Egészségpolitika

Segítség kell, hogy az ágazat uniós forrásokhoz jusson

2012. ÁPRILIS 25.

Nem csak az államtitkárságnak, hanem a parlamenti képviselőknek is nagy szerepe lesz abban, hogy az egészségügyi ágazat minél több uniós forráshoz jusson 2014-2020 között. A következő hét éves ciklusban ugyanis nem az Európai Unióban központilag határozzák meg, mely területeken oszthatják szét a tagállamok az uniós forrásokat. Ezekről – a Lisszaboni Szerződés módosításának értelmében – a jövőben a tagállamok maguk dönthetnek majd. Azonban az összes terület közül mindössze négynek jut majd a pénzből, így Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár arra kérte a Parlament Egészségügyi Bizottságának tagjait, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az egészségügy legyen az egyik befutó. Mindezt az egészségügyi bizottság szerdai ülésén fejtette ki az államtitkár, ahol az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) egészségügyre vonatkozó fejezeteit ismertette a képviselőkkel.

A következő hétéves ciklus kedvezőbb lehet az ágazat számára, ha sikerül prioritást szerezni – ezt Balogh Tamás, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium osztályvezetője mondta el az ülésen, felhívva a szakbizottság tagjainak figyelmét arra, hogy éppen most van folyamatban az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció módosítása, amely a középtávú ágazati terveket is magában foglalja, ezért különösen fontos és időszerű, hogy a képviselők is kiálljanak az egészségügy prioritása mellett.
Szemmel tartják az előkészítést, nyomon követik a folyamatokat és ellenőrzik a költségeket – sorolta Szócska Miklós azokat a feladatokat, amelyek a 2013-ig az Új Széchenyi Terv kereteiből még lehívhatóak. A két évvel ezelőtti áttekintés és felülvizsgálat után a megfelelő stratégiai irányok meghatározásával és jó elosztással még érvényesíthetőek a struktúra átalakításban meghatározott célok.

Bár sok pénzt fordítottak rendelők építésére és felújítására a korábbi kormányok alatt, ám ezek elhelyezéséről nem megfelelő szempontok szerint döntöttek, ezek áthelyezésén most aktívan dolgozik az államtitkárság. Bár az önkormányzatok öt évre felvállalták az új ellátóhelyek fenntartást, azok finanszírozhatósága nagy terhet ró az egészségügy kasszájára. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az ágazati politika nem minden esetben határozta meg jól a prioritásokat, az intézmények progresszivitási szintjeiről pedig nem szakmai alapon, hanem hanem a projektben résztvevők egyéni ötletei alapján döntöttek. Éppen ezért lesz olyan projekt, ami nem valósul meg, ám az ezekre szánt forrásokra is szükség van a struktúraváltáshoz.

Újraírják a pályázatokat annak érdekében, hogy centralizált, jól felszerelt onkológiai ellátás alakuljon ki, más pályázatok pedig a rehabilitációban pótolják a hiányzó kapacitásokat. Míg korábban a diagnosztikai és terápiás eszközfejlesztéseket az „osztozkodás” határozta meg, a mostani korrekció azt célozza, hogy biztosítsák az intézménynek működést.

Az ÚSZT lehetőséget biztosít az emberi erőforrások támogatására is, így például dolgozókkal is megtölthetik azokat a sürgősségi osztályokat, amelyek fejlesztésénél nem fordítottak figyelmet arra, hogy nem lesz, aki ellássa ott a betegeket. A foglalkoztatási programok az ágazati dolgozók átvételét is támogatják, ahogyan az ágazati vezetés erőforrás-koncentrációs törekvéseit is. Bár „nem tudunk pályázni az igazgatók helyett, segítünk abban, hogy átszervezés miatt senki ne maradjon munka nélkül” – hangsúlyozta a szakpolitikus.

A következő két évben a népegészségügyi programokra is az uniós forrásokból juthat pénz, korai fejlesztési projektek, védőnői és iskola-egészségügyi szűrések, dohányzásról való leszoktató projektek indulhatnak el.
A struktúraátalakításba, első sorban az alapellátásba integrálják a sorban Svájci és Norvég Alapok forrásit is. Ezekből jöhet létre a praxisalap, és biztosítják a praxisközösségek kialakítását, ahogyan az ergonomikus háziorvosi informatikai rendszer kialakítására is innen lesz pénz, akárcsak egy depresszió-prevenciós projektre.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-04-25

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.