Gondolat

Későn, katasztrofális állapotban kerültek transzplantációra a tüdőbetegek

2011. SZEPTEMBER 12.


A hazai tüdőtranszplantációra váró betegeket a bécsi klinikán operálják, többek között dr. Lang György, korábban az Országos Korányi és Tbc Pulmonológiai Kórház mellkassebésze. A professzort abból az alkalomból kérdeztük, hogy a tüdőtranszplantáció hazahozatalát tervezi a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága. Mellette több érintettet is megszólaltattunk. A témát a héten dolgozzuk fel.

Világszerte óriási a szervhiány, az USA-ban vagy Németországban jellemzően a betegek nagyobb fele meghal a várólistán, mire szervhez juthatna. Magyarországon ez döbbenetes módon éppen fordítva van, több a rendelkezésre álló donorszerv, mint a beültetésre várók száma. Évek óta intenzív erőfeszítések folynak a donorszám növelésére, aminek köszönhetően a donortüdők száma tekintetében Magyarország ma az európai középmezőnyben szerepel. Ezzel szemben égető probléma, hogy sok beteg nem jut el a várólistára, vagy csak nagyon későn, már kritikus állapotban. Cél, hogy tervezett körülmények között történjen meg a beteg kivizsgálása, műtét előtt optimalizált, elektív körülmények között kerülhessen sor a beavatkozásra. Nyitni próbálunk elsősorban a tüdőgyógyász szakma irányába, tudományos beszámolókat tartunk konferenciákon, esetenként be is mutatunk transzplantált betegeket. A tüdőtranszplantáció tananyagát beépítettük a hazai szakorvosképzésbe, hogy tudják az orvosok, lehet még esély lehetőség a gyógyításra, ha már a gyógyszeres kezelések eredménytelenek – mondta dr. Lang György a bécsi Klinische Abteilung für Thoraxchirurgie mellkassebésze.


Lang György




- Magyarország jóval több tüdőt ad, mint amennyit beültetnek hazai lakosokba, nem egyszer elhangzott, hogy tüdőexportőrök vagyunk. El kellene érni, hogy több rászoruló hazai beteg kapjon új tüdőt.

– A tüdőexportőrség alternatívája az, ami ellen mindig vehemensen küzdöttem, hogy azt a tüdőt, amit Magyarországon kiemelünk, de magyar betegbe nem tudjuk beültetni, kidobjuk a kukába. Ez etikailag elfogadhatatlan. Az elmúlt hetekben két magyar gyermek kapott új tüdőt. Az egyik tüdő Svájcból érkezett, a másik Ausztriából, itthon nem találtunk nekik megfelelő szervet. Szlovéniát hozom fel példaként. Az a kis ország tudja, hogy soha nem lesz tíznél több betege a várólistán, és nagy valószínűséggel az adott időszakban jelentett donorok közül a legtöbb éppen nem számukra lesz alkalmas. A jó allokáció (donor-recipiens párosítás) csak nagy várólista és ehhez tartozó nagy donor-vonzáskörzet összefüggésében lehetséges. Ezért Szlovénia statisztikailag az Eurotransplant felé ugyan tüdőexportőr, de nem tartja hátránynak, hiszen ezzel saját betegeit is jobb helyzetbe hozza. Magyarország lélekszámánál fogva a középmezőnyben van szív-, máj-és vesetraszplantáció tekintetében és ott lehetne tüdőtranszplantáció tekintetében is. A hazai szakemberek elkötelezettségének köszönhetően Magyarországon rendelkezésre áll a szaktudás, a tapasztalat, jóllehet ehhez az eddigi egészségügyi vezetésektől semmilyen támogatást nem kapott. A továbblépés azonban anyagi források nélkül lehetlen: sufniban nem lehet rakétát építeni.

– Milyen feltétek szükségesek a tüdőátültetés hazai végzéséhez?

