2012. SZEPTEMBER 19.
Golding munkássága, gondolatisága a misztériumjátékokéhoz hasonlítható: a jó és a gonosz ádáz küzdelmét jeleníti meg könyveiben.
Költői stílusával ő az angol széppróza megújítója. Leghíresebb műve, a Legyek Ura (angolul: Lord of the Flies) 1954-ben jelent meg, magyarul Déry Tibor fordításában1963-ban jelent meg először.
A könyvből Peter Brook rendezett világsikerű filmet. 1953-ban, háborús hisztéria hangulatában készült, amikor a világ valóban közel állt a harmadik világháborúhoz, egy esetleges atomháborúhoz.
A könyv a jó és rossz világszínpadra kiterjedő misztériumjátékával a korábbi Golding-regények gondolatiságának továbbfogalmazása.
A Legyek Urának cselekménye felfogható úgy is, mint az emberiség történetének megismétlése, kicsinyített mása, a paradicsomi állapottól, a felfedezések és honfoglalások korától a civilizáció kiépülésén át a pusztulás, a civilizáció lerombolásának koráig. A regény a huszadik század történetének átirataként is olvasható.
Goldin emberi nagyságának, erkölcsi tisztaságának kikovácsolója a hogy meghatározó élmény, a második világháború volt. A Brit Királyi Haditengerészet tagjaként részt vett Németország leghatalmasabb csatahajójának, a Bismarcknak az elsüllyesztésében. A normandiai partraszállásban egy, a partot tűz alá vonó hajó kapitányaként vett részt, valamint egy tengeri akcióban. A háború végén visszatért a tanításhoz és az íráshoz.
Golding a továbbiakban gyors egymásutánban jelentette meg regényeit, melyeknek tárgyát erkölcsi dilemmák alkották.
Könyvei: az utódok (1955), Ripacs Martin (1956), A vétkes visszanéz (1959) és A torony (1964). 1979-ben új regénnyel, a Látható sötétséggel jelentkezett. 1984-ben jelent meg a Papíremberek című regénye, melyben az irodalmi életet jeleníti meg nagy öniróniával.
1983-ban kapta regényeiért a Nobel-díjat, melyekben a mítosz és valóság küzd az erkölcsi létezésért az emberi lét alapjaiba ékelődve.
Falmouth-ban halt meg 1993. június 19-én.
NZS
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Ideggyógyászati Szemle
Transcranialis egyenáram-stimuláció a kognitív idegtudományban – buktatók és megoldások2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás