Gondolat

Némelyek posztumusz születnek

2011. SZEPTEMBER 19.

Némelyek posztumusz születnek, mondta Nietzsche. És ez különösen igaz Goya művészetére.

Nemrég a kezünkbe került Goya Szaturnusz című képe. Ismerjük régről ezt az alkotást. Most mégis soha nem látottként meredünk rá. Másfajta borzalmat sugároz, mint eddig. Az apa felfalja gyermekeit. Egy szörnyalak töm magába egy vértől patakzó fej nélküli torzót. A rémálmok sötétjéből, a tudatalattiból táplálkozik egyetlen jelentős gyökérből ez a kép. Mintha csak súlyosbodó üzenetet hozna magával.
Goya az első modern művész, aki szellemi magányában rádöbben a hatalom és az ideológia gyilkos szerepére.


Goya: Szaturnusz felfalja gyermekét (1819-1823). Madrid, Prado




A spanyol Bourbonok katolicizmusa veszélyes az individuumra nézve, és kezükben ott a legsötétebb ideológiai végrehajtó apparátus, az inkvizíció a monarchia kegyetlen titkosrendőrségének szerepében.
Goya munkássága egy groteszk, abszurd és értékeiben megroppant világot dolgoz fel.

A művész sajátos korban született, korai sikerei után egyenesen a királyi udvarban, VI. Károly felvilágosodott szellemű körében képviseli a francia felvilágosodás eszméit, és e radikális belső ellenzék tagjaival sző szoros kapcsolatot.

1795-ben szabadkőműves lesz, így lavíroz belső meggyőződése és a hatalomhoz közel álló társadalmi pozíciója között. 1808-ban azután össze is omlik élete. A megszálló franciák épp a pusztítást képviselik, az udvar elítéli kapcsolatai miatt, hitéhez pedig már nem fordulhat mint kiábrándult racionalista.

Ekkor születik rembrandti mélységű utolsó vallásos tárgyú képe, a Kalazanci Szent József Szentáldozása, és hallatlanul modern alkotása, az 1808 május harmadikai sortűz, amit szinte mindenki ismer.

Életművében érdekes változás megy végbe, amint a becsvágyó, fiatal Goya a Caprichos (Ötletek) sorozatán keresztül eljut első groteszk képéig, a „Boszorkányszombatig”.

Baudelaire így kommentálja Goya művészetét: „Minden nagy egyéniség műveiben van valami, ami azokhoz a periodikus vagy krónikus álmokhoz hasonló, amelyek szabályosan vissza-visszatérnek, és gyötrelmessé teszik éjszakáinkat(…). Goya érdeme, hogy megalkotta a valószerűen iszonyatosat (…). Senki nem mert ilyen messzire elmenni az abszurd dolgokban”.

A Caprichos korai változatát hirdető prospektus a következő címmel jelent meg: „Fr. de Goya által rajzolt és metszett Egyetemes Nyelv 1797.”
Egy szerző rámutat arra, hogy Abbé de l’Epée, aki 1776-ban kifejlesztett süketnéma nyelv rendszerét, egyetemes nyelvnek nevezte azt. Ebből adódóan ars poeticává válik a híres 43. Capricho, "Ha az Értelem alszik, előjönnek a szörnyek" című önarcképe is.

Goya művészetét a szakértők szerint rendkívüli mértékben befolyásolta rejtélyes betegsége, amit ma az ólomtartalmú festékek általi krónikus mérgezésnek tartanak.
Goya egészsége rohamosan romlik, megsüketül. Élete utolsó éveit, 1814-1824 között magányosan tölti Madrid közelében lévő házában, melyet a falubeliek a süket házának nevezik. Betegsége miatt egyre inkább magába fordul, s kerüli a külvilággal való kapcsolatot. Otthona falát képek borítják, meghasonlásának és népe sorsának drámai és abszurd képei.Igazi nagyságát voltaképpen e betegségnek köszönheti.

Művészetét áttekintve a modernizmus születésének különböző aspektusait értjük meg: a lelki részét Goyában fedezzük fel. Klasszikus képei mellett műveiben egyre nagyobb teret kap félelmetesen gazdag képzelőereje, alkotásait az impresszionizmus és az expresszionizmus előfutáraiként tartja számon az utókor.

Művészetét a nagyvilág csak a XIX. század vége felé fedezi fel, amikor Velázquez születésének 300. évfordulója alkalmából az ő műveit is újrarendezték a Pradóban.

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Gondolat

Lukrécia öngyilkossága

NÉMETH István

Bizonyos esetekben az öngyilkosságot elkövető személy, mint a körülmények áldozata, egyfajta tragikus hőssé, erkölcsi példaképpé magasztosulhatott az utókor szemében, akinek a tette immár nem emberi gyengeségnek vagy megfutamodásnak, hanem éppen ellenkezőleg, a bátorság, az állhatatosság, a szilárd jellem meggyőző bizonyítékának minősült.

Gondolat

A megtartó forma

Nagy Bernadette kettős életet él. Dettiként évtizedekig az Írók Boltja művészeti vezetője volt, a mai napig tulajdonosa, Nadeként pedig 2004. óta készít geometrikus absztrakt stílusú digitális képeket, amelyeket időnként fotókkal párosít, így például Kassák, Bartók, Hitchcock arcképével, vagy Caravaggio, Schöffer művével. Monokróm festményeket is alkot. Rendszeresen részt vesz a MET csoportos kiállításain és az Arnolfini Mini Mail Art online tárlatain. Legutóbb a Nyitott Műhelyben láthattuk 108 színfogó című kiállítását.

Gondolat

Félúton valahová

SÁNDOR Zsolt

KissPál Szabolcs Legkisebb közös többszörös című kiállítása az Ernst Múzeumban.

Isten halott! - ezzel a kinyilatkoztatással lépett át az emberiség a 20. század kapuján. Az ezredfordulóra is jutott fülbemászó szlogen: A történelem véget ért!.

Gondolat

ÉBER ÁLOM - Hommage á ROZSDA ENDRE

A Várfok Galéria új kiállítása rendkívüli élményt tartogat számunkra.