Gondolat

A sok gyógyszergyár jelenlétének Magyarországon csak örülni lehet – Interjú dr. Antal Istvánnal

2011. SZEPTEMBER 06.


A kollégium tagjainak feladata a szakmai kérdésekben való állásfoglalás, a szakember utánpótlás segítése – mondta dr. Antal István az ipari gyógyszerészeti tagozat elnöke.

– Mi a tagozat célja?

– Célunknak tekintjük, hogy a segítsük az egészségügyi ellátásban fontos szerepet betöltő ipari gyógyszerészet szakmai feltételrendszerének alakítását. A jövő számára fontos és ma kitűzhető reális cél, hogy a gyógyszeripar számára biztosítva legyen magasan képzett szakemberek utánpótlása. Ezzel segíthetjük az ország nehéz gazdasági helyzetében a hazai gyógyszeripar versenyképességét. A gyógyszeripar sokáig kiemelt konjunkturális helyzetben volt, amely sok más területhez képest még ma is irigylésre méltónak tűnhet. Azonban napjainkban fokozottan rá van kényszerítve az innovációra, a kutatás-fejlesztés fenntartására, ami jelentős erőforrásokat igényel – ismertette dr. Antal István a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet docense, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánhelyettese. –Hihetetlenül nagyok az elvárások a gyógyszeriparral szemben, ugyanakkor a régióban illetve nemzetközi szinten kell teljesíteni. Nehéz olyan egyensúlyt találni, amiben a hazai cégek egyrészről megőrizhetik pozícióikat, másrészről jelentős adót fizetnek. De mivel lehet fenntartani az ipart, ha nagyobbak a pénzügyi terhek? Megoldás lehet a magas hozzáadott szellemi értéket képviselő termékek előállítása. Nélkülözhetetlen nemcsak a szakértelem, hanem a kreativitás, az innováció támogatása. Ösztönözni kell az egyetemeken a jövő gyógyszeripari szakembereinek, a gyógyszerészeknek, orvosoknak, vegyészeknek, biológusoknak korszerű képzését. Követni kell az új kutatás-fejlesztési irányzatokat. Megerősödött a molekuláris szemlélet. Örvendetes, hogy hazai viszonylatban is megjelent a nanotechnológia és a biológiai gyógyszerek kutatása. A hazai gyógyszergyárak közül több is elindított olyan innovációt, beruházásokat, amelyek segítik ezeken a területeken a kutatás-fejlesztést.

A sok gyógyszergyár jelenlétének Magyarországon csak örülni lehet. Nemcsak a hazai piacra gyártanak, hanem exportálnak is mintegy 15.000 embernek adva munkát.

– Milyen feladatokat vállalt a tagozat?

– A tagozat fontos feladata a szakgyógyszerész képzés támogatása, racionalizálása. A szakgyógyszerészi képzéshez 3 év szükséges az alapképzés után. Eddig 25 szakterületen lehetett szakvizsgát szerezni, mely területek számát racionalizálni, csökkenteni lehet 13-16 területre a tudomány és a szakma fejlődésének megfelelően. A rokon területek, amelyek ismeretanyagai szorosan kapcsolódtak egymáshoz, összevonásra kerülhetnek, mint pl. a gyógyszerellenőrzés. A gyógyszerészi diploma értékének forrása, hogy megszerzéséig multidiszciplináris tudásra kell szert tenni a hallgatónak. Kevesebb tudással rendelkezik az emberi testről, mint az orvos vagy kémiából, mint a vegyész. De egyedülálló tudása a gyógyszerről, mert a gyógyszeranalitikai-, technológiai ismeretek mellett egészségügyi szemlélettel is bír.

– A Semmelweis Terv mit fogalmaz meg a gyógyszeriparnak?

Kiemelhető a kutatás-fejlesztés erősítése és a költséghatékonyság növelésének szemlélete. Nemzetközi viszonylatban elvárt, hogy a gyógyszeripar minél olcsóbban, hatékonyabban, kedvező áru gyógyszereket állítson elő. Nehéz feladat, mert a gyógyszer minősége szigorúan szabályozott, magasak az elvárások, magasan képzettek a szakemberek, és drága az infrastruktúra. A feltörekvő országok, mint India, Kína, az olcsó munkaerő révén óriási konkurenciát jelentenek a hazai és európai gyógyszeriparnak. Különösen a generikus gyártók helyzetét nehezítik, hogy fennmaradjanak az árversenyben. Az originális gyártók helyzete bizonyos szempontból a szabadalmi védettség miatt könnyebb néhány éven át, de a kutatás-fejlesztés költségigénye más nagyságrendű, mint a generikus gyógyszerek előállítása.

– Ismertetné röviden szakmai önéletrajzát s mondana pár szót családjáról, hobbijáról?

– A SOTE-n szereztem gyógyszerészi oklevelem 1987-ben, 1992-ben gyógyszertechnológus szakgyógyszerészi vizsgát tettem, 2003-ban habilitáltam. Szakmai utam annak idején a Kőbányai Gyógyszergyárban indult, majd tudományos ösztöndíjat nyerve a SOTE Gyógyszerészeti Intézetébe kerültem. Fontosnak tekintem kapcsolatom az ipari gyógyszerészettel, a kutatás-fejlesztésben folyó együttműködések nélkülözhetetlen tapasztalatot jelentenek. A Semmelweis Egyetemen oktatok magyar és idegen nyelven, doktoránsok kutatómunkáját irányítom, a gyógyszeriparral együttműködésben is.

Kutatási tevékenységem a gyógyszertechnológia, a gyógyszerforma-tervezés, módosított hatóanyag-leadású készítmények, biofarmácia és in vitro-in vivo korreláció, matematikai modellezés témakörét öleli fel.


Antal István




Ha adatokat kell mondanom, akkor közleményeim száma meghaladja a 100-at, több könyvnek és könyvfejezetnek, egyetemi jegyzetnek vagyok szerzője, 5 szabadalomban feltaláló. Munkáimra több mint 300-szor hivatkoztak függetlenül. Tanulmányutakon vettem részt az USA-ban és Németországban. Több tudományos szakmai társaság tagja vagyok, szakmai folyóiratok szerkesztésében veszek részt. Elismeréseim között szerepel az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, AESCULAP Alapítvány Kutatói-díj, Kiváló oktató kitüntetés.

Három gyermekem van, egy fiú és két lány. Legnagyobb örömmel tölt el, ha a családommal lehetek, pl. kirándulhatunk. Szeretek kertészkedni, olvasni, fotózni, zenét hallgatni.

2011. 09. 06.

Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Olcsóbb kombinációs készítmények, referenciaárazás




Kevés veszteséggel zárt az E-alap az első negyedévben




Gyógyszerügyi döntések




Fűnyíróelv helyett ésszerűsítést vár a gyógyszeripar




A gyógyszergyártóknak a megszorításokra adott javaslatai




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).