Gondolat

Beavatási szertartás a Varázshegyen

NAGY Zsuzsanna

2011. AUGUSZTUS 15.

"Az időnek a valóságban nincs tagozódása, az új hó, új esztendő kezdete nem jár mennydörgéssel vagy trombitaharsogással, és még az új évszázad beköszöntésekor is csak mi, emberek lövöldözünk és kongatjuk a harangokat."
(Thomas Mann: Varázshegy)


Hans Castorp takarókba és enyhe lázba burkolózva a humanizmus esélyeit latolgatja a Varázshegy című remekműben. A mű betegségregény, gyógyulás- és beavatástörténet. A főhős hét év „felfüggesztettet kap” a munkálkodással, karrierrel és szorgoskodással töltendő élet alól Ám eközben egyfajta időtlen lebegésben mindaz megtörténik vele, ami egy érett, integrált személyiség kialakulásához kell, melyhez még a játékosság és istenhit is hozzájárul.

Mélyértelmű és mélyenszántó benyomások érik, Hans Castorpot a svájci szanatórium időtlenségében olyan tanítók, személyek, szerelmek, szellemi áramlatok sodorják magukkal mintegy álomvilágban, melyek egy egész életre elegendő gondolkodni- és elemeznivalót töltenek kissé álmatag személyébe és nem véletlenül.

E műben enciklopédikus teljességgel életre kelnek a háború előtti Európa ideológiai áramlatai, melyekkel a polgári értelmiségei találkozhattak – az ember, Thomas Mann szerint, nemcsak egyéni életét éli, hanem tudatosan, vagy öntudatlanul kora és kortársai életét is, s a főhős lelkéért szinte mindegyikőjük harcra kél. Testéért megszállott orvosok, lelkéért különc filozófusok küzdenek, és a műben az emberi magatartásformák teljessége bontakozik ki különböző lenyűgöző figurák révén.

Mennyire más betegnek lenni! Felmentést kapni a „valóság” alól, a valódi élet alól! Betegség vagy egészség? Idő vagy időtlenség? A polgári rend és teremtés eszménye, avagy az élvezetek, a passzivitás és filozofikus szemlélődés – Thomas Mann orvos módjára vizsgálódik, elemez és diagnosztizál…; főhősét, aki ebben a lenyűgöző beavatás-regényben a sorsfordító megbetegedés történetét átéli, így jellemzi:


"Egyszerű anyagból van, de a varázshegy lázas zártságában növekedni kezd, alkalmassá válik morális, szellemi és érzéki kalandokra, s ezek olyanok, hogy abban a világban, amelyet itt ironikusan mindig síkföldinek neveznek, nem is álmodhatott volna róluk"


Nagy Zsuzsa
eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...

Gondolat

Sámánizmus - egykor és most

A nyugati néprajzi és antropológiai tudományosság kezdettől fogva figyelt a sámánhit és a sámán szertartások megnyilvánulásaira az ázsiai kultúrákban. A megoldás mindig lelki változásokban fejeződik ki. A hagyományos szertartások különleges hangulatot, sajátos révületet váltanak ki, ennek során a valóság lelki keretei háttérbe szorulnak, tágabb univerzum erői és szabályai jelennek meg.

Gondolat

Gyógyító és ártó szellemek

Sámánhit a világban

Gondolat

Moliére úr szenvedélyes élete

Moliére francia drámaíró és színész 1673. február 17.-én halt meg.

Gondolat

A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében

CSÖRGŐ Zoltán

Kezdetben úgy tűnt, hogy a tudományos gondolkodás uralkodóvá válása után az élet mindennapjainak mitológiai megközelítésű magyarázata elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. A felvilágosodás, majd a pozitivizmus - mert nem értette az értékeit - a tudomány “magasáról” lenézte, a babonás szokások szintjére degradálta, majd száműzte, eltűntette az emberiség évezredes tapasztalatait hagyományokba foglaló mitologikus és vallási formákat és helyükbe új hitet, a tudományba, mint az emberiség minden bajára gyógyírt nyújtó megismerő útba, minden kérdésre választ adó világmagyarázatába vetett hitet kínálta.