Gondolat

Lehet-e öröm a tanulás?

2013. FEBRUÁR 04.

Klein Sándor a magyar pszichológia különleges egyénisége. Szinte egyszemélyes intézmény. Mindig újító jellegű tevékenységekben vett részt, munkatársak körében, majd tanítványok között. Nagyon sokat publikált, de nem elsősorban a hagyományos tudomány szabályai szerint, inkább a felhasználókhoz vagy a nagyközönséghez fordulva. Mindig hivatkozott témáinak hazai művelőire, mindig szellemesen és közérthetően fogalmazott. E sajátosságai nemcsak önálló és szerkesztett köteteiben mutatkoznak meg, hanem kisebb írásaiban, műhelymunkáiban is. Most professzor emeritus, és ez a státus ösztönzést adhatott számára, hogy kisebb írásait gyűjteményes kötetekben tegye közzé. „Az írás megmarad” címet adta a tanulmányok három kötetének, mindegyikben áttekintve egy-egy olyan területet, amelyet pályája során művelt.

Az első kötet a munkapszichológiáról szól: ez volt eredeti specialitása, innen eredt érdeklődése az emberi képességek és a munkaszervezetek kapcsolatai iránt, lényegében ezt vitte tovább más kérdéskörökre. Alapjában most is ezzel foglalkozik az SHL (Segítünk, Ha Lehet) magyarországi központjában, ahol munkaerő-kiválasztási és vezetőképző, szervezetfejlesztő tevékenységet folytat. A harmadik (megjelenés előtt álló) kötet szól a régi és az új stúdiumok módszertanáról, három fő fogalomra, az intelligenciára, a kreativitásra és a kompetenciára vonatkozóan.

A most megjelent kötet olyan írásokat tartalmaz, amelyek a pedagógiára vonatkoznak. Pszichológiai szempontból, vagyis a nevelés, a tanulás és a gyermekkori lelki fejlődés segítése szempontjából. A kötetet mindennél jobban jellemzi a cím: Tanulni jó. Klein Sándor egész pedagógiai filozófiája azt hirdeti, hogy a tanulás a gyermek természetes közege, a tanulás örömöt okoz, és ha szívesen, támogató és értékelő közegben történik, akkor nagyon eredményes is.

Klein Sándor korán felfigyelt a matematikaoktatás kreatív lehetőségeire és e téren számos kísérletet végzett. Mint más területeken is, itt is talált hazai és külföldi munkatársakra – külföldön Dienes Zoltánra, akinek játékos oktatási módszerei világhírűek –, mindenkitől tanult, mindenkivel igyekezett együttműködni. Felfigyelt a hazai innovatív pedagógiai próbálkozásokra, részt vett ezek hatásvizsgálataiban és segítette ezeket a médiában, főleg a televíziós megjelenítésben. Amikor tehette, meglátogatta a külföldi kutatóhelyeket is. A nagy fordulat akkor következett be, amikor a hetvenes évek végén megismerkedett a személyközpontú pszichológiával, Carl Rogers iskolájával. Részben ennek hatására vállalta el 1982-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Pszichológiai Tanszékének vezetését, hiszen itt mód nyílt a rogersi módszertan és szemlélet alkalmazására a tanárképzésben.

Klein Sándor korán felfigyelt a matematikaoktatás kreatív lehetőségeire és e téren számos kísérletet végzett. Mint más területeken is, itt is talált hazai és külföldi munkatársakra, külföldön Dienes Zoltánra, akinek játékos oktatási módszerei világhírűek, mindenkitől tanult, mindenkivel igyekezett együttműködni. Felfigyelt a hazai innovatív pedagógiai próbálkozásokra, részt vett ezek hatásvizsgálataiban és segítette ezeket a médiában, főleg a televíziós megjelenítésben. Amikor tehette, meglátogatta a külföldi kutatóhelyeket is. A nagy fordulat akkor következett be, amikor a hetvenes évek végén megismerkedett a személyközpontú pszichológiával, Carl Rogers iskolájával. Talán részben ennek hatására is vállalta el 1982-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola pszichológiai tanszékének vezetését, hiszen itt mód nyílt a rogersi módszertan és szemlélet alkalmazására a tanárképzésben.

Rogers-t és munkatársait két alkalommal is magyarországi látogatásra hívta meg, a sok élményt nyújtó, párbeszédes és élményszerű demonstrációt megjelenítő rendezvényeken több száz szakember vett részt, sokan külföldről is jöttek. E személyközpontú konferenciák sokban hozzájárultak a Rogers-féle iskolák, majd áttételesen a Gordon-módszer és a Gordon-iskolák hazai elterjedéséhez. Rogers irányzata megerősítette azt, amit Klein Sándor már a meglévő hazai kezdeményezésekből is leszűrt: a pedagógia lényege a természetes, játékos, örömöt adó tanulás, és ezt a tanár lelkesedése, a gyermek iránti szeretetteljes figyelme képes biztosítani. Rogers ezt a tanári hitelesség, a gyermek feltétel nélküli elfogadása és tisztelete, valamint az empátiás megértés koncepcióban fogalmazta meg és tette tanulható és oktatható gyakorlattá.



