Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

2019. MÁJUS 28.

A Greenpeace Magyarország a továbbiakban nem vesz részt az Agrárminisztérium Növényvédelmi Bizottságában. A szervezetnél betelt a pohár, szerintük a tárca és a hatóságok a tudományos kutatási eredményeket rendre félresöprik. A döntéshozatal során a magyar lakosság egészségvédelmének, valamint az élővilág és a termőtalaj megőrzésének szempontjait felülírják a vegyipar, valamint a nagyipari mezőgazdaság érdekei. A környezetvédő szervezet most úgy döntött: ehhez nem kíván asszisztálni a továbbiakban, érdemi munkát szeretne folytatni, amire a bizottságban nincs esély.

„A növényvédő szerekkel kapcsolatos vitákban mi mindig a lakosság és az élővilág, a magyar természet, a talajok védelmét képviseltük. Neves nemzetközi szaklapokban megjelent kutatási eredményekkel, szakmai publikációkkal támasztottuk alá álláspontunkat. Ezeket a hatóság alig vette figyelembe. Helyettük az ipari oldal által elkészített jóslatokat, egyedi megfigyeléseket idéztek hivatkozási alapként. A hatóság érvelése és a tárca álláspontja rendre egybeesett a növényvédőszer-gyártók érveivel és érdekeivel” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője, a Növényvédelmi Bizottság eddigi zöld civil delegáltja.

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta. Az ettől eltérő szakmai civil álláspont: a természeti kincseink, az élővilág, különösen a beporzók védelme és a magyar emberek egészsége jellemzően nem jelent meg szempontként a döntéshozatalban.

„A jogszabály alapján évente legalább három alkalommal kéne üléseznie a Növényvédelmi Bizottságnak, az elmúlt években azonban véletlenszerűen, akár egy éves kihagyással hívták csak össze a testületet. A zöld civil oldal álláspontjait ezeken az üléseken sem vették figyelembe. Bár az Európai Unió azt várná el a tagállamoktól, hogy mérsékeljék a mezőgazdaságukban a káros vegyszerek használatát, a magyar Cselekvési Terv jelenlegi formájában sokkal inkább a vegyszergyártó ipar érdekeit tartja szem előtt, mint a lakosság egészségvédelmét. A vegyszerfelhasználás csökkentésére való törekvés sem jelenik meg a szövegben. Mindaddig, amíg a tárca és a hatóságok a magyar emberek érdekei helyett a vegyipar és a nagyipari termelők érdekeit képviselik, és nem hagynak ettől eltérő álláspontokat érvényesülni a döntéshozatal folyamán, teljesen felesleges további részvételünk a Növényvédelmi Bizottság munkájában, különös tekintettel arra, hogy egyáltalán nem tudunk azonosulni a bizottságban hozott döntésekkel” – írta közleményében a Greenpeace.

És hogy miért is ekkora a felháborodás a környezetvédelmi szervezet berkeiben és döntött most a kilépés mellett Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője, a Növényvédelmi Bizottság eddigi zöld civil delegáltja? A megannyi környezeti ártalom mellett az emberek egészsége miatt. Kutatások kimutatták ugyanis, hogy a növényvédő szereknek való kitettség és a fejlődési rendellenességek, ideg- és immunrendszeri megbetegedések, valamint néhány daganatos betegség előfordulásának nagyobb valószínűsége között egyértelmű, statisztikai összefüggés van. Például a glyphosate. Használata közben elszennyezi a felszíni és talaj-, így az ivóvizeinket is, állományszárításra való használatával pedig az élelmiszereinket. Ezért jelent meg a brit péksüteményekben, a német sörökben, az Egyesült Államok-beli borokban és az argentin tamponokban is. Ezért mérhető ma a hatóanyag az emberek vérében, anyatejében és vizeletében, ami riasztóan rossz előjel, hiszen a krónikus kitettség állapota teremti meg a krónikus betegségek lehetőségét. Hangsúlyozottan nem akut mérgezésről van szó, hanem idővel kialakuló súlyos betegségekről. Ez különösen igaz a szerekkel közvetlenül találkozókra, a gazdálkodókra, illetve azokra, akik a növényvédő szerek kijuttatatásával foglalkoznak, ők ugyanis munkájuk során nagy dózisban vannak kitéve ezeknek az anyagoknak. A magzatok és a kisgyerekek. Ha az anyák terhességük alatt növényvédő szereknek vannak kitéve, egyes vegyszerek közvetlenül a méhben fejlődő magzatba juthatnak, amely alakulása során különösen érzékeny ezek mérgező hatásaira. DNS-alapú kutatások is utalnak rá, hogy bizonyos vegyszerek meggátolhatják egyes gének működését, kifejeződését, ami a növényvédő szereknek ki nem tett további generációkban is fennmaradhat. Ez azt jelenti, hogy a növényvédő szerek használatából eredő káros hatások nagyon hosszú ideig fennmaradhatnak akkor is, ha a vegyületet már betiltották. Ennek ellenére igen nehéz minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy egy adott növényvédő szer milyen betegséget vagy rendellenességet okoz az emberekben. Ez azért van, mert ma sajnos nincs az emberiségnek olyan része, amelyik egyáltalán ne érintkezne növényvédő szerekkel, így kontrollcsoportként használható lenne.

