Gondolat

Az intézmény - összevonások is nehezítik a szervtranszplantációt

2011. AUGUSZTUS 15.


Remények szerint egyre több betegen végezhetnek majd szervátültetést Magyarországon az Eurotransplanthoz való csatlakozás után. De a donorszervek számának növeléséhez nem csak donorok hiányoznak, hanem egyéb feltételek is.

Húsz és ötven között van a veseátültetések száma évente a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Szervtranszplantációs Központjában - mondta dr. Asztalos László, a DEOEC Centrum Sebészeti Intézet Szervtranszplantációs Központjának vezetője. – A szervátültetésre váró vesebetegek művesekezelésre járnak addig, ameddig nincs megfelelő donor vese. Az idült veseelégtelenségben szenvedő betegek életkilátása és életminősége lényegesen javul a szervátültetés után. Ezért az egész világon arra törekednek, hogy a végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegek minél hamarabb veseátültetésre kerüljenek. Nehéz vesét találni azoknak a vesebetegeknek, akik hyperimmunizáltak, akik nagy mennyiségű ellenanyagot hordoznak. Ilyenek a már többször transzplantált betegek, vagy akik többször szorultak vérátömlesztésre, vagy azok a nők akik többször szültek. Egyrészt szerencse, másrészt nagy probléma, hogy ritkán van gyermek szív donor. Ha emiatt szívtranszplantációra váró gyerekeknek nem sikerül időben donorszívet találni, előfordulhat, hogy a gyermek a transzplantáció előtt meghal. Sürgős máj, illetve szívtranszplantációra váró felnőtteknél is előfordulhat, hogy az adott időben nincs megfelelő donorszerv az országban. Ezért fontos, hogy Magyarország csatlakozzon egy olyan európai szervezethez, amely több Európai országot kapcsol össze. A szervezet tagországaiban jóval gyakrabban és nagyobb számban fordulnak elő kadáver donorok. Így sürgős hazai szervhiány esetén segítséget nyújthatnak.

- Ha ilyen kedvező helyzetben leszünk a csatlakozás után, miért nem került erre korábban sor?

Számos esetben felmerült korábban a csatlakozás szükségessége, de az Eurotransplant szabályzata akkor nem volt számunkra előnyös. Az Európai Közösséghez csatlakozó keleti országok jelenléte átformálta az Eurotransplant szabályzatát. A korábban öttagú (Ausztria, Belgium, Németország, Luxemburg, Hollandia) Eurotranspalanthoz csatlakozott Horvátország és Szlovénia is. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára, Szócska Miklós idén februárban lehetővé tette a csatlakozási tárgyalások megkezdését. A csatlakozást a Magyar Transzplantációs Társaság Vezetőségével egyetértésben két lépcsőben tervezi az államtitkár. Az elsőben a hyperimmunizált vesebetegek és a sürgősségi szív, máj transzplantációra várók betegek kerülnének fel az európai várólistára. A következő lépésben az összes magyar transzplantációra váró beteg nemzetközi várólistára kerülne.
Az Eurotranszplant szabályai szerint, ha nekünk sürgősen szükségünk lesz szervre, akkor azt meg is kaphatjuk – feltéve, ha lesz alkalmas szerv az Eurotransplantnál. Természetesen a következő alkalommal vissza kell adnunk a kapott szervet. A csatlakozással szervezettebb lesz a hazai donáció, bár ezzel nem nyerünk több elhunytból kiemelt szervet. Így törekednünk kell, hogy több élődonoros átültetést végezzünk. A csatlakozással meg kapjuk az Eurotransplant nyilvántartási rendszerét, amely jól bejáratott, kidolgozott. A csatlakozásnak anyagi vonzata is van, a várólistára tételért és a listán tartásért ugyanúgy fizetnünk kell mint a többi tagállamnak.

- Hogyan lehet növelni a donáció számát?


