Gondolat

Egy eleven elme: puskaportól az arzénmérgezésig

2014. DECEMBER 31.

1800-ban született Felvidéken, a Zólyom megyei Breznóbányán. A pesti Tudományegyetemen 1821-ben szerzett gyógyszerészi diplomát, majd tanulmányait a bécsi egyetemen folytatta. 1825-ben letette a "chemiai doktorátus"-t, amivel a magyarok közül elsőnek nyerte el a vegyészdoktori címet. Disszertációja témájául az akkor nemrég felfedezett elemi káliumra vonatkozó adatok összegyűjtését választotta. Ezt tovább is fejlesztette, s az erről közölt monográfiája sok önálló kísérletét is tartalmazza.
Hazajőve Pozsonyban bérbe vette a Vörös Rákhoz címzett gyógyszertárat, s ott működött 1826-tól 1831-ig. Növénytannal is foglalkozott, 1828-1829-ben adta ki a gyógynövényekről szóló kétkötetes művét.

Pestre költözve 1833-ban "gyógyszerészeti és chemiai laboratórium", valamint gyógyszertár megnyitására kért engedélyt. A Magyarország Nádorához címzett patikát 1834-ben nyitotta meg, ám laboratóriumának preparátumait csak szakmabelieknek és gyógyszerészeknek adhatta ki.

1847-ben egy gyógyszer-vegyészeti laboratóriumot állított fel, ezt 1852-ben részvénytársasággá alakította, amely 1867-től 1912-ig Magyar Gyógyszer- és Művegyészeti Gyár néven működött. Kénsavat, borkősavat, szalmiáksót, kálium-cianidot, kálium-klorátot, foszfort és szódát gyártott, s a vegyi anyagok előállításához szükséges kőedények égetését is végezte. Wagner az üzem vezetését később a fiaira bízta, ő maga a gyógyszerészet és az egészségügy terén folytatott közéleti tevékenységet.

1848-ban a Kereskedelmi és Ipari Minisztériumban egészségügyi tanácsos és a gyógyszerészi ügyek titkára volt, a szabadságharc idején puskaport is készített. Az 1848-as kormány legfőbb gyógyszerészeként megkísérelte a gyógyszerészképzést az orvosok képzési színvonalára emelni.

Tudományos munkássága során tökéletesítette az arzénmérgezések kimutatására szolgáló egyik eljárást, és mesterséges ásványvizek összeállításával is kísérletezett. Magyarországnak közgazdaságilag nevezetes termékeiről című pályamunkájával 1844-ben elnyerte az Akadémia első díját.

Az 1885-ös országos kiállításon gyógyszerészi készítményeivel aranyérmet nyert. Magyarországon ő honosította meg a törvényszéki kémiai elemzéseket. Alapító tagja volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak.

NZS

Forrás: mti

2014. 12. 30.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.