Egészségpolitika

Várjuk, hogy a rezidensek kikaparják nekünk a gesztenyét

2011. DECEMBER 22.

Várjuk, hogy a rezidensek kikaparják nekünk a gesztenyét Amikor 10 éve megkezdetem az orvosi tanulmányaimat, orvos ismerőseim vészjóslóan figyelmeztettek, hogy a hazai egészségügy nem túl jó kilátásokkal kecsegtet, de én csak legyintettem, mondván, mire végzek, bizonyosan javulni fog a helyzet. Álmomban sem gondoltam volna, hogy romlani fog.

Azt hiszem, abban a legtöbb hazai orvos egyetért, hogy a magyar egészségügy kilátásai és az orvosok megbecsültsége egyre rosszabb, és talán sokan abban is egyetértenek, hogy mástól nem várhatunk megoldást, a sorsunkat a saját kezünkbe kellene vennünk.

A Magyar Rezidens Szövetség által kezdeményezett „Élhető Magyar Egészségügyet!” mozgalom célja a magyar orvosok egyre tarthatatlanabbá váló helyzetének javítása, a vészesen növekedő orvos elvándorlás megállítása és az orvosi hivatás presztízsének visszaállítása. Bár az MRSZ indítványozta a felmondónyilatkozatok gyűjtését, a mozgalom korántsem csak rezidenseket érint, minden hazai orvos (szakorvos, osztályvezető, kórházigazgató) csatlakozhat hozzá. Annak ellenére, hogy minden rendelkezésre álló fórumon hirdetjük, hogy nem csak a szakorvosjelöltek, hanem az egész orvostársadalom helyzetének javulásáért és fizetésemeléséért küzdünk. Nagyon elszomorító, hogy sok kolléga még mindig azt hiszi, hogy csak a rezidensekről van szó, és sértődötten kijelenti, hogy nem lesz hajlandó dolgozni, ha kevesebb lesz a fizetése, mint kezdő kollégájának.

Elvárásunk, hogy az orvosok átlagos alapbére érje el a mindenkori nemzetgazdasági átlagfizetés háromszorosát. (2012. január 1-től legkevesebb 200 ezer forint nettó kezdő orvosi alapbér, 300 ezer forint kezdő szakorvosi bér, e fölött a tapasztalattal arányos további béremelkedés!). Elvárásunk továbbá a vonatkozó jogszabályok betartása. Különös tekintettel a túlórák és az önként vállalt többletmunka elszámolására. Célunk, hogy a szakma szabályai szerint gyakorolhassuk a hivatásunkat. Különös tekintettel az adminisztratív terhekre, a munkakörülményekre és a szakképzés minőségére.

Az orvosi bérek emelését nem csupán egzisztenciális szempontból tartjuk fontosnak, hanem mert egy munka megbecsültségének jó mutatója az érte kapott pénz. Végső soron egy munkáért annyi ellenszolgáltatást adnak, amennyiért a munkaerő hajlandó azt elvégezni.

Mi szeretnénk hinni, hogy a mások egészségéért folytatott munka többet ér, mint az utcaseprés.

Nagyon elkeserítő az orvosok körében tapasztalható közöny és szolidaritás hiánya. Lehet, hogy az idősebb, egzisztenciájukat már megalapozott és talán kielégítő mennyiségű hálapénzt kapó kollégák sajnálják a rosszabb helyzetben lévőket, de ez korántsem elég. Megdöbbenve hallgattam rezidensként az egyik osztályos reggeli megbeszélésen az idősebb kollégák méltatlankodását a pályakezdők nehéz sorsáról, majd elhangzott az a kérdés, hogy miért nem csináljuk azt, amit a csehek. Azt hiszem, a kérdésben benne volt a válasz is, fél évvel azután, hogy a csehek sikeres akciója hatására elkezdtük a felmondónyilatkozatok gyűjtését. Nagy horderejű változás, előrelépés soha nem volt kockázatvállalás nélkül. Az értékrend helyreállításához, az egészségügy prioritássá válásához elkerülhetetlen az orvostársadalom összefogása és az egységes fellépés.

A felmondónyilatkozatok letölthetők a rezidens.hu honlapról.

Dr. Papp Szidónia

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.