Gondolat

Lélektani napló WC papíron

2014. NOVEMBER 24.

"Az életben nem kell mindig jól járni! Aki azt a belső kényszert el tudja engedni, hogy neki minden helyzetből győztesen és nyertesen kell kikerülnie, annak nagy lesz a belső szabadsága. Ez a hiteles élet titka!"


"Kétféle nő van a világon. A pszichopata és az unalmas. És kétféle férfi: a gárdatiszt, és az, akivel éjjel a konyhában, feketecímkés cseresznye mellett Heideggerről lehet beszélgetni."

E gondolatok gazdája, Mérei Ferenc Kossuth-díjas pszichológus, a gyermeklélektan, a klinikai és a szociálpszichológia kiemelkedő kutatója 105 éve, 1909. november 24-én született Budapesten.

Tanulni nem, csak olvasni szeretett, nyugtalan, örökösen kíváncsi természete miatt a nyolc gimnáziumi évet öt különböző középiskolában töltötte. Sikeres érettségije ellenére a numerus clausus miatt magyar egyetemre nem vették fel.
Párizsban statisztikai gazdaságtant, majd nyelvészetet tanult, innen jutott el a pszichológiához. A Sorbonne-on a nagyhírű gyerekpszichológus, Henri Wallon előadásait hallgatta, az ő nyomán alakította ki saját kulcseszméjét, amelynek lényege, az ember társas meghatározottsága.



1934-ben két diplomát is kapott: egyet a pályaválasztási tanácsadó főiskolán, a másikat a Sorbonne bölcsészkarán filozófiából, szociológiából, pszichológiából és pedagógiából. Hazatérése után az Állami Gyermeklélektani Intézetben, majd a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán volt Schnell János orvos-gyógypedagógus mellett gyakornok, fizetés nélküli pszichológus. A megélhetést a nyelvtanítás biztosította számára.
1938-40-ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, Szondi Lipót Kórtani és Gyógytani Laboratóriumában az egyik kutatási részleget vezette, ugyancsak fizetés nélkül. Amikor a zsidótörvények miatt eltanácsolták, a Patronázs Egyesület György Júlia vezette ambulanciáján dolgozott tovább. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, többszöri próbálkozás után, 1944-ben átszökött a szovjet hadsereghez, hadifogoly lett. Századosi rangban, az Új Szó című lap munkatársaként tért vissza Budapestre.

1945 és 1950 között a Fővárosi Lélektani Intézet vezetője, a Pedagógiai Főiskola, az Eötvös Kollégium és a NÉKOSZ tanára, majd az Országos Neveléslélektani Intézet vezetője volt. Az együttes élmény című könyvével külföldön is nevet szerzett magának.

1949-ben Kossuth-díjat kapott pedagógiai tevékenységéért. Egy évvel később a pedológiát, "a polgári-individualista gyermektanulmányozást" elítélő párthatározat nyomán, kizárták a pártból, és minden állásából elbocsátották. 1956-ig fordításokból élt, ekkor rehabilitálták, és kiemelt tudósként az MTA Lélektani Intézetébe került.
Az 1956-os forradalom idején, a pesti bölcsészkaron alakult Egyetemi Forradalmi Diákbizottság egyik vezetője volt.1958 októberében többedmagával ellenforradalmi cselekmény végrehajtásának vádjávalletartóztatták, a fő vád a Hungaricus aláírással 1956 végén illegálisan megjelentetett tanulmány szerkesztése, sokszorosítása és terjesztése volt. 1959-ben a Mérei és társai per keretében tíz év börtönre ítélték.

Ez újabb ismeret- és élményanyagot jelentett számára: rabtársaival szemináriumokat tartott, nyelveket tanított, és megindították a hedonista alapokon álló "Élvezd a börtönt!" mozgalmat. 1960-ban agyérgörcsöt kapott, lábadozása idején született meg négykötetes pszichológiai műve, a Lélektani napló, amelyet - jobb híján - WC-papírra írt.

1963-ban amnesztiával szabadult, 1964-től 1976-os nyugdíjazásáig az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet vezető pszichológusa volt. Ebben az időszakban születtek jelentős munkái: a Gyermeklélektan és az Ablak-Zsiráf (V. Binét Ágnessel), a szociometriai kutatásait feldolgozó A közösségek rejtett hálózata, A klinikai pszichológia gyakorlata (Szakács Ferenccel). 1976-tól a Magyar Pszichológia Társaság és a pszichodramatikus képzés vezetője volt. 1982-ben életművét az MTA "a pszichológiai tudományok doktora" fokozattal ismerte el, 1984-ben Ranschburg Pál emlékéremmel tüntették ki. Munkásságának fontos üzenete: intenzíven kell élni...

Mérei Ferenc 1982-ben ismét agyérgörcsöt kapott, és bár felépült, nem gyógyult meg teljesen. 1986. február 23-án halt meg Budapesten.


NZS
Forrás MTI
2014. 11.24.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

Mélakór, szerotonin és fekete epe

Hippokratész, a Krisztus előtti V. században élt görög orvos azt vallotta, hogy a pszichés megbetegedések alapja nem más, mint a testnedvek egyensúlyában beállott zavar.

Gondolat

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.