Gondolat

Műkincs-kereskedelem a válság mélyén

2012. SZEPTEMBER 19.

Szöveg nagyítása:

-
+

Ország Lili és Bortnyik Sándor monotípiái, Csernus Tibor tusrajzai, valamint Kass János rézkarcai is kalapács alá kerülnek az Arte Galéria szombati árverésén. A szokásosnál egy kicsit több, 218 tételt árverez szombaton az Arte Galéria. A változatos anyagban sok az eredeti grafika, ceruzarajz, tus, akvarell, diópác, pasztellkép, és különleges darabok vannak a sokszorosított lapok között is. Marsó Diana, a galéria vezetője nyilatkozva azzal magyarázta a bőséges kínálatot, hogy sokan válnak meg, akár kényszerűségből is műtárgyaiktól. Ezúttal is mappák, művészeti könyvek és könyvillusztrációk vezetik be az aukciós listát. Mindjárt az élen található Csernus Tibor 14 tusrajza, amelyek Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyvéhez készültek 1963-ban. Az eredeti rajzok és a könyv 95 ezer forintról indul. Kass János négy szignált rézkarca Jékely Zoltán könyvéhez és Gerzson Pál nyolc fametszete a János vitézhez 18, illetve 11 ezer forintról. A legdrágább, 130 ezer forintos tétel Ország Lili Emlékezet című, olajjal papírra nyomott monotípiája. Csak 10 ezer forinttal kérnek kevesebbet Bortnyik Sándor 1935-ben készült, nőalakot ábrázoló monotípiájáért. Tihanyi Lajos 1920-as litografált tájképe a százpéldányos sokszorosításból a 96. sorszámot viseli és 75 ezer forintért licitálható. A kínálatban szerepel Kondor Béla két rézkarca is, 22, illetve 26 ezer forintért, valamint Gross Andor három szignált rézkarca 15, 16 és 18 ezer forintos kikiáltási áron. A magasabbra árazott tételek között található az Asszonyok gyerekekkel című Aba Novák Vilmos-ceruzarajz, 65 ezer forintos kezdéssel. A Dési Huber István özvegyének hagyatékából származó 1930-as színes ceruzarajz csendélet 55 ezer forintot, egy másik tusrajz 22 ezer forintot kóstál. Jaschik Álmostól két lapot kínálnak, egy színes ceruzarajz illusztrációt Arany János Pázmán lovagjához és egy diópác munkát Látomás címmel, ezek 42, illetve 38 ezer forintról indulnak a liciten. A különlegességek között említett Marsó Diana egy gyengéden stilizált tempera-akvarell-tus technikájú lapot, a Gyümölcsszedőt, Karinthy Ada munkáját. A festőművész Karinthy Frigyes nővére volt. Vannak illusztrációk a 30-as és a 60-as évekből (Haranghy Jenő, Szalay Lajos). Gyűjtői darab Perlrott Csaba Vilmos lányaktja, Ferenczy Béni két rajza vagy Lossonczy Ibolya és férje, Lossonczy Tamás pasztell- és akvarellképe. 2012. szeptember 19., szerda

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Klinikum

A biológiai terápia 15 éve - A Figyelő 2015;2

HOLLÓ Péter

Mintegy 15 évvel ezelőtt új fejezet kezdődött a gyógyszergyártásban: megjelentek az első olyan szerek, melyekkel egy adott betegség patomechanizmusába célzottan tudunk a kulcsfontosságú molekulák gátlása révén beavatkozni. Legfőbb jellemzőjük, hogy biotechnológiai úton előállított, fehérjetermészetű molekulák, a gátolni tervezett molekulák vagy receptoraik antitestjei.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

„Mindenki tudja, hogy megy ez”(?)

BÁNFALVI Attila

A film az amerikai ún. ópiát vagy opioid krízisről szól, amelyben 2000 óta 500 ezer amerikai halt meg túladagolásban, 25 percenként születik egy olyan baba, akinek elvonási tünetei vannak. A film fő narratívája azt elemzi, hogy gyógyszeripari cégek milyen szerepet játszottak ennek a tragikus helyzetnek az előállításában. Aki csak kicsit is követte a gyógyszeripar Janus arcú szerepét az utóbbi évtizedekben a fogyasztók és az orvosok magatartásának befolyásolásában, az igazán mélyen nem lepődik meg „Nahát, ezt nem gondoltam volna!” felkiáltással az opiátokkal (Oxycontin, fentanil stb.) kapcsolatos történéseken.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...