Hírvilág

Lovász: szükség van természettudományi szaktárgyakra

2016. JÚNIUS 16.

Az oktatásért felelős államtitkár szerint tovább kell növelni az elkövetkező években az egyetemi alapkutatásra fordított forrásokat, és fontos lenne, hogy többen jelentkezzenek műszaki, természettudományos, informatikai képzésekre.

Palkovics László, a természettudományos oktatásról a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) szerdán rendezett ülésen kiemelte: az a cél, hogy olyan oktatási rendszer jöjjön létre, amely a növekvő kihívásokra tud válaszolni.

Az oktatók, tudományos intézmények és a politikai döntéshozók felelőssége, hogy felkészítse a fiatalokat a holnap kihívásaira - emelte ki, hozzátéve: fontos, hogy a diákok megszerzett tudást alkalmazni is tudják.

Palkovics László szerint természettudományok alkalmazása kiemelten fontos a jövő járműipari fejlődése szempontjából is.

Azt mondta, egyre növekvő a kereslet a diplomás munkaerő iránt, és Magyarországon a változás erőteljesebb mint az unióban, a gazdasági-ipari szerkezet nagyobb mértékben igényli a felsőfokú végzettségűeket. Jelentős arányban műszaki, természettudományos vagy informatikai szakembereket keresnek, de ehhez az oktatási rendszer az elmúlt 15 évben nem tudott megfelelően igazodni. 2012 óta folyamatosan nő a vállalati innovációs és kutatási ráfordítás, de ennek gátat szabhat a jövőben a szakemberhiány - emelte ki.

Az államtitkár kitért arra is: az egyetemi alapkutatás finanszírozása nincs jó helyzetben, tavalyhoz képes idénre valamelyest előrelépés történt, de messze még a kitűzött cél, hogy az állami költségvetési támogatásnak 10 százaléka legyen az alapkutatások támogatása. Erre a kormányzati szándék megvan - jelezte.

Az államtitkár a problémák között jelölte meg a doktori iskola szerkezetét.

Palkovics László kiemelt célként jelölte meg a humán erőforrás fejlesztését, majd a kormányzati intézkedések között kitért arra, hogy elkezdődött a kutatói bértábla rendezése, az alapkutatások támogatása nőtt. A kutatási kiválósági rendszert átalakítják, s az alapkutatási támogatásra a 2 milliárdos többlet úgy jelent meg, hogy pályázni kell rá.

Az idei jelentkezési adatokat elemezve megállapította, hogy nőtt a felsőoktatásba vetett bizalom, de műszaki-informatika területen igazán pozitív előrelépést nem sikerült egyelőre elérni. Jelenleg a hallgatók mintegy 25 százaléka végez műszaki, informatikai vagy természettudományos területen, ez nem elégíti ki a gazdaság igényeit - értékelte Palkovics László.

Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében arról beszélt: szükség van természettudományi szaktárgyakra.

Az a cél, hogy a fiataloknak, akik kikerülnek az iskolából, képük legyen a modern világról. De ez csak akkor valósulhat meg, ha megismerik, a tudományos eredmények milyen módszerekkel születnek - mutatott rá.

Fontosnak tartotta, hogy a tudományokat az áltudománytól el tudják a diákok választani, s a tudásuk integrált legyen. Az oktatásnak a napi politikai kérdéseken túl, fontos tartalmi kérdései is vannak, erről több tudományos alapú vitát kellene folytatni - jegyezte meg.

Laczkovich Miklós, az MTA rendes tagja egy felmérést ismertetett, amelyre a közel 15 ezer matematikatanár közül 4257 adott választ. Ennek alapján az látszott, hogy nincs átmenet óvodából alsóba, alsó tagozatból felső tagozatba, illetve innen a középiskolába. A követelményeknek megfelelni a jelenlegi óraszámok mellett lehetetlen - mondta, kitérve arra, hogy 207 órával csökkent 1977 óta a matematikaórák száma alapfokon. A középfokú oktatást is nézve, ez 301 óra. Ezért további csökkentésről szó sem lehet - jelentette ki.

Hangsúlyozta: nincs idő gyakorlásra és elmélyítésre, legalább alsó tagozaton mindennap szükség van arra, hogy legyen matematikaóra.

A problémák között említették a tankönyvválasztás szabadságának megszüntetését.


Forrás MTI

MTI 2016. június 15., szerda 11:27

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Gondolat

Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Hírvilág

Richter Témapályázat 2020 – Pályázati felhívás

A Richter Gedeon Nyrt. kétfordulós pályázati felhívást tesz közzé, már megkezdett és korai eredményeket is felmutatni képes tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat első körben nyílt jellegű, míg a második fordulóban meghívásos és pénzdíjazott.