Gondolat

A Hölgyfutár ünnepelt hősnője

2015. MÁJUS 18.

1837. július 28-án született Nyitranovákon. Apja, Majthényi Flórián Nyitra megye adószedője volt, anyja Nagykállói Kállay Johanna, egy felvidéki nábob leánya. Apját korán, hétévesen elvesztette, öngyilkos lett. Flórát angol nevelőnő oktatta, idegen nyelveket és zenét tanult. Művészi álmokat dédelgetett, tehetsége korán megmutatkozott, már gyermekként kisebb zeneműveket írt. Az édesanyja által kibérelt Városligeti tavon található Páva-szigeten ismerte meg Szemere Pált, aki írásra biztatta.

Első versei néhai Madách Pálhoz, Nógrád megye másodalispánjához szóltak, aki apai ágon rokona volt. A férfi 1849-ben részt vett a szabadságharcban, de tüdőgyulladást kapott, és meghalt. Flóra ekkor még csak tizenkét éves volt, de ez a plátói szerelem végigkísérte életét.

1851. május 26-án jelent meg első verse nyomtatásban a Hölgyfutárban. Csakhamar ünnepelt költőnő lett, a pesti szalonok közismert tagja, élete minden téren sikeres volt. Versei könnyedek, egyszerűek, mégis népszerűek voltak, kedvelték fiatalok, öregek, nők, férfiak. Komoly elismerés volt, amikor 1854-ben c mellékleteként megjelenő Magyar Költők Arcképalbumába Barabás Miklós megfestette az arcképét. Flóra néven kiadott költeményei ezután sorra jelentek meg a Családi Lapokban, a Délibábban, a Divatcsarnokban, az Erdélyi Múzeumban.

Az ötvenes évek elején ismerkedett meg Tóth Kálmán költővel, a Petőfi költészetét utánzó poéták egyik ismert képviselőjével. A család tiltakozása ellenére 1856-ban férjhez ment hozzá, s rá egy évre megszületett fia, Béla. Dalocskákat költött neki, amelyek később Jó Gyermekek Könyve címen jelentek meg. Közben Andor Pál álnéven rövid darabokat írt. Két egyfelvonásos vígjátékát 1864-ben a Nemzeti Színházban adták elő Az uram nem szeret és A nők hibája címmel. Házassága megromlott, 1868-ban elvált férjétől, aki a válás után mindent elkövetett, hogy megszerezze a fiát.

Flóra az Elégiák kisfiamhoz című kötetében írta meg a gyermek elvételének és válásának fájdalmas történetét. A válás és a belső ügyek kiteregetése akkoriban botrányosnak számított. Kritikusai - ha egyáltalán írtak róla - sokáig nem vettek tudomást a kötet létezéséről. Fiát sosem kapta vissza.

A magánéleti válságát követően családja is elszegényedett, ezért édesanyjához költözött egy örökölt császárfürdői lakásba. 1877-ben újabb költeményei jelentek meg, melyben egész ciklust szentelt Madách Pálnak. Tóth Kálmán szélütést kapott, Flóra haláláig ápolta.


Midőn szürkén borong az ősz…

Midőn szürkén borong az ősz
Mind itt ülünk csendesen
A kandalló tüze mellett
Csak egy szék áll üresen
Nem töltöd bé sohasem
Többé soha – sohasem!

Körülnézünk, itt vagyunk-e
Mindnyájan már, ideben?
Kint a szél zúg – mind bejöttek
Csak egy szék áll üresen
Nem töltöd bé sohasem
Többé soha – sohasem!

Elbeszéljük, hogy ki mit tett,
És mit remél szüntelen:
Csak te nem szólsz mindezekhez
Csak egy szék áll üresen
Nem töltöd bé sohasem
Többé soha – sohasem!

Néma csend lett, elhallgattunk:
Könnyünk ragyog csendesen,
A kandalló piros fényt vet,
Hol egy szék áll üresen,
Nem töltöd bé sohasem,
Többé soha – sohasem!
S nem lesz mégsem üresen
Mert emléked velünk marad
És el nem hágy sohasem,
Soha, soha – sohasem!


Ezután, 1879-ben hosszú időre elhagyta az országot, ekkorra már az irodalmi és társasági körök által megvetett, feledett nő volt. Fia időközben elismert író, műfordító, újságíró lett. 1886-ban Spanyolországba utazott, Andalúziában, később Sevillában, Barcelonában és Algírban élt. Németül, olaszul és spanyolul írott tárcáit több nyugat-európai lap közölte.

1890-ben Sevillában önálló kötete jelent meg Adorationes címmel Magyar lapoknak is írt útinaplókat, beszámolókat. Utolsó írása Spanyolországi képek címmel magyarul is megjelent.

1907-ben Jeruzsálemben érte utol fia halálhíre. Három évvel később tért haza császárfürdői lakásába. Egyetlen társa egy Szentföldről hozott teknős volt. Elméje megbomlott, kényszerképzetek gyötörték, azt hitte, ha megfürdik, meghal. A Császárfürdő igazgatósága kénytelen volt kihívni a tisztiorvost, akik megfürdették, elkobozták mocskos rongyait, és a lipótmezei tébolydába szállították.

1915. május 18-án itt halt meg. Sírja nincs, a Farkasréti temető csontkamrájában nyugszik, utolsó útjára egy angol hölgy és Kozma Andor költő kísérte el az Írók Segélyegyletétől, aki így búcsúzott tőle: "Kegyeletesen adom tudtára mindazoknak, akiknek van szívük a magyar irodalomnak egykoron kedvelt, utóbb feledésbe és boldogtalan sorsba merült művelőjéhez is, hogy Majthényi Flórát, a költőnőt, egy szomorú gyógyintézet halottasházából szép csöndesen eltemettük..."

Forrás: MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Gondolat

Ülj le közénk, és mesélj!

1937. január 13. Thomas Mann felolvasóestje a budapesti Magyar Színházban

Hírvilág

Schiele és Caravaggio

Helmut Newton, Schiele és Caravaggio a Szépművészeti idei kiállítási programjában

Gondolat

A filozófus, "idegesítő figura"

NAGY Zsuzsanna

Interjú dr. Bánfalvi Attilával arról, hogy igazából mi fáj a betegnek.

Gondolat

Aranyrészecskékből elixír és a kereszt szilánkjai

Francia történelmi rejtélyek a törvényszéki orvos szemével