Gondolat

A HIV-pozitívak transzplantálhatóságát is szabályozni kell! – Interjú dr. Langer Róberttel

2011. AUGUSZTUS 15.


Jövőre csatlakozunk az Eurotransplanthoz. Létre kell hozni addigra egy adatbázist, nemzeti transzplantációs regisztert, valamint a szakterülethez kötődő regiszterek felügyeletét. Ki kell alakítani egy adatbázist, amelyben össze lehet fogni a centrum adatokat és a donorszervek adatait – mondta dr. Langer Róbert, a Transzplantációs Szakmai Kollégium tagozatvezetője.

- Hogyan látja szakmája helyzetét?

A transzplantáció eseti finanszírozású, éppen ezért a szervátültetések nem érintettek a teljesítmény volumenkorlátban. A szervátültetések nagy részét kitevő veseátültetés alternatív költsége a dialízis, de a kezelés kezdetétől számított fél-egy év múlva olcsóbb a transzplantáció, mint a dialízis-kezelés. Nem aggódom a jövőért, a transzplantációval spórolunk – folytatta dr. Langer Róbert, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója.

Évi kb. 450 transzplantációs műtétet végeznek az országban, és annak hozadékai még a járulékos költségek, az immunszupresszív kezelés, a kivizsgálás, utókezelés. A transzplantációs tagozatban feladatunk a szövet- és sejtátültetés kérdésköre is, és nagy felelősség, hogy azt a kérdést is megoldjuk.
A szaruhártya-átültetések, érgraftok, csontátültetések vonatkozásában, illetve a köldökzsinórvér felhasználás tekintetében nincs egységes nemzeti regiszter, pedig szabályozottan kellene ellenőrizni, hogy hány átültetés történik. Nemzetközi jelentési kötelezettségek is vannak, Magyarország évek óta nem jelent.


Langer Róbert




Magyarországon 1972-ben került sor először a szövet- és szervátültetés kérdéskörének átfogó jogi szabályozására. Ez Európában is az egyik első volt és a folyamatos módosítások révén ma is korszerű szabályozást jelent.

- Melyek a legégetőbb megoldandó feladatok?

A jelenlegi transzplantációs centrumok kapacitását kellene növelni. 1993-ban megtörtént a dializálás privatizációja, és megnövekedett a betegek száma. Míg 1988-ban 500 beteget dializáltak, napjainkban 6000 beteget, és ez a szám tovább növekszik. Zárt a kassza, ezért heroikus küzdelmet jelent a finanszírozás.

Az Eurotranszplanthoz való csatlakozás új reményt ad arra, hogy új dimenzióba kerül a szervátültetés országunkban. Ez elsősorban egy minőségi változást, esélyegyenlőséget jelent speciális betegcsoportok számára és fokozott immunológiai előnyt mindenkinek. Magyarán hosszabb ideig működhetnek majd a beültetett szervek. Természetesen azt várjuk, hogy az átültetések száma is nőni fog. A tüdő- és májátültetést illetően jelenleg is számíthatunk már külső segítségre, speciális egyezmények révén. Idén három sürgős májátültetés történt az Eurotransplant segítségével, átlagosan két napon belül itt volt a máj.

A jövő évben csatlakozunk az Eurotransplanthoz, és akkorra egy adatbázisra, gyakorlatilag nemzeti transzplantációs regiszterre van szükség, valamint a szakterülethez kötődő regiszterek felügyeletére. Ki kell alakítani egy adatbázist, amelyben össze lehetne fogni a centrumadatokat és a donorszervek adatait. Ezeknek a kompetenciaszintjét kellene meghatározni, azt, hogy ki milyen adatokhoz férhet hozzá. Az adatbázist ki akarjuk terjeszteni a szövet-és sejtátültetésre is, és tervezzük, hogy összefogunk a nephrologusokkal. Átjárható rendszernek kell lenni, biztosítani a technikai feltételeket az adatáramlás összehangolásához. Ki kell kérni a társszakmák véleményét.

Törvényi változtatásra van szükség, hogy a hazai törvények kompatibilisek legyenek az Eurotransplanttal. A szakma folyamatos változása miatt fel kell újítani a szakmai irányelveket is. Tervezetet adtunk be elképzeléseinkről, pl. arról, hogy jelenleg külföldi orvos nem vehet ki szervet, ez az Eurotransplant számára értelmezhetetlen, nincsenek határok. A régi szabályozás tarthatatlan! Azt a törvényt is módosítani kell, hogy csak érzelmi rokonnak lehet vesét adni. Annak érdekében kell megváltoztatni, hogy létre jöhessen a keresztdonáció vagy az úgynevezett dominó-transzplantáció. Aztán például új törvény kell a HIV-pozitív betegek transzplantálhatóságával kapcsolatban. Ezek a betegek eddig nem voltak transzplantálhatók, de ma már az az álláspont, ha szerológiailag negatívak, vagyis nem fertőznek, akkor lehetséges lenne az átültetés.

- Milyen javaslatai vannak a Semmelweis Tervre?

Pozitív visszajelzést kapott tavaly a szakma. Az államtitkár eljött az egyik konferenciára, ahol megfogalmazhattuk igényeinket. Valószínű ennek a következménye például, hogy szakmai kollégiumot kapott a transzplantáció. Nagy különbségek vannak az országban az ellátás terén, ezért nagy reményeket fűzök a nagytérségi ellátó központokhoz.

- Milyen munkát tervez a tagozat és a tanács tagjaival?

Szoros együttgondolkodást tervezek ennek az interdiszciplináris szakmának a jobbítása érdekében.

- Ismertetné szakmai és egyéni életútját?

A Semmelweis Egyetemen végeztem 1992-ben, 1997-ben sebészetből, 2008-ban nephrológiából tettem szakvizsgát. Németországban és Az Egyesült Államokban 3-3 évig dolgoztam a transzplantáció területén. 2003-ban PhD. fokozatot szereztem, 2009 óta igazgatója, 2010 óta professzora vagyok a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának. Négy gyermekünk van. A családom a hobbim. Szeretek sportolni, különösen úszni, kajakozni és kerékpározni. Kedvelem a jó zenét és a jó könyveket.

2011. 06. 10.


eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Hypertonia és nephrologia - 2010;14(5) A vesetranszplantáció helyzete Magyarországon, 2010




Az intézmény - összevonások is nehezítik a szervtranszplantációt




Koordinált donáció




Két élődonoros szervátültetés egy recipiensen




Hypertonia és nephrologia - 2010;14(1) Hemodializált vesebetegek transzplantációval kapcsolatos attitűdjének vizsgálata




Mi okozza az átültetett szervek kilökődését?





Az elhunyt teste nem a rokonok tulajdona





Szervadományozás – európai módra





LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2004;14(8-9) A szervadományozással kapcsolatos lakossági vélemények Magyarországon




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2006;16(5) A kadáver donorokból történő szervkivétel jogi, etikai és társadalmi vonatkozásai Magyarországon










HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.