Gondolat

Gazdátlan sikerek

2012. SZEPTEMBER 12.

Gazdátlan sikerek


“Az általa kezdeményezett kutatási irányok eredményei kétségtelenek, szellemi örökségével, a sikerek látszata ellenére, közvetlenül mégsem éltek, ma valójában gazdátlanok”– írták róla 1984-ben, egy tanulmánykötete bevezetőjében. Munkássága páratlan, és feldolgozatlan. Hosszú emigrációja alatt kikopott a tudományos köztudatból, és a hazai szellemi megítélés pszichoanalitikus volta miatt peremterületre szorította, agyonhallgatta munkásságát. Eredményeim nem keltettek külföldi visszhangot sem. Érdemei mégis páratlanok, hiszen a magyar etnológusok közül mindmáig ő végezte a legalaposabb terepmunkát. Az összehasonlító néprajzban pedig a az európai parasztkultúrákon túlra, az antikvitáson és Ázsián túl más világrészekre is kitekintett.

A pszichoanalitikus etnológia megteremtője nagyon korán indult a pályán. Tizenhét éves fasori evangélikus gimnáziumi diákként előadást tartott a Néprajzi Társaságban. 1914-ben doktorált Budapesten földrajztudományból, a keleti népek őstörténetéből és angol filológiában.

A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán dolgozott, majd 1917-től a Széchényi Könyvtár szakdíjnokaként a magyar folklóranyag rendezésével foglalkozott.
Freud híve lett , amikor annak Totem und Tabuja 1911-ben megjelent. Róheim 1915–1916-ban röpke két év alatt ásta bele magát Freud munkásságában, és sajátította el a pszichoanalitika alapjait. Mindebben a maga számára felfedezte az emberi műveltség legmélyebb rétegeit föltáró és általánosan magyarázó módszert.

1925-ben megjelent nagy hatású könyvében (Magyar néphit és népszokások) a magyar hiedelemvilág és népszokások egészét tekintette át összehasonlító és pszichoanalitikus szempontból.

1928– 1931-ben Szomáliában, Ausztráliában, Új-Guineában és Mexikó északi határvidékén végzett rendkívül gazdag – máig is csak részleteiben földolgozott – eredményű terepmunkát, amelynek célja a korszak etnológiai és pszichológiai szakirodalmát foglalkoztató Ödipusz-komplexus kutatása volt.

Róheim Géza 1938-ban Amerikába emigrált, ahol pszichoanalitikusként dolgozott. 1947-ben Új-Mexikóban a navahó indiánok körében kutatott. Munkásságának legfontosabb eredménye a pszichoanalízis alkalmazása az etnológiában, kultúraelméleti megállapításai (nevéhez fűződik a kultúra ontogenetikus elméletének megalapozása), valamint a magyar néphit és népszokások átfogó vizsgálata a történeti és etnikus rétegek szétválasztásával, illetve a vallási jelenségek vizsgálata a magyar néphitben és a törzsi társadalmakban.

Róheim vizsgálatainak konklúziója a következő: “A magyar néphit és népszokás igazi tömegét, túlnyomó nagy részét csak egy jelzővel illethetjük: európai”.

1939-től New Yorkban folytatott magánpraxist. 1921-ben Freud-díjat kapott.
Amerikai emigrációjában halt meg 1953. június 7-én.

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A "Gamification" alkalmazásának lehetőségei

ÉBERFI Zsuzsanna, ENGELHADT Fanni, KUTOR Norbert

ABSZTRAKT A játék kiemelt szerepet tölt be mindennapjainkban, számos olyan egyedi elemmel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más tevékenységformáktól, s biztosítják helyét életünkben. A klasszikus játékok mellett egyre inkább teret nyernek az internetes szerepjátékok is, így cikkünkben bemutatjuk ezen játékok és játékosaik világát, s kitérünk a játszás szociális, kognitív és érzelmi hatásaira és a virtuális játék-függőség kérdésére is. Ezen úgynevezett modern játékok mechanikai és dinamikai elemeinek felhasználásával valósítható meg a ’gamification’ nevet viselő módszer, amely egyik legsikeresebb eszköze lehet az oktatás színvonalasabbá, élvezetesebbé és hatékonyabbá tételére a legfiatalabb generációk számára. A ’gamification’ szükségességét a megváltozott nevelési attitűdök, az elavultnak tekinthető oktatási módszerek, az internet térhódítása valamint az általános intelligencia mellett az érzelmi kompetenciák fejlesztésének igénye jelzi.

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Hírvilág

Sikerek a köpenysejtes lymphoma intenzív immunkemoterápiájával

Eddig egyik kezelési protokollal sem sikerült elérni valódi gyógyulást, de még nagy arányú hosszú távú túlélést sem köpenysejtes lymphomában. Egy új vizsgálat eredményei ígéretesek: a CHOP-protokoll rituximabbal és nagy dózisú cytarabinnal való kiegészítése jelentősen javította a kezelt betegek prognózisát.

Gondolat

Generációk

NAGY Zsuzsanna

Hamarosan felnő a Z generáció is, az a nemzedék, amely soha nem élt internet nélküli világban, s ez behatással lesz a munkaerőpiacra és az intézményrendszerre egyaránt.

Gondolat

A konzervatív reumatológiától a molekuláris reumatológiáig - Interjú dr. Poór Gyulával

A következő évek legfőbb kihívása az, hogy Magyarországon milyen széles körben tudjuk elterjeszteni ezt a tudásalapú, XXI. századi reumatológiát. Természetes, hogy ne csak alkalmazói, hanem aktív részesei is legyünk ennek a folyamatnak, hozzátéve saját kutatási és ellátásszervezési eredményeinket – mondta dr. Poór Gyula a szakmai kollégium reumatológia tagozatvezetője.