Gondolat

A sok gyógyszergyár jelenlétének Magyarországon csak örülni lehet – Interjú dr. Antal Istvánnal

2011. SZEPTEMBER 06.


A kollégium tagjainak feladata a szakmai kérdésekben való állásfoglalás, a szakember utánpótlás segítése – mondta dr. Antal István az ipari gyógyszerészeti tagozat elnöke.

– Mi a tagozat célja?

– Célunknak tekintjük, hogy a segítsük az egészségügyi ellátásban fontos szerepet betöltő ipari gyógyszerészet szakmai feltételrendszerének alakítását. A jövő számára fontos és ma kitűzhető reális cél, hogy a gyógyszeripar számára biztosítva legyen magasan képzett szakemberek utánpótlása. Ezzel segíthetjük az ország nehéz gazdasági helyzetében a hazai gyógyszeripar versenyképességét. A gyógyszeripar sokáig kiemelt konjunkturális helyzetben volt, amely sok más területhez képest még ma is irigylésre méltónak tűnhet. Azonban napjainkban fokozottan rá van kényszerítve az innovációra, a kutatás-fejlesztés fenntartására, ami jelentős erőforrásokat igényel – ismertette dr. Antal István a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet docense, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánhelyettese. –Hihetetlenül nagyok az elvárások a gyógyszeriparral szemben, ugyanakkor a régióban illetve nemzetközi szinten kell teljesíteni. Nehéz olyan egyensúlyt találni, amiben a hazai cégek egyrészről megőrizhetik pozícióikat, másrészről jelentős adót fizetnek. De mivel lehet fenntartani az ipart, ha nagyobbak a pénzügyi terhek? Megoldás lehet a magas hozzáadott szellemi értéket képviselő termékek előállítása. Nélkülözhetetlen nemcsak a szakértelem, hanem a kreativitás, az innováció támogatása. Ösztönözni kell az egyetemeken a jövő gyógyszeripari szakembereinek, a gyógyszerészeknek, orvosoknak, vegyészeknek, biológusoknak korszerű képzését. Követni kell az új kutatás-fejlesztési irányzatokat. Megerősödött a molekuláris szemlélet. Örvendetes, hogy hazai viszonylatban is megjelent a nanotechnológia és a biológiai gyógyszerek kutatása. A hazai gyógyszergyárak közül több is elindított olyan innovációt, beruházásokat, amelyek segítik ezeken a területeken a kutatás-fejlesztést.

A sok gyógyszergyár jelenlétének Magyarországon csak örülni lehet. Nemcsak a hazai piacra gyártanak, hanem exportálnak is mintegy 15.000 embernek adva munkát.

– Milyen feladatokat vállalt a tagozat?

– A tagozat fontos feladata a szakgyógyszerész képzés támogatása, racionalizálása. A szakgyógyszerészi képzéshez 3 év szükséges az alapképzés után. Eddig 25 szakterületen lehetett szakvizsgát szerezni, mely területek számát racionalizálni, csökkenteni lehet 13-16 területre a tudomány és a szakma fejlődésének megfelelően. A rokon területek, amelyek ismeretanyagai szorosan kapcsolódtak egymáshoz, összevonásra kerülhetnek, mint pl. a gyógyszerellenőrzés. A gyógyszerészi diploma értékének forrása, hogy megszerzéséig multidiszciplináris tudásra kell szert tenni a hallgatónak. Kevesebb tudással rendelkezik az emberi testről, mint az orvos vagy kémiából, mint a vegyész. De egyedülálló tudása a gyógyszerről, mert a gyógyszeranalitikai-, technológiai ismeretek mellett egészségügyi szemlélettel is bír.

– A Semmelweis Terv mit fogalmaz meg a gyógyszeriparnak?

Kiemelhető a kutatás-fejlesztés erősítése és a költséghatékonyság növelésének szemlélete. Nemzetközi viszonylatban elvárt, hogy a gyógyszeripar minél olcsóbban, hatékonyabban, kedvező áru gyógyszereket állítson elő. Nehéz feladat, mert a gyógyszer minősége szigorúan szabályozott, magasak az elvárások, magasan képzettek a szakemberek, és drága az infrastruktúra. A feltörekvő országok, mint India, Kína, az olcsó munkaerő révén óriási konkurenciát jelentenek a hazai és európai gyógyszeriparnak. Különösen a generikus gyártók helyzetét nehezítik, hogy fennmaradjanak az árversenyben. Az originális gyártók helyzete bizonyos szempontból a szabadalmi védettség miatt könnyebb néhány éven át, de a kutatás-fejlesztés költségigénye más nagyságrendű, mint a generikus gyógyszerek előállítása.

– Ismertetné röviden szakmai önéletrajzát s mondana pár szót családjáról, hobbijáról?

– A SOTE-n szereztem gyógyszerészi oklevelem 1987-ben, 1992-ben gyógyszertechnológus szakgyógyszerészi vizsgát tettem, 2003-ban habilitáltam. Szakmai utam annak idején a Kőbányai Gyógyszergyárban indult, majd tudományos ösztöndíjat nyerve a SOTE Gyógyszerészeti Intézetébe kerültem. Fontosnak tekintem kapcsolatom az ipari gyógyszerészettel, a kutatás-fejlesztésben folyó együttműködések nélkülözhetetlen tapasztalatot jelentenek. A Semmelweis Egyetemen oktatok magyar és idegen nyelven, doktoránsok kutatómunkáját irányítom, a gyógyszeriparral együttműködésben is.

Kutatási tevékenységem a gyógyszertechnológia, a gyógyszerforma-tervezés, módosított hatóanyag-leadású készítmények, biofarmácia és in vitro-in vivo korreláció, matematikai modellezés témakörét öleli fel.


Antal István




Ha adatokat kell mondanom, akkor közleményeim száma meghaladja a 100-at, több könyvnek és könyvfejezetnek, egyetemi jegyzetnek vagyok szerzője, 5 szabadalomban feltaláló. Munkáimra több mint 300-szor hivatkoztak függetlenül. Tanulmányutakon vettem részt az USA-ban és Németországban. Több tudományos szakmai társaság tagja vagyok, szakmai folyóiratok szerkesztésében veszek részt. Elismeréseim között szerepel az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, AESCULAP Alapítvány Kutatói-díj, Kiváló oktató kitüntetés.

Három gyermekem van, egy fiú és két lány. Legnagyobb örömmel tölt el, ha a családommal lehetek, pl. kirándulhatunk. Szeretek kertészkedni, olvasni, fotózni, zenét hallgatni.

2011. 09. 06.

Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Olcsóbb kombinációs készítmények, referenciaárazás




Kevés veszteséggel zárt az E-alap az első negyedévben




Gyógyszerügyi döntések




Fűnyíróelv helyett ésszerűsítést vár a gyógyszeripar




A gyógyszergyártóknak a megszorításokra adott javaslatai




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.