A Tanulni jó című kötet 40 írása lényegében ezt a témát variálja és fejti ki, sokféle vetületben (látogatások, találkozások interjúk neves szakemberekkel és az irányzat nagy külföldi központjaiban). A jó gyakorlatok megfigyelése és követése lélektani vizsgálatokkal, a tehetséggondozás, de mindenekelőtt az élményre és az érzelmi reflexivitásra, spontaneitásra alapozó pedagógusképzés ismerhető meg a sok társszerzővel készült színes írásokban (Farkas Katalin a tanárképzés terén a fő társszerző). Az írásokban sok az idézet a különféle eseményekben résztvevőktől, ezeket a diskurzív elemzés szempontjai szerint használják fel és értékelik a szerzők.

Mindenütt előbukkan a már említett tulajdonság, a hazai nevelés- és fejlődéslélektani, iskolakutatási eredmények részletes idézete. Ez azért érdemel említést, mert a hazai hagyomány gazdag és progresszív e téren, és erről valahogy nem vesz tudomást a hazai szakmai közvélemény, mert a szakirodalomban nem divat a figyelem a hazai eredményekre. Klein Sándor e téren is megvalósítja azt, amit hirdet, mindent értékel, érdeklődéssel fogad, idéz, felhangosít. Sajátos a stílusában, hogy alapvető értékkategóriákat illetően neves gondolkodók vagy szaktudósok markáns idézeteire hivatkozik. Minden írása jól érthető, áttekinthető, világos.

Sokszor van szó a hagyományos iskolák kedvezőtlen hatásáról, a gyakori pedagógusi hibákról, de Klein Sándor és munkatársi gárdája mindig optimista. Az egész kötet azt fejezi ki, hogy a tanárképzés, a tanári munka, az iskola megújítható, reformálható, örömtelivé tehető.

Negyven tanulmányt nehéz bemutatni, pedig mindegyikben van valami említésre méltó egyediség. Talán azt érdemes kiemelni, hogy a kötet négy nagy részéből az első rész 12 írása foglalkozik az alapvető tudományos kérdésekkel. A második részben 15 kisebb írás a szegedi élményanyag utóéletét tükrözi (A tanulóközponti iskoláért „A második húsz év” címmel), itt már az ismertté vált szakember reformtörekvései kerülnek előtérbe, gyakran a vele készült interjúk alapján. Izgalmas, és a kötet egész arculatához jól kapcsolódó a harmadik rész 9 írása a játékos matematikatanulásról. Ebben van a legtöbb módszertani elem, itt olvashatunk feladatokról, játékos tanulási elrendezésekről. Végül az életrajz folyamatát követő elrendezés válik markánssá (melyből a matematikára vonatkozó rész kicsit kilóg), ugyanis a negyedik rész a jelenről szól. Klein Sándor most a Pécsi Tudományegyetem egyik karának (Felnőttképzési és Emberi Erőforrásfejlesztési Kar) munkatársa, itt is a tanulás szabadságáért és örömeiért küzd, nemzetközi konferenciákat szervez, és sok tanítvánnyal dolgozik együtt. Nagyon szellemesen itt nem ő szól, hanem négy tanítvány foglal össze egy-egy témát, amelyet a professzor képvisel: a „derűs iskolát”, a kliensközpontú, humanisztikus egyetemet, vagy az esélyegyenlőség biztosításának eszközeit. Héjj Andreas szellemes írása az egyetem gyengéinek és lehetséges megváltozásának kifejtése közben kemény kritikával illeti a bolognai rendszert, amely sajnos nem fejlesztette, hanem inkább rossz hagyományaiban rögzítette az egyetemi életet.

A kötethez sok jegyzet kapcsolódik, nagy irodalomjegyzék található benne, és szinte minden írásban van fénykép (fekete-fehér képek, az áttekintett negyven év eseményeinek egykori rögzítései, melyeket sokszor konferenciák résztvevői vagy tanulók készítettek). Kár, hogy ezeknek a képeknek a címeit a kötet végén egy jegyzékből kell visszakeresni, jobb lett volna a címeket a képek alá írni, mint ahogy a jegyzetek se annyira számosak, hogy ne fértek volna el az egyes oldalakon. A vastag kötet ugyanis nehezen manipulálható. De ezek apróságok, a lényeg a szemlélet, a tartalom, amely mindenkinek melegen ajánlható. A nevelés ügye senkitől se lehet idegen. Orvosokra a saját gyerekeik ügyén túl azért is tartozik ez a kötet, mert a medicina is teli van oktatással, tanulással, a különböző egyetemek és képzőhelyek olyan felnőttképzési, fejlesztési problémákat rejtenek magukban, amelyekben Klein Sándorék gondolatai megszívlelendők lehetnek.

(Klein Sándor: Tanulni jó. Egy pszichológus a pedagógiáról. 2012. Edge 2000 Kiadó, Budapest, 615 oldal, ára 3800 forint)

Buda Béla dr.
eLitMed.hu
2013.02.04

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.