Asztalos László




A donáció növekedéséhez átültethető szervek kellenek. A törvény szerint, aki életében nem tiltakozik szervei kivétele ellen, abból ki lehet venni donáció céljára. Általában nem tesznek ilyen nyilatkozatot az emberek, esetenként a hozzátartozók tiltakoznak a szervkivétel ellen, pedig jogilag nem lenne lehetőségük erre. Ha a hozzátartozók tiltakozása agresszív, ilyen esetekben az orvosok nem erőltetik a szervkivételt, inkább hagyják elveszni a szervet. De nem ilyen egyszerű a donáció. Az emberek többségének olyan betegségei vannak, melyek miatt nem alkalmasak szerveik átültetésre. Elég, ha csak a magas vérnyomást említjük, amely népbetegség nálunk. Továbbá a donációhoz szükséges, hogy az intenzív osztályokon optimális legyen az orvosok létszáma és legyen hely az agyhalottaknak. Az utóbbi időben az intézmény - összevonások megnehezítették a donációt, ugyanis a megnövekedett ellátási körzet miatt egyre több beteget kell ápolni az intenzív osztályokon, így nem marad kapacitás az agyhalott szervdonor kondicionálására. További feltétele a szervdonációnak, hogy legyenek szervre várók a várólistákon, azaz mind több, transzplantációra szoruló beteget kellene kivizsgálni s listára helyezni. Ez több munkával és anyagi ráfordítással jár.
Az Eurotranszplanthoz való csatlakozás lehetővé teszi, hogy olyan betegek is viszonylag hamar transzplantációra kerüljenek, akik az Eurotransplant nélkül csak hosszas várakozás után juthatnának szervhez. Az államtitkár arra is ígéretet tett, hogy lehetővé teszi az évek óta vajúdó tüdőtranszplantációs program beindítását Magyarországon.

- Ismertetné a tényeket? Mely szervek kerülnek átültetésre és hogyan alakult tavaly az átültetések száma Magyarországon?

Hazánkban a szervátültetések közül a legtöbb a veseátültetés. 2011. febr. 3-án 644-en új vesére, kombinált vese-hasnyálmirigy átültetésre 18-an, májátültetésre 90-en, szívátültetésre 18-an vártak, s 3 beteg várt tüdőátültetésre. Tavaly december 9-ig az országban összesen 283 veseátültetés történt. Az elmúlt évben 42 májátültetést, 9 kombinált hasnyálmirigy-vese transzplantációt végeztek. 2009-ben 19 szívtranszplantáció történt. Tavaly 32 magyar tüdőátültetést végeztek Bécsben, ugyanis ezt az operációt hazánkban nem végzik, legközelebb az osztrák fővárosban van rá lehetőség.

eLitMed: Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Hypertonia és nephrologia - 2010; 14(5) A vesetranszplantáció helyzete Magyarországon 2010.



LAM Extra Háziorvosoknak - 2009; 1(5) Lélek, személyes tudás és tapasztalat



Amíg jó a régi máj, ne cseréljük le!



LAM (Lege Artis Medicinae) - 2003; 13(6) A tüdőtranszplantáció helyzete Magyarországon

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Hírvilág

Alábecsülik a CT-vizsgálatok jelentette sugárterhelést

A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.

Egészségpolitika

A tudományegyetem nem tud piacra dolgozni – Veszélyt jelent hazánkra nézve a Fudan Egyetem budapesti campusa

Az európai modern egyetemek három fő eszméje, a pénzügyi függetlenség, az önkormányzatiság és a curriculum szabadsága. Az utóbbi 20-30 évben komoly kritika érte az intézményeket, hogy nem elég gyorsak és nem kellően szolgálják a gazdaságot, elégítik ki a munkaerőpiaci igényeket. Hogy hatékonyabban kellene szolgálniuk az innovációt és az ipari, technológiai fejlődést. A piac és a politika olvasatában a legfőbb szempont ugyanis, hogy a befektetett pénz, tőke minél gyorsabban megtérüljön. Ez a világon mindenütt a szó szoros értelmében egyfajta „szabadságharc” a két domináns erővel szemben. Hiszen az egyetem egy dolgot biztosan nem engedhet el, az pedig az autonómia.