Gondolat

Jelentése van - interjú Anu Tali karmesterrel

2011. NOVEMBER 21.

- Professzionalizmus és különleges hangzás jellemzi a Nordic Symphony Orchestrát. Tizenöt nemzet tagjaiból álló projekt alapú zenekarként, hogyan képesek mégis állandóan ezt a magas minőséget biztosítani? Hogy látja a zenekar fejlődését? Mesélne a nagy vállalkozás a megalapítás körülményeiről?

Eredetileg egyetlen koncertre álltunk össze, Finnország függetlenségének kikiáltásának nyolcvan éves évfordulóján, éppen tizenöt éve. Nem gondoltunk arra, hogy zenekart alapítsunk. Bolond ötlet lett volna. Akkor még csak észt és finn zenészek játszottak itt. Annyira szerettünk együtt játszani, hogy a zenészek javasolták, hogy egy zenei évadot játszunk végig. 1998-1999-er írtunk ekkor. Mára a Nordic Symphony Orchestra nemzetközivé vált.



Amikor vendégként karmesterkedem valahol, vagy a zenekar menedzsere (aki alapító is egyben, és hát az ikertestvérem) találkozik egy széplelkű zenésszel, aki a karrierje kezdetén áll, akkor mindig meghívjuk ezeket a csodálatos embereket velünk játszani. Sokat jelent számunkra, amit csinálunk. Annyi energiánk van, mint egy rockbandának, elképesztően szeretjük és élvezzük, amit csinálunk, és ez összekovácsol minket. Jelentése van.


- Grieg, Siubelius két ismert figura a zenetörténetben, de volna kedves bemutatni számunkra Arvo Pärtot? Mi a szerepe a kortárs zenében?

Arvo Pärt kétségtelenül korunk egyik kiemelkedő zeneszerzője, talán az egyik legkiválóbb. Észtként külön büszke vagyok erre. A sajátos és egyben személyes zenei nyelvezete nemcsak a klasszikus zenére hatott nagymértékben, hanem könnyűzenei műfajok, a popzene, a rockzene és a filmes szakma is figyelemmel kíséri munkásságát. Határtalan és nemzetközi, ám ugyanakkor sajátos jegyeiről összetéveszthetetlen. Számomra, és azok számára, akik együtt dolgozhatnak vele, sokkal többet jelent, mint egy zeneszerző. A zenéje, a személyisége, emberi kommunikációja továbblép a szerepén, mélyebbre hatol. Azt hiszem, ez végül eljut a közönséghez is.

A zenekarunk közeli és különösen jó kapcsolatot ápol Arvo Pärttal, de más alkotókkal is együtt dolgozunk Erkki-Sven Tüür or Tõnu Kõrvits is rendszeresen szerepel programjainkban.




- Visszatérve Arvo Pärtra, segítene megérteni a tintinnabuli jelentését?

Arvo Pärt zenei nyelve lélegzetelállítóan sokat változott az elmúlt években. Kezdeteben neo-klasszikus stílus volt rá jellemző később a kromatikus (twelve-tone technique) és a serialism, a hetvenes években pedig már elképesztő egyszerűséggel írható le a munkássága. Egyes hangok és a hármashangzatok jellemzik ezt a korszakot. Ő úgy fogalmazta meg, hogy rádöbbent, hogy egyetlen szépen eljátszott hang, vagy éppen egy pillanatnyi csönd, elégséges. Ennek tükrében minimális stílusban komponált, egy hangnem, változatlan ritmus. Ezt tintinnabulinak nevezte el, „kicsi harangok”-at jelent latinul, találó név mivel az egyes hangok a harang hangjára emlékeztetnek. Az első és talán legismertebb tintinnabuli a „Frates” és „Cantus”.


- Hogyan jellemezné a saját karmesteri stílusát? Italy Taglam „karmester-tipológiájában” hová sorolná önmagát?

Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs. Úgy gondolom, hogy nagyon nehéz – ha nem lehetetlen – bárkit egy típus vagy stílus alapján kategorizálni. A legjobb tudásom szerint közvetítem a zenét, elérem és meghallgatom a zenészeimét és (a legjobb értelemben) megértettem velük magam. És remélek, illetve bízom benne, hogy mindez elég.


- A zeneterápia egy dinamikusan fejlődő terület a medicinában (bizonyos típusú alvászavarokra terápiás céllal és bizonyos pszichoterápiákban is használják). Hogy látja a zeneterápia, szerepét, jövőjét?

A zeneterápia felfedezésre váró terület, teljesen önálló világ a zene univerzumán belül. Bízom benne, hogy a jelenlegi kutatások csak a kezdetei a zene orvosi és pszichológiai hatásának, befolyásának. Szentül hiszek a zene erejében és azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül. A zene nemcsak a mindennapi gondokon vezet át, hanem megvan az a különös sajátossága – ha úgy tetszik tudása –, hogy elérje, megérintse a rendkívül összetett és különböző emberi személyiséget, az elmét és a lelket is.

Köszönöm az interjút!

Sas Gábor
eLitMed.hu

Fotók: Nordic Symphony Orchestra

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma