Egészségpolitika

MOK: magyar orvos ne menjen Szlovákiába!

2011. DECEMBER 01.

A magyar következményekkel is bíró szlovák eseményekről, és az Uzsoki utcai kórházban elkövetett állítólagos morfin túladagolásokról is kifejtette a Magyar Orvosi Kamara (MOK) álláspontját Éger István szerdai sajtótájékoztatóján. Az elnök többek között azt is elmondta, a magyar orvoskar támogató rokonszenvét közvetíti a szomszédos országban dolgozó kollégák felé, hiszen megengedhetetlen, hogy a szlovák kormány erőszakot alkalmaz az orvoskollégákkal szemben.

A magyar orvosok ne vegyék figyelembe a szlovák kormány felhívását, ne vállaljanak munkát északi szomszédunknál, ne gyengítsék ilyen módon a kollégák mozgalmát – szólította fel a hazai orvoskart Éger. Ezt megelőzően ismertette azt a deklarációt, amelyet a hétvégi, varsói tanácskozásukon fogadott el az Európai Uniós Orvosok Állandó Bizottsága. Ebben megdöbbenésüket fejezték ki a szlovák kormány fenyegetőzése, és a kilátásba helyezett erőszak alkalmazása miatt, egyúttal felhívták az ez irányú példátlan és elfogadhatatlan tevékenység befejezésére.

Magyar következményekkel is bírnak a szlovák események – folytatta Éger István, célozva annak az egyeztetésnek az eredményeire, amelyet a Fidesz parlamenti frakcióvezetője folytatott a Magyar Rezidensszövetség elnökével, Papp Magorral. Mint ismeretes, a tárgyalás után Lázár bejelentette: „a Fidesz-frakció készen áll arra, hogy segítséget nyújtson a törvényhozásban Szócska Miklós egészségügyi államtitkárnak a pénzügyi lehetőségek megtalálásban az egészségügyi bérek rendezéséhez”.

A frakcióvezető hozzáállása jelzésértékű, ezért a MOK várakozással tekint az eseményekre a bejelentést követően. Úgy tűnik, „a magyar kormány nem kíván a szlovák vezetés nyomdokaiba lépni, és hasonló módszereket alkalmazni a magyar orvosokkal szemben” – reménykedett Éger. Bár a rezidensek „Élhető magyar egészségügyet!” elnevezésű kampánya 3000 felmondás letétbe helyezését tűzte ki célul, s ez egyelőre még nem teljesült, mégis hasznos volt, ahogyan a kamarai elnök és a nemzetgazdasági miniszter között folytatott korábbi tárgyalásnak is, jelentősége lesz a jövőben. Váratlan helyzet nincs – jegyezte meg Éger, hiszen a rezidensek kezdeményezése nyomán bejelentett akció zajlik.

Csak írásba foglalt és törvényben garantált, közép és hosszútávon egyaránt hatékony megoldást akarnak látni, és csak ezt tudják elfogadni – szögezte le a MOK elnöke, azt is hozzátéve, hogy kizárólag a szakdolgozók bérének egyidejű emelésével együtt tudnak elképzelni bármiféle bérfejlesztést. Azonban a havi 100 ezer forintos béremelés költségvetési szinten 100 milliárd forintot kíván, a jövő évi sarokszámokban ennek a forrása egyelőre még nem látszik.


Az emberek nem tudnak dönteni az eutanáziáról


Az orvoskar gyógyításra esküdött, de a bizonyítottan gyógyíthatatlan betegek fájdalmainak enyhítése is a feladatuk. Ez azonban kölcsönös bizalmat kíván az orvos és a páciense között. Ezt már a nemrégiben kirobbant Uzsoki utcai kórházban történt, állítólagos morfium túladagolási ügy kapcsán mondta Éger István, aki szerint most ez a bizalom rendült meg: „a menthetetlen betegek bizalmát, és az orvos kezét is megremegteti a legegyszerűbb fájdalomcsillapító beadása után is”, így súlyos és kiterjedt társadalmi károkat okoz az ügy. Ismételten nyomatékos együttérzésüket fejezte ki az Uzsoki utcai kórház vezetése és kollektívája mellett, viszont „aki bűnös, bűnhödjön” – mondta.

A problémát egyébként Éger szerint nem kórházanként kell kezelni. Az alapvető orientációs pontokat az egészségügyi törvény megadja, hogy ezeket hogyan kell alkalmazni, azt a szakmának kell tárgyalnia. A fájdalomnak ugyanis nincs objektív mérőszáma, így azt nem lehet pontos szabályok közé szorítani, mint a KRESZ-t. Éger szerint a magyarok többsége nem elég képzett ahhoz, hogy ebben a kérdésben dönteni tudjon, ezért is kellene sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni az iskolai egészségtan oktatásra, de ezzel sem az egészségügyi, sem az oktatási kormányzat nem kíván foglalkozni.

Az aktív eutanáziát a MOK határozottan elutasítja, januárban életbe lépő etikai kódexükben erről külön útmutatás is szerepel.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-11-30

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Újraválasztották a régi elnököt

Utolsó négy éves ciklusát kezdheti meg a MESZK elnökeként Balogh Zoltán

Hírvilág

A béremelés sem csökkenti a migrációs kedvet

Az elvándorlás mértéke továbbra is riasztóan magas a szakmai szervezetek szerint.

Hírvilág

Éger: a béremelést nem lehet elhalasztani

Már most is feszültségeket okoz a rezidensek és a szakorvosok fizetése közötti különbség

Hírvilág

Kezdődhet a találgatás: ki lesz Zombor utóda?

Lázár kizárta Sonkodi Balázst a lehetséges államtitkárok sorából

Hírvilág

Éger: műbalhé

Szemléletváltást és több pénzt kérnek a kormányoktól