Nem valószínű, hogy háború törne ki Ukrajnában, az országból pedig várhatóan lassan az EU perifériája lesz - hangzott el a Magyar Külügyi Intézet (MKI) Egy válság anatómiája: Ukrajna című rendezvényén hétfőn. Rácz András, az MKI külső munkatársa azt mondta, nagyobb háború nem várható, hiszen a mozgósított orosz erők nem alkalmasak arra, hogy lerohanják Ukrajnát. Nem látszik, hogy Oroszország támadni készülne, úgy tűnik, az orosz erők folyamatosan, de békésen haladnak előre, és ügyelnek arra, hogy emberéletben ne essen kár, miközben az ukrán erőket óvatos kiszorítják a Krímből - magyarázta. Úgy látja, Ukrajna sem lőhet az oroszokra, nehogy Moszkva emiatt támadásba lendüljön. De lesz egy pont, ahonnan az ukrán erők már nem vonulnak vissza tovább, hanem ellenállnak, és kérdés, hogy Oroszország hogyan reagál majd erre - vélekedett. Hozzátette: úgy tűnik, a Krím határán az oroszok elkezdték beásni magukat, így talán ott megáll az előrenyomulás. A kutató szerint azért sem lehet háború, mert az orosz társadalom és gazdasági elit nem áll készen erre, az ukrán elitben pedig konszenzus van arról, hogy az országukat egyben kell tartani, ezért Moszkva nem talál helyi szövetségest. Rácz András kiemelte: az orosz külpolitika általában törekszik az öröklött szovjet befolyási övezet megtartására, és ellenzi a posztszovjet országok nyugati integrációs ambícióit, főleg a NATO felé. Moszkvának fontos a tízmilliós orosz kisebbség, és aggódik amiatt, hogy több helyen szélsőséges milíciák működnek Ukrajnában. Ugyanakkor nagy a külső nyomás Oroszországon: a nemzetközi közösség vállalhatatlannak tartja Moszkva tetteit. Amit Szocsival Oroszország elért a presztízse növelésében, azt most mind elveszítette - közölte. Hozzátette: mostanra már Moszkva is rájött, hogy a kockázatvállalásnak van határa. Oroszországnak az is célja, hogy demonstrálja az új ukrán vezetőség illegitimitását és inkompetenciáját, mutatva, hogy az nem képes ellenőrzése alatt tartani az országot - mondta. Úgy vélte, nem a Krím annexiója a cél, korábban Abháziát és Dél-Oszétiát sem annektálta Oroszország. A Krím státusa megváltozhat talán, de Ukrajna része marad - jegyezte meg. Póti László, az intézet tudományos főmunkatársa kiemelte: a Krímben talán nyerhet Oroszország, de azt a hosszú távú célját, hogy megszerezze Ukrajnát, "már most elbukta". Bármi legyen is a végkifejlete a jelenlegi ukrajnai helyzetnek, az már biztos, hogy az országból Oroszország perifériája helyett lassan az EU perifériája lesz - jelentette ki. Az elemző közölte: alapvetően a hatalom hibái indokolták, hogy eszkalálódott a válság. A korábbi vezetők erőszakosan fel akarták számolni a békés tüntetést, ezért a demonstrálók már hatalomváltást követeltek, egyre többen lettek, és egyre inkább radikalizálódtak a - emlékeztetett. Úgy látja, a később hozott antidemokratikus törvények üzenete pedig az volt, hogy a tömeget azonnal börtönbe lehet zárni, és erre a tiltakozók válasza a további radikalizálódás lett. Február közepéig viszonylag nyugodtabb hetek következtek, Janukovics külső nyomásra és a belső támogatottság csökkenése miatt óvakodott bevezetni a rendkívüli állapotot. Azonban terroristaellenes intézkedéseket hozott, amelyek értelmében bárkit figyelmeztetés nélkül meg lehetett ölni. Ezeket a lépéseket hivatalosan nem vezették be, de a gyakorlatban igen, hiszen mesterlövészek végeztek több tüntetővel - idézte fel. Hozzátette: ezután Janukovics elmenekült, és "összeomlott hatalmat" hagyott maga után. Póti László közölte: a válság megerősíti az ukrán oligarchákat, mert miután kihátráltak Janukovics mögül, az új hatalom a saját oligarcháinak ad most posztokat. "Az utca népe nem biztos, hogy ezt akarta" - fogalmazott. Arról is beszélt, hogy Ukrajna aszimmetrikus helyzetben van az EU és Oroszország között, mert amíg Brüsszel az eurokonform intézményrendszer kiépítéséért cserébe legfeljebb európai perspektívát kínál az országnak, Moszkva azonnal adna olcsó hitelt és gázt. A magyar állásponttal kapcsolatban a szakértő elmondta: általában csak a Külügyminisztérium nyilatkozik, nem nagyon volt magasabb szintű politikai megszólalás. Magyarországnak dilemmát okozott, hogy nehéz volt eldöntenie, melyik félnek kedvezzen: az azóta hatalomra kerülteknek, akik nem nagyon empatikusak a kisebbségekkel vagy a másik oldalnak, amely empatikusabb volt a kisebbségekkel. Rácz András azt közölte, hogy február közepéig Magyarország szempontjából "a kisebbik rossz" Janukovics hatalma volt, mivel ő stabilan tartotta az országot. De ami utána történt, egyre inkább ellentétes volt az euroatlanti, demokratikus normákkal. Magyarország helyesen teszi, hogy részt vesz a multilaterális fellépésben Ukrajna ügyében - vélekedett. MTI 2014. március 3., hétfő