A következő évek legfőbb kihívása az, hogy Magyarországon milyen széles körben tudjuk elterjeszteni ezt a tudásalapú, XXI. századi reumatológiát. Természetes, hogy ne csak alkalmazói, hanem aktív részesei is legyünk ennek a folyamatnak, hozzátéve saját kutatási és ellátásszervezési eredményeinket – mondta dr. Poór Gyula a szakmai kollégium reumatológia tagozatvezetője. - Hogyan látja szakmája helyzetét? Szűkebb szakterületem a reumatológia az elmúlt évtizedben fantasztikus fejlődést produkált. Az alapkutatás az ízületi és csontfolyamatok számos kulcslépését fejtette meg, és az ennek eredményeképpen megszületett célzott hatású molekulák rövid időn belül a klinikai gyakorlat szerves részévé váltak. Erre a legjobb példa a gyulladásos mozgásszervi betegségekben kiemelkedő jelentőségű citokinek felfedezése, és az azokat gátolni képes biológiai gyógyszerek megszületése. Szinte pillanatok alatt jutottunk el a tüneti terápiától a patogenetikai szintű kezelésig, és ezáltal a konzervatív reumatológiától a molekuláris reumatológiáig – felelte dr. Poór Gyula az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főigazgatója. - Melyek a következő évek legfőbb kihívásai? Az, hogy Magyarországon milyen széles körben tudjuk elterjeszteni ezt a tudásalapú, XXI. századi reumatológiát. Természetes, hogy ne csak alkalmazói, hanem aktív részesei is legyünk ennek a folyamatnak, hozzátéve saját kutatási és ellátásszervezési eredményeinket. - A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről? A Semmelweis Terv első lépésként regionális szükségletek, kapacitások, betegutak, valamint progresszivitási és finanszírozási szintek felmérését foglalja magában. A reumatológiai betegellátásban is markánsan ki kell emelni a legmodernebb diagnosztikai és terápiás eljárásokat alkalmazó magasabb szintű egységeket, és ezek mellé természetszerűleg magasabb finanszírozást szükséges rendelni.

Poór Gyula

- Milyen tervei vannak a szakmai kollégiumi tagsággal kapcsolatban? A szakmai kollégiumnak több mint húsz éve vagyok tagja, így pontosan tudom, hogy a kollégium hosszú távú teljesítménye elsősorban attól az elvárástól és mozgástértől függ, melyet az egészségügyi kormányzat számára kijelöl. Ugyanakkor tagozatunknak meghatározó szerepe és felelőssége lesz abban, hogy a hazai reumatológiai ellátás milyen mértékben zárkózik fel a letisztult európai irányelvekhez. Ennek a napi ügyintézésben és egy nemzeti reumatológiai program kidolgozásában és véghezvitelében egyaránt meg kell nyilvánulnia. - Végezetül kérem, ismertesse szakmai és személyes életútját! Az ORFI főigazgatójaként elégedettséggel tölt el, hogy vezetésem alatt a szakmai sikerek mellett az intézet az elmúlt tíz évet teljes gazdasági-pénzügyi egyensúlyban élte át, a nem kevés nehézség ellenére. A Semmelweis Egyetem és a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem vezető professzoraként szeretném láttatni a fiatalokkal, hogy ez a szakterület mennyi örömet tud ma adni annak, aki komolyan foglalkozik vele. Nagyon örülök annak, hogy egyéb feladataim nem nyomták el a kutatói érdeklődésemet, mely még a kilencvenes években a Mayo Klinikán alakult ki bennem és az akadémiai doktori disszertációmhoz vezetett. Több akadémiai bizottságnak vagyok tagja, és nagy megtiszteltetés volt részemre, amikor 2009-ben az MTA levelező tagjának jelöltek. Szabadidőmben teniszezem, művészeti és zenei eseményekre járok, sőt gyakran magam is a zongora mellé ülök. Mindehhez természetesen elengedhetetlen a feleségem és három gyermekünk által biztosított, hittel és szeretettel megélt családi háttér. 2011. 06. 06. eLitMed Kapcsolódó anyagok: Ca&Csont - 2003;6(1) Nemzeti törésmegelõzõ és kockázatjavító program

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2008;18(11) Szemléletváltozás a reumatológiában – A reumatológia tankönyve Szerkesztette: Poór Gyula

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2007;17(10) A rheumatoid arthritis modern kezelési és gondozási lehetőségei Magyarországon

Húzóágazat lehetne a balneoterápia - Interjú dr. Bender Tamással

A Csont és Ízület Évtizede 2000-2010