Gondolat

Gazdátlan sikerek

2012. SZEPTEMBER 12.

Gazdátlan sikerek


“Az általa kezdeményezett kutatási irányok eredményei kétségtelenek, szellemi örökségével, a sikerek látszata ellenére, közvetlenül mégsem éltek, ma valójában gazdátlanok”– írták róla 1984-ben, egy tanulmánykötete bevezetőjében. Munkássága páratlan, és feldolgozatlan. Hosszú emigrációja alatt kikopott a tudományos köztudatból, és a hazai szellemi megítélés pszichoanalitikus volta miatt peremterületre szorította, agyonhallgatta munkásságát. Eredményeim nem keltettek külföldi visszhangot sem. Érdemei mégis páratlanok, hiszen a magyar etnológusok közül mindmáig ő végezte a legalaposabb terepmunkát. Az összehasonlító néprajzban pedig a az európai parasztkultúrákon túlra, az antikvitáson és Ázsián túl más világrészekre is kitekintett.

A pszichoanalitikus etnológia megteremtője nagyon korán indult a pályán. Tizenhét éves fasori evangélikus gimnáziumi diákként előadást tartott a Néprajzi Társaságban. 1914-ben doktorált Budapesten földrajztudományból, a keleti népek őstörténetéből és angol filológiában.

A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán dolgozott, majd 1917-től a Széchényi Könyvtár szakdíjnokaként a magyar folklóranyag rendezésével foglalkozott.
Freud híve lett , amikor annak Totem und Tabuja 1911-ben megjelent. Róheim 1915–1916-ban röpke két év alatt ásta bele magát Freud munkásságában, és sajátította el a pszichoanalitika alapjait. Mindebben a maga számára felfedezte az emberi műveltség legmélyebb rétegeit föltáró és általánosan magyarázó módszert.

1925-ben megjelent nagy hatású könyvében (Magyar néphit és népszokások) a magyar hiedelemvilág és népszokások egészét tekintette át összehasonlító és pszichoanalitikus szempontból.

1928– 1931-ben Szomáliában, Ausztráliában, Új-Guineában és Mexikó északi határvidékén végzett rendkívül gazdag – máig is csak részleteiben földolgozott – eredményű terepmunkát, amelynek célja a korszak etnológiai és pszichológiai szakirodalmát foglalkoztató Ödipusz-komplexus kutatása volt.

Róheim Géza 1938-ban Amerikába emigrált, ahol pszichoanalitikusként dolgozott. 1947-ben Új-Mexikóban a navahó indiánok körében kutatott. Munkásságának legfontosabb eredménye a pszichoanalízis alkalmazása az etnológiában, kultúraelméleti megállapításai (nevéhez fűződik a kultúra ontogenetikus elméletének megalapozása), valamint a magyar néphit és népszokások átfogó vizsgálata a történeti és etnikus rétegek szétválasztásával, illetve a vallási jelenségek vizsgálata a magyar néphitben és a törzsi társadalmakban.

Róheim vizsgálatainak konklúziója a következő: “A magyar néphit és népszokás igazi tömegét, túlnyomó nagy részét csak egy jelzővel illethetjük: európai”.

1939-től New Yorkban folytatott magánpraxist. 1921-ben Freud-díjat kapott.
Amerikai emigrációjában halt meg 1953. június 7-én.

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Klinikum

A "Gamification" alkalmazásának lehetőségei

ÉBERFI Zsuzsanna, ENGELHADT Fanni, KUTOR Norbert

ABSZTRAKT A játék kiemelt szerepet tölt be mindennapjainkban, számos olyan egyedi elemmel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más tevékenységformáktól, s biztosítják helyét életünkben. A klasszikus játékok mellett egyre inkább teret nyernek az internetes szerepjátékok is, így cikkünkben bemutatjuk ezen játékok és játékosaik világát, s kitérünk a játszás szociális, kognitív és érzelmi hatásaira és a virtuális játék-függőség kérdésére is. Ezen úgynevezett modern játékok mechanikai és dinamikai elemeinek felhasználásával valósítható meg a ’gamification’ nevet viselő módszer, amely egyik legsikeresebb eszköze lehet az oktatás színvonalasabbá, élvezetesebbé és hatékonyabbá tételére a legfiatalabb generációk számára. A ’gamification’ szükségességét a megváltozott nevelési attitűdök, az elavultnak tekinthető oktatási módszerek, az internet térhódítása valamint az általános intelligencia mellett az érzelmi kompetenciák fejlesztésének igénye jelzi.

Hírvilág

Sikerek a köpenysejtes lymphoma intenzív immunkemoterápiájával

Eddig egyik kezelési protokollal sem sikerült elérni valódi gyógyulást, de még nagy arányú hosszú távú túlélést sem köpenysejtes lymphomában. Egy új vizsgálat eredményei ígéretesek: a CHOP-protokoll rituximabbal és nagy dózisú cytarabinnal való kiegészítése jelentősen javította a kezelt betegek prognózisát.

Gondolat

Generációk

NAGY Zsuzsanna

Hamarosan felnő a Z generáció is, az a nemzedék, amely soha nem élt internet nélküli világban, s ez behatással lesz a munkaerőpiacra és az intézményrendszerre egyaránt.

Gondolat

A konzervatív reumatológiától a molekuláris reumatológiáig - Interjú dr. Poór Gyulával

A következő évek legfőbb kihívása az, hogy Magyarországon milyen széles körben tudjuk elterjeszteni ezt a tudásalapú, XXI. századi reumatológiát. Természetes, hogy ne csak alkalmazói, hanem aktív részesei is legyünk ennek a folyamatnak, hozzátéve saját kutatási és ellátásszervezési eredményeinket – mondta dr. Poór Gyula a szakmai kollégium reumatológia tagozatvezetője.