Gondolat

Irtózás az ürességtől - A téma az utcán hever I.

SÁNDOR Zsolt

2011. AUGUSZTUS 15.



A megszokott útvonalon hazafelé váratlan látvány tárult elém: a járdán egymástól lépésnyi távolságban női cipők sorakoztak, ahogy a sötétben meg tudtam állapítani, valószínűleg lomtalanításon gyűjtögetett vagy kukából guberált darabok, groteszk módon össze nem illő fazonúak, méretűek. Négy pár. Nyolc lépés kimerevítve.

A „menetirány” szerinti elsők előtt tégladarabbal húzott vonal, néhány ákombákom betűvel egy szó: „start”. Vajon mi lehetett a szándék? Spontán rögtönzés? Vicc? A hajléktalanokat gyakran jellemző érzelmesség, figyelem- és szeretetéhség, ami karácsony közeledtével még sokkal nagyobb hőfokon nyilvánul meg? Mű az örökkévalóságnak? Ez utóbbi aligha: a forgalmas környék garancia volt arra, hogy az ismeretlen művész alkotása másnapra eltűnjön.

Magam derültem is, töprengtem is rajta.

Első asszociációként Can Togay és Pauer Gyula alkotása jutott eszembe, a Duna-parton üresen hagyott cipők. Meg a merénylő Gavrilo Princip aszfaltba örökített lábnyomai Szarajevóban, a Miljacka-híd tövében. Milyen érdekes, még ha nagyon más-más módon is, de e két mementóban közös a folyópart, a háború, az erőszak és a halál!

Mi az viszont, ami mindhármat összekapcsolja?
Egyrészt a helyszín: a közterület, a város, az utca.
És a hiány, az űr.

A talán legszikárabb meghatározás alapján a szobrászat a térrel kapcsolatos, betölti, érzékelhetővé teszi azt. Az antik felfogás szerint a természet nem tűr üres helyet, a horror vacui - az irtózás az ürességtől - sokáig a művészet számára is érvényes parancsot jelentett, a teljes rendelkezésre álló felület, tér kitöltésének parancsát. A modern művészet megannyi klasszikus szabállyal együtt ezen is túllépett, de hogy a természet mellett a művészet is jól ráérzett valamire, bizonyítani látszik a hatás: a szándékosan meghagyott üresség nyugtalanító, különös érzéseket elindító.
Na persze, pontosan erre a hatásra találtak rá a 20. századi kísérletezők – említhetjük Malevics fehér alapon fehér, fekete alapon fekete szuprematista műveit, Magritte emberré öltöztetett semmijeit, de ez a hatás elérhet egy lebontott ház helyén tátongó foghíj láttán, vagy egy elvesztett hozzátartozó szobájába lépve.

A ledobott ruhadarab, az árválkodó cipő értelmetlen a hozzá tartozó test nélkül.
Más megközelítésben az akt ellentéte. Ami a mezítelen testről hiányzik.
Kettős csavar: valami behatol az ürességbe, de benne a hiány „testesül meg”.

És ez a kettős csavar lehetett az üres cipők „művészete”: megszokott teremet megváltoztatta, a „valami” megjelent a „semmiben”, de a hiányt is megteremtette: a térre, időre fittyet hányó paradox, mozdulatlan animáció szellemalakjáét.

A bizarr köztéri installáció részét képező „start” szócska talán már csak az ötlet dilettáns túlhajtása volt, de ha már odaírták, a kurta-furcsa végéhez nekem odakívánkozott a dalszöveg: „úgy látszik, ment egy darabig és idáig elért”.

És ha a Széna téren látottakat megörökíteni nem is sikerült, szeretnék idézni egy képet, amit pár évvel ezelőtt fotóztam, s ami teljes összhangban áll a fentiekkel. Megkockáztatom, hogy itt már szó sincs direkt szájbarágásról, ennél tisztább művészettel sokszor még nem találkoztam.

[letbe.jpg]

„Íme itt a zöld: egy lepedőnyi Föld
A fölénk kifeszült kék: egy takarónyi Ég
Az itt fekvőnek, aki úgy látszik
Ment egy darabig és idáig elért.” Lovasi András



Nézni, olvasni ajánlom

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.

Gondolat

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

1.

Ideggyógyászati Szemle

Az illogikus terápia
SZEPT 21.

2.

Ideggyógyászati Szemle

In Memoriam Bekény György
SZEPT 21.

3.

Ideggyógyászati Szemle

Magyar Gerinc Társaság
SZEPT 21.