Hirschfeld és a köztes nem
2012. MÁJUS 13.
2012. MÁJUS 13.
Az „szexuális viselkedés” a modern világban született egyik fogalom, mely az emberi tevékenységeknek tudományos szemléletét tükrözi. Az ókorban és a középkorban ismeretlen volt, s még ma is ismeretlen a premodern társadalmakban.
Hirschfeld a szexuális élettel foglalkozó korszerű tudomány egyik megalapozója, 1918 óta vezette a berlini Szexuáltudományi Intézetet Institut für Sexualwissenschaft. Kutatásai többek között társadalom-egészségügyi kérdésekre is irányultak.
Hirschfeld volt az, aki néhány berlini társával együtt 1897-ben életre hívta a Tudományos-humanitárius Bizottságot, a világon az első olyan szervezetet, melynek célja a homoszexualitás dekriminalizálása, nevezetesen a férfiak közötti nemi kapcsolatot tiltó jogszabály, a 175.§ hatályon kívül helyezése volt. Hirschfeld származása mellett tevékenysége révén is a náci könyvégetők egyik célpontjává vált 1933-ban.
1933. május 6-án nácik által feltüzelt diákok foglalták el a Szexuáludományi Intézetet és a nemzetközileg is ismert kutatási intézményt feldúlták, kihordták az ott talált köteteket és dokumentációt, melyet néhány nap múlva az Opera előtt nyilvánosan elégettek.
A szexológiában Magnus Hirschfeld nyílt vitában állt Emil Kraepelinnel, akit a modern pszichiátria atyjának neveznek, ő azt vallotta, hogy homoszexualitás mentális betegség.
Tézisei még az 1970-es években is föllelhetőek voltak az orvosi tankönyvben, holott az Amerikai Pszichiátriai Társaság törölte a listájáról a homoszexualitást. Magnus Hirschfed ezzel szemben antropológiai szempontokat fogalmazott meg, az örökletes elem mellett az önálló szociokulturális attitűdöt és identitást, azt, hogy mindez egy természetes állapot, amely nem igényel terápiát.
Hirschfeld 1868-ban született zsidó értelmiségi családban. Apja köztiszteletnek örvendő orvos volt. Ő maga filozófiát, nyelvészetet, majd orvostudományt tanult különböző egyetemeken. Berlinben praktizált természetgyógyászként.
Munkásságában az 1900 évesben nagy szerepet játszott a köztes nemről szóló elmélete, melybe a hermafroditák, transzvesztiták, és homoszexuálisok tartoznak, és tagjai testi-lelki szempontból különböznek a nőktől és férfiaktól.
Később lebontotta ennek az elméletnek a korlátait és az 1914-ben megjelent A női és férfi homoszexualitás című művében, amely egyedülállóan teljes szociológiai, jogi és kultúrtörténeti összegzése a témának és több mint 10 000 meleg és leszbikus emberrel készült interjúra épül, Magnus Hirschfeld kifejti, hogy az emberek szexuális irányultsága különálló, megváltoztathatatlan, s az emberek veleszületett módon lehetnek hetero-, bi- avagy homoszexuálisok.
A neurológus a filmtörténet első meleg témájú filmjének létrejöttében is szerepet játszott. Közreműködött a Más, mint a többiek című film forgatókönyvében, és magában a filmben is szerepelt.
Az egyre fojtogatóbb politikai légkör elől, Franciaországba emigrált, és ott is halt meg 1935-ben.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Ideggyógyászati Szemle
Veleszületett metabolikus rendellenességgel diagnosztizált autista gyermekek2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A retina morfológiai változásai Parkinson-kóros betegek kétéves utánkövetése során]4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás