Könyvemberek, strucctojások
2012. JÚNIUS 27.
2012. JÚNIUS 27.
Szöveg nagyítása:
A Deák Erika Galéria legújabb kiállításán az 1986 óta New Yorkban élő magyar származású művész, Böröcz András legújabb munkáit mutatja be. A galéria terét kinetikus szobrok, különleges „könyvemberek" és hatalmas strucctojások foglalják majd el, a közös nevező a pedig a Böröcz művészetében újra és újra visszatérő motívumsor, kalitka, tojás, patkó és kalapács. Az elemek játékos összekapcsolásának eredménye a kalitkába zárt tojás és az onnan épp kitörni vágyó kalapács, a falra szegelt tojás, vagy a véglegesen kinyitva felejtett, újraértelmezett „könyv" abszurditása. Szobrászati tevékenysége mellet, Böröcz számtalan konceptuális, ironikus performance szereplője. Műveiben szuverén módon ötvöződik egyfajta teoretikus, asszociációs szemléletmód a bravúros formai és technikai megoldásokkal. „Legyen a művészet szegényszagú, barkácsjellegű, olcsó! Szabad, tehát zsarolhatatlan! High tech no, arte povera yes!" - képviseli az Indigó Csoport egykori tagja. Dugók és ceruzák, kenyérbelek és spatulák, tojások és gyufásdobozok alkották annó és alkotják ma is Böröcz műtermi eszköztárának javát. Mindenekelőtt pedig a fa, amelynek virtuózan kézimunkás megfaragása nála becsületbeli ügy és munkaerkölcsi kérdés. Böröcz András 1956-ban született Budapesten. Számos kiállítása volt Magyarországon, New Yorkban, Johannesburgban és Európa több nagyvárosában. Művei megtalálhatók a legfontosabb hazai és nemzetközi köz- és magángyűjteményben. MTI 2012. 07. 06.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Az emberi agy és intelligencia evolúciója
Cataflam Művészeti Szalon Fotók a fájdalomról
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás