Egészségpolitika

Várjuk, hogy a rezidensek kikaparják nekünk a gesztenyét

2011. DECEMBER 22.

Várjuk, hogy a rezidensek kikaparják nekünk a gesztenyét Amikor 10 éve megkezdetem az orvosi tanulmányaimat, orvos ismerőseim vészjóslóan figyelmeztettek, hogy a hazai egészségügy nem túl jó kilátásokkal kecsegtet, de én csak legyintettem, mondván, mire végzek, bizonyosan javulni fog a helyzet. Álmomban sem gondoltam volna, hogy romlani fog.

Azt hiszem, abban a legtöbb hazai orvos egyetért, hogy a magyar egészségügy kilátásai és az orvosok megbecsültsége egyre rosszabb, és talán sokan abban is egyetértenek, hogy mástól nem várhatunk megoldást, a sorsunkat a saját kezünkbe kellene vennünk.

A Magyar Rezidens Szövetség által kezdeményezett „Élhető Magyar Egészségügyet!” mozgalom célja a magyar orvosok egyre tarthatatlanabbá váló helyzetének javítása, a vészesen növekedő orvos elvándorlás megállítása és az orvosi hivatás presztízsének visszaállítása. Bár az MRSZ indítványozta a felmondónyilatkozatok gyűjtését, a mozgalom korántsem csak rezidenseket érint, minden hazai orvos (szakorvos, osztályvezető, kórházigazgató) csatlakozhat hozzá. Annak ellenére, hogy minden rendelkezésre álló fórumon hirdetjük, hogy nem csak a szakorvosjelöltek, hanem az egész orvostársadalom helyzetének javulásáért és fizetésemeléséért küzdünk. Nagyon elszomorító, hogy sok kolléga még mindig azt hiszi, hogy csak a rezidensekről van szó, és sértődötten kijelenti, hogy nem lesz hajlandó dolgozni, ha kevesebb lesz a fizetése, mint kezdő kollégájának.

Elvárásunk, hogy az orvosok átlagos alapbére érje el a mindenkori nemzetgazdasági átlagfizetés háromszorosát. (2012. január 1-től legkevesebb 200 ezer forint nettó kezdő orvosi alapbér, 300 ezer forint kezdő szakorvosi bér, e fölött a tapasztalattal arányos további béremelkedés!). Elvárásunk továbbá a vonatkozó jogszabályok betartása. Különös tekintettel a túlórák és az önként vállalt többletmunka elszámolására. Célunk, hogy a szakma szabályai szerint gyakorolhassuk a hivatásunkat. Különös tekintettel az adminisztratív terhekre, a munkakörülményekre és a szakképzés minőségére.

Az orvosi bérek emelését nem csupán egzisztenciális szempontból tartjuk fontosnak, hanem mert egy munka megbecsültségének jó mutatója az érte kapott pénz. Végső soron egy munkáért annyi ellenszolgáltatást adnak, amennyiért a munkaerő hajlandó azt elvégezni.

Mi szeretnénk hinni, hogy a mások egészségéért folytatott munka többet ér, mint az utcaseprés.

Nagyon elkeserítő az orvosok körében tapasztalható közöny és szolidaritás hiánya. Lehet, hogy az idősebb, egzisztenciájukat már megalapozott és talán kielégítő mennyiségű hálapénzt kapó kollégák sajnálják a rosszabb helyzetben lévőket, de ez korántsem elég. Megdöbbenve hallgattam rezidensként az egyik osztályos reggeli megbeszélésen az idősebb kollégák méltatlankodását a pályakezdők nehéz sorsáról, majd elhangzott az a kérdés, hogy miért nem csináljuk azt, amit a csehek. Azt hiszem, a kérdésben benne volt a válasz is, fél évvel azután, hogy a csehek sikeres akciója hatására elkezdtük a felmondónyilatkozatok gyűjtését. Nagy horderejű változás, előrelépés soha nem volt kockázatvállalás nélkül. Az értékrend helyreállításához, az egészségügy prioritássá válásához elkerülhetetlen az orvostársadalom összefogása és az egységes fellépés.

A felmondónyilatkozatok letölthetők a rezidens.hu honlapról.

Dr. Papp Szidónia

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.