Gondolat

Gyógyító nők: Maria Montessori

2012. AUGUSZTUS 31.

„Segíts, hogy magam csinálhassam” – ez lehetne a Montessori-pedagógia mottója.
1870. augusztus 31-én született az olasz Chiaravalle faluban Maria Montessori orvos, pedagógus és pszichológus, aki a nevével fémjelzett jelentős pedagógiai pszichológiai iskola megalapítója lett.

A Montessori-nevelésmód egyike a máig legismertebb és legelterjedtebb gyermekközpontú, alternatív pedagógiáknak, mellyel a test, elme és lélek teljes és átfogó nevelését fejlesztette ki. Meggyőződésévé vált, hogy a gyermek elméje életének első hat évében a legérzékenyebb, leghatékonyabb, és az ilyen korú kisgyerek spontán módon, belső késztetésből vezéreltetve és élvezettel tanul.

Elképzelése szerint a gyermekek fejlődésében úgynevezett szenzitív időszakok vannak, ami azt jelenti, hogy bizonyos életkorokban meghatározott készségek és funkciók akkor és csak akkor fejleszthetők leghatékonyabban. A pedagógia akkor a legeredményesebb, ha ezeket figyelembe véve teremti meg a fejlődéshez a legkedvezőbb körülivényeket. Minden fejlődési szakaszban a maximumig kell eljuttatni a gyerekeket.

Montessori kezdetben műszaki, majd orvosi tanulmányokat folytatott, és ő volt az első nő Olaszországban, aki 1896-ban diplomát szerzett.

Jelentős tudományos előtanulmányokat mondhat magáénak, minthogy komoly antropológiai, elmekórtani vizsgálatokat végzett és behatóan foglalkozott az értelmi fogyatékos gyermekek gyógyításával is, s így a korai gyógypedagógia egyik jelentős alakjának számít, aki kutatásaival megszabta, megalapozta ennek a pedagógiai ágazatnak az arculatát is.

1898-ban Rómában megszervezte és vezette a római Scuola Magistrale Ortofrenica intézetet, ami a mai gyógypedagógiai intézmények elődjének nevezhető.

1904-ben jelentős lépést tett tudományos pályafutásán, hiszen egyetemi magántanárrá habilitálták, antropológiát és biológiát tanított az egyetemen, s mindeközben filozófiai és természettudományi doktori fokozatot is szerzett és orvosi könyveket írt.


Amikor 1907-ben Róma egyik külvárosában megnyitotta a Gyermekek Házát (Casa dei Bambini), módszereinek híre egyszerre lábra kapott, és széles körben magára a vonta a határtudományok képviselőinek érdeklődését.

1909-ben megjelent fő műve, amelyben az óvodások körében alkalmazott nevelési módszereit foglalta össze. Montessori pedagógiájának alaptézise máig nem avult el. Mindennek kulcsszavai: öntevékenység, önerősítés, önfejlesztés, mely során a gyermek szabadon, saját időbeosztása szerint tevékenykedik, szem előtt tartva társai érdekeit.

Módszereinek lényege, hogy segítse a gyermekek lelki és fizikai fejlődését, és lehetőséget adjon arra, hogy szabadságukkal élhessenek. A gyermek szabadsága a választás szabadságát jelenti, minthogy a tanulási folyamatot az önállóan végzett munkára alapozza: az egyéni ismeretelsajátítás és feldolgozás, gyakorlás jellemzi, melynek időhatárait nem szabják meg. Montessori szerint minden gyermekben ellenállhatatlanul, belső késztetésként dolgozik a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, így nincs is más feladat, mint hogy biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit, s mindennek a megfelelő környezetét. Érzékszervi fejlesztésen keresztül megvalósuló, motiváló játék- és munkaeszközöket alkalmazott e célok elérésére.

Olyan eretnek gondolatok szülőanyja is volt, mint a gyermek méretének megfelelő bútorzat, és szabadon felhasználható bőséges játékarzenál, melyet játék után a pocokon a gyermekek tartanak rendben.
Tehát, ehhez, az aktivitáson alapuló tanuláshoz biztosítani kell azokat a fejlesztő eszközöket, amelyek illeszkednek az adott érzékeny periódushoz, és a független és önállóságra alapozó munka érdekében valamennyi eszköznek önellenőrzésre is módot kell adnia – vallja a Montessori-pedagógia.

Szintén a szabad, önálló munka feltétele, hogy a pedagógus bemutassa a gyermekeknek az adott eszköz használatát, hogy azt ők ezek után zökkenőmentesen használhassák.

Maria Montessori szerint a gyermek pszichoszociális fejlődésének minden szakaszában egy-egy területre különösen fogékony, vagyis egy-egy intenzív érdeklődési területe van.
Módszertanában kizárta a tekintélyelvűséget, hiszen tapasztalata szerint, a kívánt eredményt annak alapján a legnehezebb elérni, és ötletes nevelési módszereket, trükköket dolgozott ki inkább.

Módszereiről először 1913-ban, Rómában szervezett először nemzetközi tanfolyamot, s hamarosan elterjedtek a Montessori-iskolák terjedtek Olaszországban és Amerikában is.
Montessori a második világháború idejét Indiában töltötte (1939-1945), később nemzetközi előadói körutakon népszerűsített módszerét.

1929-ben alakult meg a Nemzetközi Montessori Szövetség (AMI), amely Dániában tartotta első kongresszusát. Az AMI ma is létező nemzetközi egyesület. Magyarországi Montessori Egyesület is működik.
Maria Montessori 1946-tól Amsterdamban élt, de folyamatosan utazott a világban és a Montessori iskolákban tanítónak tanfolyamokat, továbbképzéseket tartott.
1947-ben Béke Nobel-díjra jelölték, hiszen egy új nevelés érdekében végzett munkájával jelentőset alkotott pedagógiában, filozófiában és az orvostudományban. 1952-ben halt meg.
Tudományos munkássága máig elevenen él, embersége mélyen, meghatározó módon áthatja az alternatív pedagógia szemléletét.

2012. 08. 31

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Hírvilág

Szakácskönyvet adott ki a Bethesda Gyermekkórház

Az idei Semmelweis-nap különös ünnep az egészségügyben, reményeink szerint egyfajta lezárása a járványidőszaknak. Azonban nem mehetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. A Bethesda Gyermekkórház ezért különös könyvkiadásra szánt el magát: recepteken, ételeken keresztül mutatja be az elmúlt időszak hőseit, az egészségügyben dolgozókat. Receptre írva – így főzünk a Bethesda Gyermekkórházban címmel szakácskönyvet adott ki a kórház, közelebb hozva egy gyógyító intézmény hétköznapjait az olvasóhoz.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Hírvilág

Alábecsülik a CT-vizsgálatok jelentette sugárterhelést

A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.