Nem csak az államtitkárságnak, hanem a parlamenti képviselőknek is nagy szerepe lesz abban, hogy az egészségügyi ágazat minél több uniós forráshoz jusson 2014-2020 között. A következő hét éves ciklusban ugyanis nem az Európai Unióban központilag határozzák meg, mely területeken oszthatják szét a tagállamok az uniós forrásokat. Ezekről – a Lisszaboni Szerződés módosításának értelmében – a jövőben a tagállamok maguk dönthetnek majd. Azonban az összes terület közül mindössze négynek jut majd a pénzből, így Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár arra kérte a Parlament Egészségügyi Bizottságának tagjait, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az egészségügy legyen az egyik befutó. Mindezt az egészségügyi bizottság szerdai ülésén fejtette ki az államtitkár, ahol az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) egészségügyre vonatkozó fejezeteit ismertette a képviselőkkel. A következő hétéves ciklus kedvezőbb lehet az ágazat számára, ha sikerül prioritást szerezni – ezt Balogh Tamás, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium osztályvezetője mondta el az ülésen, felhívva a szakbizottság tagjainak figyelmét arra, hogy éppen most van folyamatban az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció módosítása, amely a középtávú ágazati terveket is magában foglalja, ezért különösen fontos és időszerű, hogy a képviselők is kiálljanak az egészségügy prioritása mellett. Szemmel tartják az előkészítést, nyomon követik a folyamatokat és ellenőrzik a költségeket – sorolta Szócska Miklós azokat a feladatokat, amelyek a 2013-ig az Új Széchenyi Terv kereteiből még lehívhatóak. A két évvel ezelőtti áttekintés és felülvizsgálat után a megfelelő stratégiai irányok meghatározásával és jó elosztással még érvényesíthetőek a struktúra átalakításban meghatározott célok. Bár sok pénzt fordítottak rendelők építésére és felújítására a korábbi kormányok alatt, ám ezek elhelyezéséről nem megfelelő szempontok szerint döntöttek, ezek áthelyezésén most aktívan dolgozik az államtitkárság. Bár az önkormányzatok öt évre felvállalták az új ellátóhelyek fenntartást, azok finanszírozhatósága nagy terhet ró az egészségügy kasszájára. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az ágazati politika nem minden esetben határozta meg jól a prioritásokat, az intézmények progresszivitási szintjeiről pedig nem szakmai alapon, hanem hanem a projektben résztvevők egyéni ötletei alapján döntöttek. Éppen ezért lesz olyan projekt, ami nem valósul meg, ám az ezekre szánt forrásokra is szükség van a struktúraváltáshoz. Újraírják a pályázatokat annak érdekében, hogy centralizált, jól felszerelt onkológiai ellátás alakuljon ki, más pályázatok pedig a rehabilitációban pótolják a hiányzó kapacitásokat. Míg korábban a diagnosztikai és terápiás eszközfejlesztéseket az „osztozkodás” határozta meg, a mostani korrekció azt célozza, hogy biztosítsák az intézménynek működést. Az ÚSZT lehetőséget biztosít az emberi erőforrások támogatására is, így például dolgozókkal is megtölthetik azokat a sürgősségi osztályokat, amelyek fejlesztésénél nem fordítottak figyelmet arra, hogy nem lesz, aki ellássa ott a betegeket. A foglalkoztatási programok az ágazati dolgozók átvételét is támogatják, ahogyan az ágazati vezetés erőforrás-koncentrációs törekvéseit is. Bár „nem tudunk pályázni az igazgatók helyett, segítünk abban, hogy átszervezés miatt senki ne maradjon munka nélkül” – hangsúlyozta a szakpolitikus. A következő két évben a népegészségügyi programokra is az uniós forrásokból juthat pénz, korai fejlesztési projektek, védőnői és iskola-egészségügyi szűrések, dohányzásról való leszoktató projektek indulhatnak el. A struktúraátalakításba, első sorban az alapellátásba integrálják a sorban Svájci és Norvég Alapok forrásit is. Ezekből jöhet létre a praxisalap, és biztosítják a praxisközösségek kialakítását, ahogyan az ergonomikus háziorvosi informatikai rendszer kialakítására is innen lesz pénz, akárcsak egy depresszió-prevenciós projektre. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-04-25