Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

2012. OKTÓBER 15.

"Ez nem Rio de Janeiro" - állapítja meg rezignáltan Osztap Bender, kedvenc szélhámosunk, amikor körülnéz kalandos vándorútja egyik állomása során a jellegzetes szovjet kisvároson.
Ezt a mondást sokáig mi is rezignáltan ismételgettük egymás között a szocializmus visszásságaira utalva.

Ilja Ilf, írótársával, Jevgenyij Petrovics Katajevvel, vagyis Petrovval 1925-ben ismerkedett meg, és ez gyümölcsöző találkozásnak bizonyult: műveik zömét együtt írták és világsikert arattak e közösen írt regényeikkel.
Odesszai születésűek voltak, de Moszkvában ismerkedtek meg. A Gudok című lapnál dolgoztak, ahol munkatársak voltak. (Itt dolgozott többek közt Jurij Olesa és Mihail Bulgakov is).

A szerzőpáros eredetileg regénytrilógiát akart írni Osztap Bender kalandjairól, de a tervezett elemek közül csupán két rész készült el: az első rész, a 12 szék 1928-ban, a második rész, az Aranyborjú pedig 1931-ben. Az igazi sikert azonban a könyv folytatása, a Magyarországon `Aranyborjú` címmel ismert regényük jelentette.

Munkamódszerükről így értesítenek bennünket e könyv bevezetőjében:

„A mi társadalmasított irodalmi gazdálkodásunkkal kapcsolatban gyakran fordulnak hozzánk avval a teljesen jogos, de túlságosan egy kaptafára szabott kérdéssel: "Hogyan írnak maguk kettesben?"
Kezdetben aprólékosan válaszoltunk, részletes tájékoztatót adtunk, sőt elmeséltük azt a nagy vitánkat is, amely a következő kérdésben merült fel: megöljük-e a "Tizenkét szék" hősét, Osztap Bendert, avagy életben hagyjuk? Eközben nem feledkeztünk meg annak megemlítéséről sem, hogy hősünk sorsát sorshúzás döntötte el. Egy cukortartóba két papírszeletet tettünk, egyikre reszkető kézzel egy halálfej és két csirkecsont volt rajzolva. A halálfejet húztuk ki, és félóra múlva a nagy kombinátor nem volt többé. Nyakát borotva metszette át.”

Osztap Bender, a `nagy kombinátor`, a nagystílű szélhámos a főhős, akinek célja mind a két kalandos pikareszkregényben azonos, és csakis egyetlen cél lebeg a szeme előtt: könnyen meggazdagodni. A NEP korszak zavarosában halászva ez a cél elérhetőnek látszik e cél érdekében zseniális konspirációs játékba fog.
Zsenialitására álljon itt egy példa:

"Osztap Bender, a nagy kombinátor, kalandozásai során Vaszjukiba, ebbe a Kazanyhoz és Európa széléhez egészen közeli kitalált kisvárosba ért. Miután több napja nem evett, rendkívüli retorikai képességeivel a helyi sakkegylet tagjait egy világverseny megszervezésére veszi rá (előtte egy fizetős szimultánt tartana, pusztán csak azért, hogy felmérje az erőviszonyokat).

"- Ne aggódjanak - mondta Osztap -, elgondolásom a termelőerők hallatlan felvirágozását biztosítja városuk számára. Képzeljék csak el, hogy mi lesz, amikor a verseny véget ér, s amikor valamennyi vendég elutazik. A moszkvaiak, akiket lakásínség köt gúzsba, egyenesen meg fogják rohanni az önök pompás városát. Vaszjukiból automatikusan főváros lesz. A kormány ide költözik át. Vaszjuki nevét New-Moszkvára, Moszkváét pedig Ó-Vaszjukira változtatják. A leningrádiak és harkoviak fogukat csikorgatják de semmit sem tehetnek. New-Moszkva legelegánsabb központjává válik Európának, sőt hamarosan az egész földnek.

- Az egész földnek!!! - sóhajtoztak az elkábított vaszjukibeliek.

- Igen! És utána az egész világmindenségnek! A sakkeszme, amely a járási székhelyet a földgömb fővárosává fejlesztette, praktikus tudománnyá változik, és kitalálja az interplanetáris érintkezés módszereit. Vaszjukiból jelzések fognak repülni a Marsra, a Jupiterre és a Neptunra. A Vénusszal ugyanolyan könnyű lesz érintkezni, mint Ribinszkből Jaroszlavlba utazni. S ki tudja... nyolc-tíz év múlva Vaszjukiban talán megtartjuk a világtörténelem első interplanetáris sakk-kongresszusát!"

(Fordította: Gellért Hugó)

Az Aranyborjúban Osztap Bender kinyomozza, hogy egy szinte láthatatlan kisember, egy könyvelő milliárdokat sikkasztott. Mivel nála vannak a bizonyítékok, egymillió rubelt kér cserébe. Ezért a pénzért még a sivatagba is elmegy.

A pénz utáni hajsza során városról városra bejárja az országot, s kalandjai folyamán pedig lehull a lepel a korabeli orosz élet megannyi visszásságáról.

A két könyv meghódította a világot, készült belőlük színdarab, rádiójáték és film is, 1974-ben Szinetár Miklós is rendezett egy tévéjátékot a regényből, Darvas Ivánnal a főszerepben.
Ilja Ilf tüdőbajban halt meg Moszkvában, 1937. április 13-án.

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.