2014. DECEMBER 10.
Az írónőt hazánkban kevesen ismerik, holott irodalmi Nobel-díjas. 1966-ban kapta Samuel Josef Agnonnal megosztva kapta az elismerést az Izrael sorsát ábrázoló műveiért.
Berlinben született asszimilálódott, igen művelt nagypolgári zsidó családban. Selma Lagerlöföt, a híres svéd írónőt választotta mentorának, hogy levelezést kezdeményezett, korai zsengéit, romantikus verseit és mesejátékait is neki ajánlotta fel. Nelly Sachs egyke gyermekként s beteges alkata miatt is sok figyelmet kapott szüleitől, s igen visszahúzódó életet élt. Az 1920-as évek vége felé már több berlini lapban publikált, s folyóiratok közölték verseit, melyeket a kritika is kedvezően fogadott.
Élete során mindössze egy titokzatos érzelmi kapcsolat bukkan fel, a névtelen vőlegény kilétét homály fedi, egyik versében említi, hogy az illető tragikus módon koncentrációs táborban hunyt el. 1940-ben a hitlerizmus elől Svédországba menekült. A hosszú szervezés dacára Nelly Sachs és az anyja szinte az utolsó pillanatban menekültek meg csupán, hiszen mialatt a Stockholm felé tartó repülőgépre szálltak fel, már megérkezett a behívóparancs a lágerbe szállításra.
Árnyak kórusa
Mi árnyak, ó mi árnyak!
Hóhérok árnyai
rémtetteitek porához szegődtünk --
áldozatok árnyai
véretek drámáját rajzoltuk egy falra.
Ó mi tehetetlen gyászpalást pillangók
összefogva egy csillagon, mely nyugodtan ég tovább
amikor poklokban kell járnunk a táncot.
Bábjátékosaink már egyebet sem tudnak, csak a halált.
Aranydajka, ki bennünket emtetsz
ily kétségbeesésre,
fordítsd el ó nap arcodat
hogy mi is elsüllyedjünk -
vagy tükröztesd velünk egy kisgyerek ujjongva
fölemelt ujját
és könnyű boldogságát egy szitakötőnek
a kútkáva fölött.
Vas István
Svédországban Nelly Sachs idős anyja mellett mosónőként dolgozott. Költészete a háború alatt új utakra tért, megkeményedett. 1943-44-ben keletkezett versei, amelyek A halál lakásaiban című kötetben láttak napvilágot, a halál és pusztulás vidékét idézik fel.
A 1940-es években jelenik meg két drámája, az Eli és az Abram im Salz.
Az 1950-es évek elején, anyja halála után kezdett levelezni a költő Paul Celannal, akivel később Párizsban személyesen is megismerkedett. 1953-ban megkapta a svéd állampolgárságot. Majd lassan a német nyelvterületen is megismerték nevét és munkásságát.
Sokat küzdött pszichés gyengeségeivel, majd három évet töltött idegszanatóriumban is.
1966. december 10-én, 75. születésnapján kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.
1970. május 12-én hunyt el Stockholmban.
NZS
2014. 12.10
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
A hiteles, belülről átélt, a szenvedésekkel szembenézni képes élet parancsa megkerülhetetlen -- hirdette Tolsztoj.
Gondolat
„De túltettem magamat (a nehézségeken) akkor, ha dolgozhattam.” (Lakatos Artúr: Előszó, 1918, részlet)
Kezdetben úgy tűnt, hogy a tudományos gondolkodás uralkodóvá válása után az élet mindennapjainak mitológiai megközelítésű magyarázata elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. A felvilágosodás, majd a pozitivizmus - mert nem értette az értékeit - a tudomány “magasáról” lenézte, a babonás szokások szintjére degradálta, majd száműzte, eltűntette az emberiség évezredes tapasztalatait hagyományokba foglaló mitologikus és vallási formákat és helyükbe új hitet, a tudományba, mint az emberiség minden bajára gyógyírt nyújtó megismerő útba, minden kérdésre választ adó világmagyarázatába vetett hitet kínálta.
Hírvilág
Rembrandtot mindenki ismeri. Sokan szeretik varázslatos atmoszférájú képeit.
Gondolat
A szitár mestere, Pandit Ravi Shankar volt az a legendás zenész, aki új identitást adott az indiai klasszikus zenének. Nyugodjék békében...” – ilyen és ehhez hasonló mondatokkal, idézetekkel búcsúztatták az indiaiak
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás