Gondolat

Jelentése van - interjú Anu Tali karmesterrel

2011. NOVEMBER 21.

- Professzionalizmus és különleges hangzás jellemzi a Nordic Symphony Orchestrát. Tizenöt nemzet tagjaiból álló projekt alapú zenekarként, hogyan képesek mégis állandóan ezt a magas minőséget biztosítani? Hogy látja a zenekar fejlődését? Mesélne a nagy vállalkozás a megalapítás körülményeiről?

Eredetileg egyetlen koncertre álltunk össze, Finnország függetlenségének kikiáltásának nyolcvan éves évfordulóján, éppen tizenöt éve. Nem gondoltunk arra, hogy zenekart alapítsunk. Bolond ötlet lett volna. Akkor még csak észt és finn zenészek játszottak itt. Annyira szerettünk együtt játszani, hogy a zenészek javasolták, hogy egy zenei évadot játszunk végig. 1998-1999-er írtunk ekkor. Mára a Nordic Symphony Orchestra nemzetközivé vált.



Amikor vendégként karmesterkedem valahol, vagy a zenekar menedzsere (aki alapító is egyben, és hát az ikertestvérem) találkozik egy széplelkű zenésszel, aki a karrierje kezdetén áll, akkor mindig meghívjuk ezeket a csodálatos embereket velünk játszani. Sokat jelent számunkra, amit csinálunk. Annyi energiánk van, mint egy rockbandának, elképesztően szeretjük és élvezzük, amit csinálunk, és ez összekovácsol minket. Jelentése van.


- Grieg, Siubelius két ismert figura a zenetörténetben, de volna kedves bemutatni számunkra Arvo Pärtot? Mi a szerepe a kortárs zenében?

Arvo Pärt kétségtelenül korunk egyik kiemelkedő zeneszerzője, talán az egyik legkiválóbb. Észtként külön büszke vagyok erre. A sajátos és egyben személyes zenei nyelvezete nemcsak a klasszikus zenére hatott nagymértékben, hanem könnyűzenei műfajok, a popzene, a rockzene és a filmes szakma is figyelemmel kíséri munkásságát. Határtalan és nemzetközi, ám ugyanakkor sajátos jegyeiről összetéveszthetetlen. Számomra, és azok számára, akik együtt dolgozhatnak vele, sokkal többet jelent, mint egy zeneszerző. A zenéje, a személyisége, emberi kommunikációja továbblép a szerepén, mélyebbre hatol. Azt hiszem, ez végül eljut a közönséghez is.

A zenekarunk közeli és különösen jó kapcsolatot ápol Arvo Pärttal, de más alkotókkal is együtt dolgozunk Erkki-Sven Tüür or Tõnu Kõrvits is rendszeresen szerepel programjainkban.




- Visszatérve Arvo Pärtra, segítene megérteni a tintinnabuli jelentését?

Arvo Pärt zenei nyelve lélegzetelállítóan sokat változott az elmúlt években. Kezdeteben neo-klasszikus stílus volt rá jellemző később a kromatikus (twelve-tone technique) és a serialism, a hetvenes években pedig már elképesztő egyszerűséggel írható le a munkássága. Egyes hangok és a hármashangzatok jellemzik ezt a korszakot. Ő úgy fogalmazta meg, hogy rádöbbent, hogy egyetlen szépen eljátszott hang, vagy éppen egy pillanatnyi csönd, elégséges. Ennek tükrében minimális stílusban komponált, egy hangnem, változatlan ritmus. Ezt tintinnabulinak nevezte el, „kicsi harangok”-at jelent latinul, találó név mivel az egyes hangok a harang hangjára emlékeztetnek. Az első és talán legismertebb tintinnabuli a „Frates” és „Cantus”.


- Hogyan jellemezné a saját karmesteri stílusát? Italy Taglam „karmester-tipológiájában” hová sorolná önmagát?

Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs. Úgy gondolom, hogy nagyon nehéz – ha nem lehetetlen – bárkit egy típus vagy stílus alapján kategorizálni. A legjobb tudásom szerint közvetítem a zenét, elérem és meghallgatom a zenészeimét és (a legjobb értelemben) megértettem velük magam. És remélek, illetve bízom benne, hogy mindez elég.


- A zeneterápia egy dinamikusan fejlődő terület a medicinában (bizonyos típusú alvászavarokra terápiás céllal és bizonyos pszichoterápiákban is használják). Hogy látja a zeneterápia, szerepét, jövőjét?

A zeneterápia felfedezésre váró terület, teljesen önálló világ a zene univerzumán belül. Bízom benne, hogy a jelenlegi kutatások csak a kezdetei a zene orvosi és pszichológiai hatásának, befolyásának. Szentül hiszek a zene erejében és azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül. A zene nemcsak a mindennapi gondokon vezet át, hanem megvan az a különös sajátossága – ha úgy tetszik tudása –, hogy elérje, megérintse a rendkívül összetett és különböző emberi személyiséget, az elmét és a lelket is.

Köszönöm az interjút!

Sas Gábor
eLitMed.hu

Fotók: Nordic Symphony Orchestra

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.