Gondolat

Egy eleven elme: puskaportól az arzénmérgezésig

2014. DECEMBER 31.

1800-ban született Felvidéken, a Zólyom megyei Breznóbányán. A pesti Tudományegyetemen 1821-ben szerzett gyógyszerészi diplomát, majd tanulmányait a bécsi egyetemen folytatta. 1825-ben letette a "chemiai doktorátus"-t, amivel a magyarok közül elsőnek nyerte el a vegyészdoktori címet. Disszertációja témájául az akkor nemrég felfedezett elemi káliumra vonatkozó adatok összegyűjtését választotta. Ezt tovább is fejlesztette, s az erről közölt monográfiája sok önálló kísérletét is tartalmazza.
Hazajőve Pozsonyban bérbe vette a Vörös Rákhoz címzett gyógyszertárat, s ott működött 1826-tól 1831-ig. Növénytannal is foglalkozott, 1828-1829-ben adta ki a gyógynövényekről szóló kétkötetes művét.

Pestre költözve 1833-ban "gyógyszerészeti és chemiai laboratórium", valamint gyógyszertár megnyitására kért engedélyt. A Magyarország Nádorához címzett patikát 1834-ben nyitotta meg, ám laboratóriumának preparátumait csak szakmabelieknek és gyógyszerészeknek adhatta ki.

1847-ben egy gyógyszer-vegyészeti laboratóriumot állított fel, ezt 1852-ben részvénytársasággá alakította, amely 1867-től 1912-ig Magyar Gyógyszer- és Művegyészeti Gyár néven működött. Kénsavat, borkősavat, szalmiáksót, kálium-cianidot, kálium-klorátot, foszfort és szódát gyártott, s a vegyi anyagok előállításához szükséges kőedények égetését is végezte. Wagner az üzem vezetését később a fiaira bízta, ő maga a gyógyszerészet és az egészségügy terén folytatott közéleti tevékenységet.

1848-ban a Kereskedelmi és Ipari Minisztériumban egészségügyi tanácsos és a gyógyszerészi ügyek titkára volt, a szabadságharc idején puskaport is készített. Az 1848-as kormány legfőbb gyógyszerészeként megkísérelte a gyógyszerészképzést az orvosok képzési színvonalára emelni.

Tudományos munkássága során tökéletesítette az arzénmérgezések kimutatására szolgáló egyik eljárást, és mesterséges ásványvizek összeállításával is kísérletezett. Magyarországnak közgazdaságilag nevezetes termékeiről című pályamunkájával 1844-ben elnyerte az Akadémia első díját.

Az 1885-ös országos kiállításon gyógyszerészi készítményeivel aranyérmet nyert. Magyarországon ő honosította meg a törvényszéki kémiai elemzéseket. Alapító tagja volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak.

NZS

Forrás: mti

2014. 12. 30.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.