Gondolat

Nincs szakember, aki dolgozzon! - Interjú dr. Demeter Jánossal

2011. AUGUSZTUS 15.


A jelenlegi egészségügyi kormányzat tisztában van azzal, hogy nincs több pénz az egészségügyre, és szakemberhiány alakulhat ki. Ezért tervezik a nagytérségi ellátórendszer elindítását. Ez lenne a megoldás, azaz az erők centralizálása. A költséges, drága gyógyítási eljárásokat egy-egy centrumba kell csoportosítani, s így olcsóbban működhetnek. A nagytérségi egységek gazdálkodhatnak saját lehetőségeik felett – mondta dr. Demeter János, a szakmai kollégium szülészet és nőgyógyászat, asszisztált reprodukció tagozatvezetője.

- Hogyan látja szakmája helyzetét?

Tragikus helyzet alakult ki 2007-ben, amikor minden harmadik budapesti szülészetet bezárták. Ez érintette a Perinatális Intenzív Centrumokat (PIC) is. Mind a mai napig időnként előfordul, hogy helyhiány miatt vidékre kell küldeni az ellátásra szoruló koraszülötteket.

- Melyek a legégetőbb problémák, a legfontosabb megoldandó feladatok?

A jelenlegi egészségügyi kormányzat tisztában van azzal, hogy nincs több pénz az egészségügyre, és szakemberhiány alakulhat ki. Ezért tervezik a nagytérségi ellátórendszer elindítását. Ez lenne a megoldás, azaz az erők centralizálása. A költséges, drága gyógyítási eljárásokat egy-egy centrumba kell csoportosítani, s így olcsóbban működhet. Egy nagytérségi egység gazdálkodhat a saját lehetőségei felett. Csak így lehet, mert nincs ember, aki dolgozzon és nincs pénz a berendezések működtetésére sem. A betegeknek kényszermegoldást jelent a centrumokba történő utazás, de nincs más megoldás. Kevés az orvos, a nővér, a kapacitás, a pénz. A szakkollégiumnak meg kell határozni az optimális ellátási szinteket. Budapesten is tervezni kell a betegutakat. A Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ Budapest lakosságának egyharmadáért és a közép-magyarországi régió lakosságának egy részéért lesz felelős. Ha megtörténik a kórházak államosítása, akkor csak egy tulajdonos lesz és könnyen megoldhatók a vitás kérdések. Fontosnak tartom, hogy egy kézben legyen egy-egy intézmény és ne politikai csatározások mentén szerveződjön.

Nyitott a szakma a változásokra. A vezetői pozíciókban lévők is látják a nehézségeket. Régen 6-8 orvos pályázott egy pozícióra, most csak egy. Nehéz a helyzet az anyagi megszorítások miatt.

Nincs utánpótlás a szülész-nőgyógyász szakmában. Míg régen népszerű volt, ma üres állások várják a fiatalokat. Emellett az anyagiak is riasztóak. Köztudott, hogy a sebészek és a szülészek hét évvel kevesebb ideig élnek, mint más szakmákban dolgozók.

A legfontosabb feladat a meglévő lehetőségek racionális kihasználásával a pillanatnyi működőképességet fenntartani, hogy összeszedjék magukat a kórházak a későbbi fejlődés érdekében.

1994-2006 között Pest-megyében egységes rendszer működött a koraszülések és a daganatos betegségek ellátásában. A most bevezetésre kerülő rendszer működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges az adott terület valamennyi egészségügyi intézményének teljes körű ismerete. Az esetleges kapacitások elosztásáról ezek után lehet dönteni.

- Mit jelent szakmájának a Semmelweis Terv?

Az adott tárgyi és anyagi feltételek mellett egy igényesebb ellátás lehetősége.

-Milyen munkát tervez a tagozattal és a tanáccsal?

Megalakult a tanács, prof. dr. Pajor Attila a vezetője. A tagozat a minisztériumi apparátus és a tanács között helyezkedik el. Ötödik ciklus óta dolgozom a kollégiumban, s látok reményt arra, hogy meghallgatást kapjon a szakma.

- Mi a véleménye az abortusztörvényről?

Az abortusztörvényt társadalmunk jelenlegi helyzetében megfelelőnek tartom.

- Ismertetné szakmai életútja legfontosabb eseményeit?

1951-ben születtem, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végeztem, nős vagyok, két lányom, „két és fél” unokám van, azaz a hármadik útban van, júliusban születik meg. A Szabolcs utcai Orvostovábbképző Intézetben dolgoztam, szülészet és urológiai szakvizsgám van, 1992 óta kandidátus vagyok, 1993 óta a Rókus kórház osztályvezető főorvosa, jelenleg Pest megyei főorvos vagyok. 2007 óta a Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ főorvosaként dolgozom, megbízott osztályvezető - helyettesként, s egy hónapja kinevezett osztályvezetőként. A Szakmai Kollégiumnak 1995 óta vagyok tagja.

Batthyányi-Strattmann László-díjjal és Semmelweis-díjjal ismerték el munkám.


eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Egységes ellátási nívó is kell





Merre megy a magyar beteg?




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2011;21(05) Orvosi mobilitás Magyarországon, sebész és szülész-nőgyógyász szakorvosok példája alapján





Megharmadolódott a csecsemőhalálozás - Interjú dr. Balla Györggyel



HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma