Gondolat

Beavatási szertartás a Varázshegyen

NAGY Zsuzsanna

2011. AUGUSZTUS 15.

"Az időnek a valóságban nincs tagozódása, az új hó, új esztendő kezdete nem jár mennydörgéssel vagy trombitaharsogással, és még az új évszázad beköszöntésekor is csak mi, emberek lövöldözünk és kongatjuk a harangokat."
(Thomas Mann: Varázshegy)


Hans Castorp takarókba és enyhe lázba burkolózva a humanizmus esélyeit latolgatja a Varázshegy című remekműben. A mű betegségregény, gyógyulás- és beavatástörténet. A főhős hét év „felfüggesztettet kap” a munkálkodással, karrierrel és szorgoskodással töltendő élet alól Ám eközben egyfajta időtlen lebegésben mindaz megtörténik vele, ami egy érett, integrált személyiség kialakulásához kell, melyhez még a játékosság és istenhit is hozzájárul.

Mélyértelmű és mélyenszántó benyomások érik, Hans Castorpot a svájci szanatórium időtlenségében olyan tanítók, személyek, szerelmek, szellemi áramlatok sodorják magukkal mintegy álomvilágban, melyek egy egész életre elegendő gondolkodni- és elemeznivalót töltenek kissé álmatag személyébe és nem véletlenül.

E műben enciklopédikus teljességgel életre kelnek a háború előtti Európa ideológiai áramlatai, melyekkel a polgári értelmiségei találkozhattak – az ember, Thomas Mann szerint, nemcsak egyéni életét éli, hanem tudatosan, vagy öntudatlanul kora és kortársai életét is, s a főhős lelkéért szinte mindegyikőjük harcra kél. Testéért megszállott orvosok, lelkéért különc filozófusok küzdenek, és a műben az emberi magatartásformák teljessége bontakozik ki különböző lenyűgöző figurák révén.

Mennyire más betegnek lenni! Felmentést kapni a „valóság” alól, a valódi élet alól! Betegség vagy egészség? Idő vagy időtlenség? A polgári rend és teremtés eszménye, avagy az élvezetek, a passzivitás és filozofikus szemlélődés – Thomas Mann orvos módjára vizsgálódik, elemez és diagnosztizál…; főhősét, aki ebben a lenyűgöző beavatás-regényben a sorsfordító megbetegedés történetét átéli, így jellemzi:


"Egyszerű anyagból van, de a varázshegy lázas zártságában növekedni kezd, alkalmassá válik morális, szellemi és érzéki kalandokra, s ezek olyanok, hogy abban a világban, amelyet itt ironikusan mindig síkföldinek neveznek, nem is álmodhatott volna róluk"


Nagy Zsuzsa
eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...

Gondolat

Gyógyító és ártó szellemek

Sámánhit a világban

Gondolat

Sámánizmus - egykor és most

A nyugati néprajzi és antropológiai tudományosság kezdettől fogva figyelt a sámánhit és a sámán szertartások megnyilvánulásaira az ázsiai kultúrákban. A megoldás mindig lelki változásokban fejeződik ki. A hagyományos szertartások különleges hangulatot, sajátos révületet váltanak ki, ennek során a valóság lelki keretei háttérbe szorulnak, tágabb univerzum erői és szabályai jelennek meg.

Gondolat

A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében

CSÖRGŐ Zoltán

Kezdetben úgy tűnt, hogy a tudományos gondolkodás uralkodóvá válása után az élet mindennapjainak mitológiai megközelítésű magyarázata elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. A felvilágosodás, majd a pozitivizmus - mert nem értette az értékeit - a tudomány “magasáról” lenézte, a babonás szokások szintjére degradálta, majd száműzte, eltűntette az emberiség évezredes tapasztalatait hagyományokba foglaló mitologikus és vallási formákat és helyükbe új hitet, a tudományba, mint az emberiség minden bajára gyógyírt nyújtó megismerő útba, minden kérdésre választ adó világmagyarázatába vetett hitet kínálta.

Gondolat

Fiacskáim, szeressétek egymást!

Nagy Zsuzsanna, az eLitMed újságírója nyerte a Nyitnikék Magyar Antistigma Kezdeményezés által meghirdetett „Antistigma-díj a mentális problémával élőkért küzdő újságíróknak díjat” - ahogy a díj indoklásában áll -, mert évek óta pozitív módon alakítja interjúival, írásaival a közvéleményt. Dr. Kapócs Gábor főszerkesztő kérdezte a díjazottat.