– Egy intézményen belül kellene lenni szív-és mellkassebészetnek, speciális aneszteziológiai háttérnek, és a kellő gyakorlattal bíró transzplantációs csoportnak. Ilyen intézet most nincs Magyarországon. A Semmelweis Egyetemen elkötelezettségét jelzi a közelmúltban létrehozott Transzplantációs Centrum létrehozása, de itt sincs önálló mellkassebészet a szívsebészet mellett. A finanszírozás elvileg létezik, hiszen az OEP szolgáltatást vásárol, és ott fizeti ki a beavatkozást, ahol azt elvégzik - jelenleg tehát Bécsben. A transzplantációnak három eleme van, a szervdonáció, a szerv beültetése ill. a posztoperatív intenzív osztályos szakasz, végül a további gondozás. A tüdődonáció és a gondozás évek óta magas színvonalon zajlik Magyarországon, köszönhetően az ezt végző sebészek és tüdőgyógyászak elkötelezettségének és szakmai jártasságának. Hangsúlyozom, hogy ehhez soha semmilyen központi támogatást nem kaptak, a tudás megszerzését nemzetközi ösztöndíjak és gyógyszergyártó cégek támogatása tette lehetővé. A transzplantációkat Bécsben szintén két magyar sebész, Dr.Rényi-Vámos Ferenc és magam végezzük. Ennél többet „önerőből” nem lehet megvalósítani. A tárgyi feltételek megteremtése egészségpolitikai döntést igényel. A Magyar Ttranszplantációs Társaság konferenciáján járt tavaly novemberben Szócska Miklós államtitkár úr, a sajtótájékoztatón azt mondta, eltökélt szándéka a tüdőtranszplantációt hazahozni.


Dr. Lang György és dr. Rényi-Vámos Ferenc operáció közben




– Milyen a tüdőtranszplantált magyar betegek túlélése?

– A műtét után a betegeket Bécsből a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai vagy 2.sz. Gyermekgyógyászati Klinikájára helyezzük vissza.A 10 éves túlélés hetven százalék, amely világviszonylatban kiemelten jónak számít. Sok beteget a perioperatív szakban veszítettünk el, mert nagyon későn, katasztrofálisan rossz állapotban kerültek műtétre. Magyarországon még szemléletváltás kell ahhoz, hogy időben kerüljenek kivizsgálásra a tüdőtranszplantációt igénylő betegek.

– Milyen előnyökkel jár Magyarországnak az Eurotranszplanthoz való csatlakozása?

– Mindenki csak nyer vele. A vese-, máj- és szívtranszplantáció tekintetében a nálunk nem beültethető szervekkel más országok betegeit segítjük, ugyanakkor sürgős műtétekhez vagy speciális szervigényű betegeinkhez könnyebben kaphatunk szervet külföldről. Tüdőtranszplantáció tekintetében még inkább tüdőexportőr lesz Magyarország, hiszen most már azokat a tüdőket is megkaphatja valaki, amelyeket Bécsben nem tudunk beültetni. A csatlakozással bekerül az ország abba a szakmai vérkeringésbe, amibe súlyánál, tapasztalatánál fogva helye lenne. Mindez húzó hatást gyakorol majd a szegmensre, ez a tapasztalatcsere biztos színvonalemelkedést jelent.

– Hogyan látja Bécsből a hazai orvosok törekvését a jobb anyagi elismertségre?

– Jelenleg egy banki takarítónő kisebb felelősséggel és szaktudással többet kereshet, mint egy pályakezdő orvos. Ez a mentalitás a Kádári idők maradványa, meggyőződésem, hogy amíg egy társadalom, egy ország nem tudja ezt helyre tenni,.addig megállíthatatlan lesz az elvándorlás. Nem szabad tovább halogatni a megoldást, nagyot kellene lépni és rendbe tenni a fizetéseket.

2011. 09. 12.

Császi Erzsébet

Kapcsolódó anyagok: A mellkassebészetet az európai élvonalban kell tartani – Interjú dr. Lang Györggyel




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2003;13(6)A tüdőtranszplantáció helyzete Magyarországon




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2005;15(11) „Ne mondjanak le rólunk!”
Beszélgetés Spóner Hajnalkával, a Magyar Tüdőátültetettek Országos Sportés Érdekvédelmi Egyesületének elnökével





Az intézmény - összevonások is nehezítik a szervtranszplantációt




Egyre nő a tüdőátültetésen átesett gondozottak száma

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.