Gondolat

Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

SAS Gábor

2016. MÁJUS 20.

Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét. Az észt író, Andrus Kivirähk műve a múlt év végén jelent meg a Typotex Kiadó gondozásában. Az 1970-ben született Kivirähk nagy népszerűségre tett szert regényeivel. Szóban forgó könyvével elnyerte a sci-fi és fantasy műfajban rangos Stalker díjat, a műből társasjátékot készítettek. Regényein túl színdarabjai és gyermekkönyvei is ismertek.

Az író a vadon szétbomlásban lévő társadalmát állítja szembe a szántó-vető civilizáció anakronizmusokkal tűzdelt világával. A cselekmény központi figurája Leemet, az előttünk férfivá növekvő gyermek, aki az utolsók között beszélte a kígyók nyelvét. A vadonban emberek, farkasok, medvék, jávorszarvasok, őzek nyulak élnek az erdővel szimbiózisban. Minden lényben közös, hogy (az apró rovarok kivételével) beszélik, pontosabban sziszegik a kígyók nyelvét.

Az észt katonai-vadász társadalom harcosai farkasháton vágtáznak, és a farkasok tejjel táplálják az emberek gyermekeit is. A hölgyek szívesen lépnek szerelmi viszonyra a bölcs és komótos medvékkel. A sziszegés tudománya azonban a sors ellentétes oldalaira veti az állatvilágot. Az emberek és az erősebb fajok ugyanis kígyónyelven csalogatják magukhoz a gyengébbeket és megeszik azokat.

Az erdő folyamatosan sorvad, az emberek a vadonban javarészt már aggastyánok. Élnek közöttük vademberek is, Pirre és Rääk, akik a legrégebbi állapotot képviselik. Az emberek a falvakba költöznek, s hogy a „vasembereknek” a hódító német harcosoknak eleget tegyenek, intenzíven tanulják a német nyelvet. A faluban erősödnek a hűbéri viszonyok. Megjelenik az eke, a gereblye, a rokka, de már épülnek a kastélyok és a paloták is. Kényszerítő a keresztény vallás.

A civilizáció igyekszik visszahatni a vadon életére, az ellenállás azonban szinte leküzdhetetlen.. Az ottmaradottak húshoz szokott gyomra a kenyeret is nehezen veszi be. A falvakban a közös eredet dacára borzongva néznek a vadonban élőkre. A világlátott elöljáró Johannes szerint a kígyónyelv azért is ártalmas, mert a kígyó az emberiség ádáz ellensége, a sátán jobb keze.

Leemet legjobb barátja Pärtel is a faluba költözik, és ezután Ints, a vipera pótolja. Ints egészében nyeli le a békát vagy az egeret, a megkereszteléssel járó névváltoztatás kényszerében így nyeli el szimbolikusan Pärtelt Peetrus. A faluba látogató Leemet úgy érzi, hogy közte és az itt lakók között nincs hasonlóság. A keresztény dogmákat gyanakvással szemléli. Miközben lisztkását eszik, arra gondol, hogy vajon a római pápa is ezzel táplálkozik-e.

- A mai világban nem lehetsz sikeres, ha semmit nem tudsz Jézusról. Egy lovag fegyverhordozója sem lehetsz, ha nem vagy megkeresztelve – mondja egy szerzetes.
- Az összes modern ember visszataszító vonása a törekvés, hogy valakit szolgáhassanak – gondolja a szabadsághoz szokott Leemet.


Annak ellenére, hogy sok az ellentét,a falusi elöljáró lánya Magdaleena és Leemet között szerelem fejlődik. - Jézust fogok szülni – mondja Magdaleena, aki teherbe esik egy szent lovagtól, és azt kívánja Leemettől, hogy legyen a gyermeke apja, valamint hogy kölcsönösen tanítsák meg egymást Isten, illetve az Ördög nyelvére. Íme a szerelem szülte békítő terv.

Leemetet a sok viszontagságos kaland és a csalódások után már „nem zavarja”, hogy ugyanazon az éjszakán veszti el anyját, feleségét, gyermekét a kis Toomast, és Intset a többi viperával együtt. Azon sem szomorkodik már, hogy az erdő kihalásával nincs kinek továbbadni a kígyók nyelvét. Családjában és a vadonban is utolsó emberként él, a faluban pedig ő az utolsó pogány.



Lehet, hogy Isten is csak olyan követ teremtett, amit maga sem tudott felemelni? Az Észak Sárkánya - egy különlegesen óriási kígyó - képviseli az újrakezdés esélyét. Évezredeket alszik át. Őt sokezer léleknek kellene egyszerre szólítani, hatalmas erejére szükség van egy új, jobb világ kialakításához.

Az író célja a rontott állapotok ábrázolása az őstermészetben és a modern társadalmakat képviselő feudumokban is. Eszköze a lépten-nyomon jelen levő keserű szatíra, leghatásosabbak a modern ipari társadalmakból származó anakronizmusok és hirtelen becsengő abszurd meghökkentések.

Kivirähk természetesen mindent emberi szempontból értékel. A történelmi karikatúrák tanúsága szerint a dolgokkal általában elégedetlen, elsősorban a természetben és a társadalomban jelen lévő alávetettség formáival. Észtországnak kijutott bőven. A német hódításon kívül svéd, lengyel és orosz leigázás formájában is.
Jellemző még az áthallás a Dzsungel könyvéből, erdő-falu ellentét szempontjából is, de Mowglit nem könnyű utolérni. Szerb Antal szerint pedig Kipling állatfiguráinak primátusa megkérdőjelezhetetlen a világirodalomban.

A cselekmény gazdagsága nehéz feladatot ró a szerzőre, a regény és az idő viszonya általában feloldódik a mesében. A fordítónak Kőhalmy Nórának sok eredeti fogalmat kellett újra fogalmaznia magyar nyelven.

Sas Gábor
Literatura Medica Kiadó

Andrus Kivirähk:
Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét
Typotex Kiadó
A/5
409 oldal
ISBN 978 963 279 844 8

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Fenntarthatóság

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Fenntarthatóság

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.