Simon Gergely, Greenpeace vegyianyag-szakértője, a Növényvédelmi Bizottság eddigi zöld civil delegáltja drasztikus lépésre szánta el magát, mert, ahogy fogalmaz: az egész bizottság a tudomány teljes tagadása volt számomra és ész nélkül az ipari érdekek tolása.

Volt-e bármilyen változás ezen a téren az elmúlt években?
• Egyetlen érdemi változás volt, hogy az új miniszter Nagy István, már nem adott derogációkat a betiltott neonikotinoidokra a cukorrépát leszámítva.

Nagyjából az agrárterület mekkora szegmensét érinti, illetve melyek a legjellemzőbb alkalmazási területek?
• Növényvédőszereket gyakorlatilag a teljes mezőgazdasági termelés használ, a biotermelés viszont csak ökoban engedélyezett döntően nem szintetikus szereket használ. Neonikotinoidok már csak cukorrépában, exportra termelt vetőmagban és üvegházakban használunk. Korábban kukoricában, napraforgóban, repcében is használtuk. Az Egészségügyi Világszervezet Rákkutatási intézete szerint rákkeltő kockázatú glifozát, a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtó. Nagyon sok területen például gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során, vízi és szárazföldi termesztésben is használjuk.

Nemzetközi szinten ez hogyan áll? Mekkora lehet ez a piac?
• A világ kémiai növényvédő szereinek piaca 2014-ben kb. 53,6 milliárd dollár volt, 2022-re az előrejelzés szerint az értékesítés eléri 90,1 milliárd dollárt. Figyelembe véve a jelenlegi piaci helyzetet, a mind gyakoribb gyártói egyesülések és felvásárlások, az egyre szélesebb együttműködés a különböző gyártó cégek között, a komplex növényvédőszer-engedélyezési előírások, valamint a megnövekedett élelmiszer biztonsági előírások figyelembevételével a fent leírt növekedés reálisnak vélhető.

Általános a használatuk, vagy azért nem jellemző?
• Növényvédőszereket mindenhol használnak. Glüfozátot is. Számtalan szakmai kutatás, szakcikk, magyar vizsgálat ellenére is hazánk teljes mellszélességgel a glifozátot támogatta. A korlátozott neonikotinoidok esetén, azt hogy a rovarvilágra végtelenül veszélyes számos EU-s és magyar vizsgálat is alátámasztotta, hazánk mégis az utolsó leheletéig küzdött érte, sőt a tilalom után teljesen jogtalan derogációkat kértünk. Itt számos saját kutatást is végeztünk plusz nemzetközi szaktekintélyeket bíztunk meg, hogy kutassanak nekünk. Rengeteget használunk viszont a nem betiltott, ám szintén rovarokra kis mennyiségben is kockázatot jelentő neonikotinoidokból, mint példáula thiacloprid és az acetamikprid.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2019.május 28.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Hírvilág

Roosevelt betegsége

Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök 130 éve született

Gondolat

A püspök rejtélyes jóslatai

A világvége jóslatok korunkban is lázban tartják az embereket, a kezdet és a vég titkai mindenkit erősen foglalkoztatnak.

Gondolat

Pazarlás a szakpszichológusok mellőzése az egészségügyben – Interjú dr. Perczel Forintos Dórával

Törvényellenes a helyzet a pszichés betegségek ellátásban, mert hiányoznak az egészségügyben a TB-finanszírozású pszichoterápiás rendelők. Körülbelül 1500 klinikai szakpszichológus van az országban, s csak háromszázan dolgoznak az egészségügyben, mert nincs több állás – mondta dr. Perczel Forintos Dóra, a Szakmai Kollégium Klinikai szakpszichológia és Klinikai Szakpszichológus Pszichoterapeuta Tagozat vezetője, a Szakmai Kollégium titkára.