Gondolat

Nők az orvostudományban

2012. JANUÁR 25.

Az angol születésű Elizabeth Blackwell az első nő, aki a new yorki orvosi iskola elvégzése után hivatásos orvosként munkába állhat.

A nők részvétele és szerepvállalása a gyógyítás folyamatában az emberi kultúra kezdetén még egyértelmű és magától értetődő dolog volt. Csak a középkor után vált részvételük egyre problematikusabbá. Az archaikus emberi közösségekben a test ápolása, gondozása és a gyógyítás maga is női feladatként jelent meg, ma is az a gyűjtögető őstársadalmakban.
Az ókor folyamán például számos nőt találunk Platón tanítványai között, és írásaiban elismerte a nők tehetségét az orvoslás terén a jeles gondolkodó.
Püthagorasz krotoni iskoláját szintén több nő látogatta, később felesége, Theano vette át az iskola vezetését. Diogenész szerint Theano több orvosi tárgyú munkát írt, és ezekben főként a női bajokkal foglalkozott.

A hellenisztikus korban a női betegeket inkább orvosnők látták el, minthogy jelentős volt a nemek ilyen jellegű szétválasztása is. A második század neves császári udvari orvosa pedig, Galénosz számos női orvosról elismerően nyilatkozik könyveiben, közülük is egy Antiochis nevű orvosnő személye emelkedik ki, akinek szobrát is meglelték.
Salerno városában a 11-13. században is működött egy, messze földön híres orvosi iskola, mely természetesnek vette, hogy az orvoslás és a sebészet terén a nők jelentős számban tevékenykednek. Néhányuknak a neve is fennmaradt, például a gát szülés közbeni védelmét, illetve a gátszakadás ellátásának módját a Trotula nevű doktornőnek tulajdonítja az orvostörténet-írás, ainek műveiből származó idézetek női bajok gyógyítását tárgyalják.
a híres gyógyító nők között szerepelhet a a később szentté avatott Hildegard van Bingen, aki német területen működött és képzett nőként más tudományterületeken, például a teológia és a filozófia területén is jeleskedett.

Két orvosi tárgyú munkája áttekintést ad az egész korabeli orvostudományról. Habár egész életében nem volt más, mint Isten szolgálóleánya, tudós nőként jelentős ismereteket közvetített az anatómia, a fiziológia területén, még a négy vérmérséklethez kapcsolódó szexuális viselkedés területéhez is értett.

A középkor derekáig tehát jellemző és bevett gyakorlat volt, hogy a nők a gyógyításban közreműködtek. A 13. század közepén következett be fordulat, ugyanis a párizsi egyetem 1220 táján megjelent rendelete elsőként megtiltotta az orvosi gyakorlat űzését mindazoknak, akik nem tartoztak a fakultás kötelékébe. Ebbe amúgy csakis nőtlen férfiakat vettek fel. A szigorú edictumhoz számos egyetem csatlakozott, s így a nőket egy csapásra kiszervezték a tudomány eme területéről.

A 14. századtól kezdve már a nők gyógyító tevékenysége ellen folytatott küzdelemnek számos dokumentuma maradt fenn. 1312-től több nő részesült kiátkozásban, ami akkoriban igen súlyos büntetést jelentett. Európában ezek után évszázadokon keresztül a nők számára önálló orvosi diploma megszerzésére nem volt lehetőség.

Hogy mindez egyáltalán megváltozhatott, az angol származású Elisabeth Blackwell (1821–1910) érdeme. Ő tört át az előítéletek falán azzal, hogy 1849-ben Amerikában orvosi diplomát szerzett, és 1851-től New Yorkban működött, ahol főként nők és gyermekek kezelésének szentelte magát. Orvosi tanulmányai alatt angol és francia nyelvtanítással tartotta fenn magát, s az ő példája adott első lökést annak a mozgalomnak, mely New Yorkban egy külön női akadémai megalapítását eredményezte 1856-ban. Balckwell a női orvosi oktatás mellett a nők jogainak előmozdítása érdekében is nagyon sokat tett.

On the Abuses of Sex című esszéjében például vitába szállt azokkal, akik a nő szexuális szenvedélytelenségét idealizálják. A társadalmi intézményrendszer által megerősített előítéletes gondolkodásmód helyett a tudományos megközelítés térfoglalását tartotta szükségesnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Hírvilág

Alábecsülik a CT-vizsgálatok jelentette sugárterhelést

A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.