Gondolat

Nők az orvostudományban

2012. JANUÁR 25.

Az angol születésű Elizabeth Blackwell az első nő, aki a new yorki orvosi iskola elvégzése után hivatásos orvosként munkába állhat.

A nők részvétele és szerepvállalása a gyógyítás folyamatában az emberi kultúra kezdetén még egyértelmű és magától értetődő dolog volt. Csak a középkor után vált részvételük egyre problematikusabbá. Az archaikus emberi közösségekben a test ápolása, gondozása és a gyógyítás maga is női feladatként jelent meg, ma is az a gyűjtögető őstársadalmakban.
Az ókor folyamán például számos nőt találunk Platón tanítványai között, és írásaiban elismerte a nők tehetségét az orvoslás terén a jeles gondolkodó.
Püthagorasz krotoni iskoláját szintén több nő látogatta, később felesége, Theano vette át az iskola vezetését. Diogenész szerint Theano több orvosi tárgyú munkát írt, és ezekben főként a női bajokkal foglalkozott.

A hellenisztikus korban a női betegeket inkább orvosnők látták el, minthogy jelentős volt a nemek ilyen jellegű szétválasztása is. A második század neves császári udvari orvosa pedig, Galénosz számos női orvosról elismerően nyilatkozik könyveiben, közülük is egy Antiochis nevű orvosnő személye emelkedik ki, akinek szobrát is meglelték.
Salerno városában a 11-13. században is működött egy, messze földön híres orvosi iskola, mely természetesnek vette, hogy az orvoslás és a sebészet terén a nők jelentős számban tevékenykednek. Néhányuknak a neve is fennmaradt, például a gát szülés közbeni védelmét, illetve a gátszakadás ellátásának módját a Trotula nevű doktornőnek tulajdonítja az orvostörténet-írás, ainek műveiből származó idézetek női bajok gyógyítását tárgyalják.
a híres gyógyító nők között szerepelhet a a később szentté avatott Hildegard van Bingen, aki német területen működött és képzett nőként más tudományterületeken, például a teológia és a filozófia területén is jeleskedett.

Két orvosi tárgyú munkája áttekintést ad az egész korabeli orvostudományról. Habár egész életében nem volt más, mint Isten szolgálóleánya, tudós nőként jelentős ismereteket közvetített az anatómia, a fiziológia területén, még a négy vérmérséklethez kapcsolódó szexuális viselkedés területéhez is értett.

A középkor derekáig tehát jellemző és bevett gyakorlat volt, hogy a nők a gyógyításban közreműködtek. A 13. század közepén következett be fordulat, ugyanis a párizsi egyetem 1220 táján megjelent rendelete elsőként megtiltotta az orvosi gyakorlat űzését mindazoknak, akik nem tartoztak a fakultás kötelékébe. Ebbe amúgy csakis nőtlen férfiakat vettek fel. A szigorú edictumhoz számos egyetem csatlakozott, s így a nőket egy csapásra kiszervezték a tudomány eme területéről.

A 14. századtól kezdve már a nők gyógyító tevékenysége ellen folytatott küzdelemnek számos dokumentuma maradt fenn. 1312-től több nő részesült kiátkozásban, ami akkoriban igen súlyos büntetést jelentett. Európában ezek után évszázadokon keresztül a nők számára önálló orvosi diploma megszerzésére nem volt lehetőség.

Hogy mindez egyáltalán megváltozhatott, az angol származású Elisabeth Blackwell (1821–1910) érdeme. Ő tört át az előítéletek falán azzal, hogy 1849-ben Amerikában orvosi diplomát szerzett, és 1851-től New Yorkban működött, ahol főként nők és gyermekek kezelésének szentelte magát. Orvosi tanulmányai alatt angol és francia nyelvtanítással tartotta fenn magát, s az ő példája adott első lökést annak a mozgalomnak, mely New Yorkban egy külön női akadémai megalapítását eredményezte 1856-ban. Balckwell a női orvosi oktatás mellett a nők jogainak előmozdítása érdekében is nagyon sokat tett.

On the Abuses of Sex című esszéjében például vitába szállt azokkal, akik a nő szexuális szenvedélytelenségét idealizálják. A társadalmi intézményrendszer által megerősített előítéletes gondolkodásmód helyett a tudományos megközelítés térfoglalását tartotta szükségesnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Hírvilág

Alábecsülik a CT-vizsgálatok jelentette sugárterhelést

A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.