Hírvilág

Egy válság anatómiája: Ukrajna

2014. MÁRCIUS 03.


Nem valószínű, hogy háború törne ki Ukrajnában, az országból pedig várhatóan lassan az EU perifériája lesz - hangzott el a Magyar Külügyi Intézet (MKI) Egy válság anatómiája: Ukrajna című rendezvényén hétfőn.

Rácz András, az MKI külső munkatársa azt mondta, nagyobb háború nem várható, hiszen a mozgósított orosz erők nem alkalmasak arra, hogy lerohanják Ukrajnát. Nem látszik, hogy Oroszország támadni készülne, úgy tűnik, az orosz erők folyamatosan, de békésen haladnak előre, és ügyelnek arra, hogy emberéletben ne essen kár, miközben az ukrán erőket óvatos kiszorítják a Krímből - magyarázta.

Úgy látja, Ukrajna sem lőhet az oroszokra, nehogy Moszkva emiatt támadásba lendüljön. De lesz egy pont, ahonnan az ukrán erők már nem vonulnak vissza tovább, hanem ellenállnak, és kérdés, hogy Oroszország hogyan reagál majd erre - vélekedett. Hozzátette: úgy tűnik, a Krím határán az oroszok elkezdték beásni magukat, így talán ott megáll az előrenyomulás.

A kutató szerint azért sem lehet háború, mert az orosz társadalom és gazdasági elit nem áll készen erre, az ukrán elitben pedig konszenzus van arról, hogy az országukat egyben kell tartani, ezért Moszkva nem talál helyi szövetségest.

Rácz András kiemelte: az orosz külpolitika általában törekszik az öröklött szovjet befolyási övezet megtartására, és ellenzi a posztszovjet országok nyugati integrációs ambícióit, főleg a NATO felé. Moszkvának fontos a tízmilliós orosz kisebbség, és aggódik amiatt, hogy több helyen szélsőséges milíciák működnek Ukrajnában.

Ugyanakkor nagy a külső nyomás Oroszországon: a nemzetközi közösség vállalhatatlannak tartja Moszkva tetteit. Amit Szocsival Oroszország elért a presztízse növelésében, azt most mind elveszítette - közölte. Hozzátette: mostanra már Moszkva is rájött, hogy a kockázatvállalásnak van határa.

Oroszországnak az is célja, hogy demonstrálja az új ukrán vezetőség illegitimitását és inkompetenciáját, mutatva, hogy az nem képes ellenőrzése alatt tartani az országot - mondta. Úgy vélte, nem a Krím annexiója a cél, korábban Abháziát és Dél-Oszétiát sem annektálta Oroszország. A Krím státusa megváltozhat talán, de Ukrajna része marad - jegyezte meg.

Póti László, az intézet tudományos főmunkatársa kiemelte: a Krímben talán nyerhet Oroszország, de azt a hosszú távú célját, hogy megszerezze Ukrajnát, "már most elbukta". Bármi legyen is a végkifejlete a jelenlegi ukrajnai helyzetnek, az már biztos, hogy az országból Oroszország perifériája helyett lassan az EU perifériája lesz - jelentette ki.

Az elemző közölte: alapvetően a hatalom hibái indokolták, hogy eszkalálódott a válság. A korábbi vezetők erőszakosan fel akarták számolni a békés tüntetést, ezért a demonstrálók már hatalomváltást követeltek, egyre többen lettek, és egyre inkább radikalizálódtak a - emlékeztetett.

Úgy látja, a később hozott antidemokratikus törvények üzenete pedig az volt, hogy a tömeget azonnal börtönbe lehet zárni, és erre a tiltakozók válasza a további radikalizálódás lett. Február közepéig viszonylag nyugodtabb hetek következtek, Janukovics külső nyomásra és a belső támogatottság csökkenése miatt óvakodott bevezetni a rendkívüli állapotot. Azonban terroristaellenes intézkedéseket hozott, amelyek értelmében bárkit figyelmeztetés nélkül meg lehetett ölni. Ezeket a lépéseket hivatalosan nem vezették be, de a gyakorlatban igen, hiszen mesterlövészek végeztek több tüntetővel - idézte fel.

Hozzátette: ezután Janukovics elmenekült, és "összeomlott hatalmat" hagyott maga után.
Póti László közölte: a válság megerősíti az ukrán oligarchákat, mert miután kihátráltak Janukovics mögül, az új hatalom a saját oligarcháinak ad most posztokat. "Az utca népe nem biztos, hogy ezt akarta" - fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy Ukrajna aszimmetrikus helyzetben van az EU és Oroszország között, mert amíg Brüsszel az eurokonform intézményrendszer kiépítéséért cserébe legfeljebb európai perspektívát kínál az országnak, Moszkva azonnal adna olcsó hitelt és gázt.

A magyar állásponttal kapcsolatban a szakértő elmondta: általában csak a Külügyminisztérium nyilatkozik, nem nagyon volt magasabb szintű politikai megszólalás. Magyarországnak dilemmát okozott, hogy nehéz volt eldöntenie, melyik félnek kedvezzen: az azóta hatalomra kerülteknek, akik nem nagyon empatikusak a kisebbségekkel vagy a másik oldalnak, amely empatikusabb volt a kisebbségekkel.

Rácz András azt közölte, hogy február közepéig Magyarország szempontjából "a kisebbik rossz" Janukovics hatalma volt, mivel ő stabilan tartotta az országot. De ami utána történt, egyre inkább ellentétes volt az euroatlanti, demokratikus normákkal. Magyarország helyesen teszi, hogy részt vesz a multilaterális fellépésben Ukrajna ügyében - vélekedett.




MTI 2014. március 3., hétfő

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.