Klinikum

Egy sürgősségi osztályon alkalmazott HINTS-vizsgálat diagnosztikai értéke

2021. JÚNIUS 29.

A sürgősségi osztályokon jelentkező betegek 1–3%-ában vezető panasz a szédülés. A szédülés hátterében jóindulatú, perifériás betegségek, úgymint jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) és neuritis vestibularis, valamint életveszélyes, központi idegrendszert érintő kórképek, mint például cerebellaris és agytörzsi stroke, egyaránt állhatnak. Ez utóbbi kategóriába eső betegek körülbelül egyharmadában az első megjelenéskor a centrális ok nem kerül felismerésre. A szédüléssel járó, hátsó agyi keringést érintő stroke-okban gyakran egyéb fokális neurológiai tünet is jelen van, de nem mindig, és ilyen esetekben a stroke-perifériás szédülés elkülönítése nehéz lehet. A HINTS-paradigma három szemmozgásvizsgálat együttese (Halmágyi-féle head impulse-teszt, nystagmus, skew deviation), mely alkalmas az akutan kezdődő, nyugalomban is fennálló szédülés (akut vestibularis tünetegyüttes, AVS) perifériás és centrális eredetének megkülönböztetésére. A HINTS validációs vizsgálataiban ugyanakkor a vizsgálók leggyakrabban neurológusok vagy fül-orr-gégészek voltak, a vizsgált populációban pedig magas volt a stroke prevalenciája, így felmerül a kérdés, hogy milyen a vizsgálati séma szenzitivitása, amennyiben a vizsgálók sürgősségi osztályon dolgozók, a vizsgálati alanyok körében pedig jóval alacsonyabb a centrális eredetű szédülés gyakorisága.

Dmitriew és munkatársai az Academic Emergency Medicine-ben megjelent retrospektív vizsgálatukban egy kanadai sürgősségi osztály 4 éves, 14 napon belül kezdődő szédüléssel jelentkező betegeinek dokumentációját tekintették át. A vizsgálat elsődleges végpontja a HINTS-vizsgálat diagnosztikus pontossága volt, melyet a centrális okokra utaló HINTS-vizsgálat mellett megalkotott központi idegrendszeri eredetű szédülés diagnózissal jellemeztek. Ezek az okok stroke, átmeneti agyi ischaemia (TIA), agytumor vagy sclerosis multiplex voltak, a diagnózis megerősítését pedig képalkotó vizsgálatok (CT vagy MR) vagy neurológiai konzílium jelentették. Másodlagos végpontként szerepelt azoknak a szédülős betegeknek a száma, akik tünetei AVS-nek megfeleltek és ténylegesen átestek a HINTS-vizsgálaton; azon szédülős betegek száma, akik nem voltak megfelelő alanyai a HINTS-vizsgálatnak; végül pedig azon betegek száma, akik mind HINTS-vizsgálatban, mind pedig a BPPV diagnózisát szolgáló Dix–Hallpike-tesztben részesültek.

Az összesen 2309 szédülős betegből 39 betegnél dokumentáltak AVS-re utaló tüneteket (nyugalomban is fennálló szédülés nystagmusszal és járási instabilitással), ezek közül 14-ben hajtották végre a HINTS-tesztet. Az AVS-es betegek körében végül 6 betegnél állapítottak meg centrális okot a szédülés hátterében, ezek közül egyik betegen sem hajtották végre a HINTS-tesztet. A maradék 436 végrehajtott HINTS-teszt esetében a dokumentáció alapján a beteg panaszai vagy tünetei nem feleltek meg AVS-nek. 220 beteg részesült mind a HINTS-, mind pedig a Dix-Hallpike-tesztben.

Az eredmények fényében a szerzők összefoglalásukban megjegyzik, hogy ugyan az eredeti validációs vizsgálatokban a hátsó keringés stroke-jainak felismerésénél AVS-betegekben a HINTS-vizsgálat specificitása és szenzitivitása megközelíti a 100%-ot, az általuk vizsgált helyzetben az eredmények sokkal kevésbé kedvezőek. Ennek hátterében többek között a nem megfelelő betegek körében alkalmazott vizsgálat, valamint a vizsgálati eredmények hibás interpretációja áll, így a szerzők felhívják a figyelmet a HINTS-teszt elvégzésében való jártasság megszerzésének kiemelt fontosságára.

Diagnostic Accuracy of the HINTS Exam in an Emergency Department
Szemlézte
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:
Dmitriew C, Regis A, Bodunde O, et al. Diagnostic Accuracy of the HINTS Exam in an Emergency Department: A Retrospective Chart Review. Acad Emerg Med 2021;28(4):387-93. https://doi.org/10.1111/acem.14171

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.