Gondolat

Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

SAS Gábor

2016. MÁJUS 20.

Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét. Az észt író, Andrus Kivirähk műve a múlt év végén jelent meg a Typotex Kiadó gondozásában. Az 1970-ben született Kivirähk nagy népszerűségre tett szert regényeivel. Szóban forgó könyvével elnyerte a sci-fi és fantasy műfajban rangos Stalker díjat, a műből társasjátékot készítettek. Regényein túl színdarabjai és gyermekkönyvei is ismertek.

Az író a vadon szétbomlásban lévő társadalmát állítja szembe a szántó-vető civilizáció anakronizmusokkal tűzdelt világával. A cselekmény központi figurája Leemet, az előttünk férfivá növekvő gyermek, aki az utolsók között beszélte a kígyók nyelvét. A vadonban emberek, farkasok, medvék, jávorszarvasok, őzek nyulak élnek az erdővel szimbiózisban. Minden lényben közös, hogy (az apró rovarok kivételével) beszélik, pontosabban sziszegik a kígyók nyelvét.

Az észt katonai-vadász társadalom harcosai farkasháton vágtáznak, és a farkasok tejjel táplálják az emberek gyermekeit is. A hölgyek szívesen lépnek szerelmi viszonyra a bölcs és komótos medvékkel. A sziszegés tudománya azonban a sors ellentétes oldalaira veti az állatvilágot. Az emberek és az erősebb fajok ugyanis kígyónyelven csalogatják magukhoz a gyengébbeket és megeszik azokat.

Az erdő folyamatosan sorvad, az emberek a vadonban javarészt már aggastyánok. Élnek közöttük vademberek is, Pirre és Rääk, akik a legrégebbi állapotot képviselik. Az emberek a falvakba költöznek, s hogy a „vasembereknek” a hódító német harcosoknak eleget tegyenek, intenzíven tanulják a német nyelvet. A faluban erősödnek a hűbéri viszonyok. Megjelenik az eke, a gereblye, a rokka, de már épülnek a kastélyok és a paloták is. Kényszerítő a keresztény vallás.

A civilizáció igyekszik visszahatni a vadon életére, az ellenállás azonban szinte leküzdhetetlen.. Az ottmaradottak húshoz szokott gyomra a kenyeret is nehezen veszi be. A falvakban a közös eredet dacára borzongva néznek a vadonban élőkre. A világlátott elöljáró Johannes szerint a kígyónyelv azért is ártalmas, mert a kígyó az emberiség ádáz ellensége, a sátán jobb keze.

Leemet legjobb barátja Pärtel is a faluba költözik, és ezután Ints, a vipera pótolja. Ints egészében nyeli le a békát vagy az egeret, a megkereszteléssel járó névváltoztatás kényszerében így nyeli el szimbolikusan Pärtelt Peetrus. A faluba látogató Leemet úgy érzi, hogy közte és az itt lakók között nincs hasonlóság. A keresztény dogmákat gyanakvással szemléli. Miközben lisztkását eszik, arra gondol, hogy vajon a római pápa is ezzel táplálkozik-e.

- A mai világban nem lehetsz sikeres, ha semmit nem tudsz Jézusról. Egy lovag fegyverhordozója sem lehetsz, ha nem vagy megkeresztelve – mondja egy szerzetes.
- Az összes modern ember visszataszító vonása a törekvés, hogy valakit szolgáhassanak – gondolja a szabadsághoz szokott Leemet.


Annak ellenére, hogy sok az ellentét,a falusi elöljáró lánya Magdaleena és Leemet között szerelem fejlődik. - Jézust fogok szülni – mondja Magdaleena, aki teherbe esik egy szent lovagtól, és azt kívánja Leemettől, hogy legyen a gyermeke apja, valamint hogy kölcsönösen tanítsák meg egymást Isten, illetve az Ördög nyelvére. Íme a szerelem szülte békítő terv.

Leemetet a sok viszontagságos kaland és a csalódások után már „nem zavarja”, hogy ugyanazon az éjszakán veszti el anyját, feleségét, gyermekét a kis Toomast, és Intset a többi viperával együtt. Azon sem szomorkodik már, hogy az erdő kihalásával nincs kinek továbbadni a kígyók nyelvét. Családjában és a vadonban is utolsó emberként él, a faluban pedig ő az utolsó pogány.



Lehet, hogy Isten is csak olyan követ teremtett, amit maga sem tudott felemelni? Az Észak Sárkánya - egy különlegesen óriási kígyó - képviseli az újrakezdés esélyét. Évezredeket alszik át. Őt sokezer léleknek kellene egyszerre szólítani, hatalmas erejére szükség van egy új, jobb világ kialakításához.

Az író célja a rontott állapotok ábrázolása az őstermészetben és a modern társadalmakat képviselő feudumokban is. Eszköze a lépten-nyomon jelen levő keserű szatíra, leghatásosabbak a modern ipari társadalmakból származó anakronizmusok és hirtelen becsengő abszurd meghökkentések.

Kivirähk természetesen mindent emberi szempontból értékel. A történelmi karikatúrák tanúsága szerint a dolgokkal általában elégedetlen, elsősorban a természetben és a társadalomban jelen lévő alávetettség formáival. Észtországnak kijutott bőven. A német hódításon kívül svéd, lengyel és orosz leigázás formájában is.
Jellemző még az áthallás a Dzsungel könyvéből, erdő-falu ellentét szempontjából is, de Mowglit nem könnyű utolérni. Szerb Antal szerint pedig Kipling állatfiguráinak primátusa megkérdőjelezhetetlen a világirodalomban.

A cselekmény gazdagsága nehéz feladatot ró a szerzőre, a regény és az idő viszonya általában feloldódik a mesében. A fordítónak Kőhalmy Nórának sok eredeti fogalmat kellett újra fogalmaznia magyar nyelven.

Sas Gábor
Literatura Medica Kiadó

Andrus Kivirähk:
Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét
Typotex Kiadó
A/5
409 oldal
ISBN 978 963 279 844 8

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.