Egészségpolitika

Milliók életét mentették a nem-orvosi intézkedések

2020. OKTÓBER 01.

Látványos volt, mindenki megértette, hogy az adat miként segíti fékezni a pandémiát, illetve segíthet megtalálni annak felszámolását. Valóban életet mentett, és ment minden nap. A világ egyik legrangosabb szakmai lapja, a Nature-ben közült kutatás becslése szerint, amely 11 uniós országra készült, 3,1 millió halálesetet sikerült elkerülni a járvány kezdete óta történt az adatokon alapuló beavatkozások miatt. Lantos Zoltán egészségügyi közgazdász szerint ugyan ez egy durva becslés, de rendszerszinten gondolkodva nagyon is megalapozottak az adatok.

A betegség (Covid-19) több, mint fél éve meghatározza az emberek életét. A világon eleddig 32 472 766 ember fertőződött meg a koronavírussal, a halálos áldozatok száma 987 679, a gyógyultaké 22 377 620 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem friss adatai szerint. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. Adatok. Amelyek nélkül úgy tűnik lépni sem tudtak volna, tudnának a szakemberek, döntéshozók egy olyan váratlan helyzetben, mint a 100 éve ismeretlen léptékű mostani pandémia. A szakemberek mindegyike a spanyol náthához hasonlítja, amelynek 1918–19-ben a Föld teljes lakosságának mintegy 3-5 százaléka lett az áldozata. Több áldozatot követelt, mint az egész első világháború. Két év alatt mintegy 21 millió, más becslések szerint 27-50 millió áldozatot követelt a világon, Európában több mint két millióan haltak bele. Akkor még nem voltak szuperszámítógépek, adatbázisok. Mára már vannak, ahogy adatokon alapuló intézkedésekre is lehetőség van.

A világ egyik legrangosabb szakmai lapja, a Nature cikke szerint a nem orvosi beavatkozások, hanem a most központi kérdéssé vált adatok alapján történt intézkedések jelentősen csökkentették a fertőzések számát. 11 országban 3,1 (2,8–3,5) millió halálesetet sikerült elkerülni a járvány kezdete óta történt intézkedésekkel. Talán még soha nem volt ennyire fontos a gyors és pontos információ a betegekről. Az új koronavírus kimutatását követően számos európai ország nem orvosi beavatkozást hajtott végre, például iskolák, közösségi terek bezárását, rendezvények betiltását, a határok lezárását.

„Tanulmányoztuk a főbb beavatkozások hatását 11 európai országban a Covid-19 járványok kezdetétől 2020 februárjáig és 2020. május 4-ig, amikor a zárlatokat feloldották. Modellünk a megfigyelt halálozások alapján visszafelé számol, hogy megbecsülje a több héttel korábban történt fertőzések lehetőségét, lehetővé téve a fertőzés és a halál közötti időeltolódást. Részletes információ-gyűjtést alkalmaztunk az országok között, mind az egyénre, mind a közösségre gyakorolt hatások, az időben változó reprodukciós számokat nézve. Az egyesítés további információk felhasználását teszi lehetővé, segít leküzdeni az adatok esetlegesen eltérő sajátosságait, és időszerűbb becsléseket tesz lehetővé. Modellünk bizonyos epidemiológiai paraméterek rögzített becsléseire támaszkodik (például a fertőzés halálozási aránya). A folyamatban lévő járvány közepette hiányos halálozási adatokra támaszkodunk, de úgy gondoltuk, hogy a már meglévő, országonként eltérő beavatkozások már elegendőek ahhoz, hogy következtetéseket vonjunk le. Becsléseink szerint mind a 11 országban összesen 12 és 15 millió egyén fertőződött meg SARS-CoV-2-vel 2020. május 4-ig, ami a lakosság 3,2–4 százalékát teszi ki. Eredményeink azt mutatják, hogy a főbb, nem orvosi beavatkozások - és különösen a lezárások - nagy hatással voltak a terjedés csökkentésére”—írja a Nature.

Az új koronavírus, a SARS-CoV-2 Vuhanban (Kína) 2019 decemberében történt azonosítását és globális elterjedését követően a Covid-19 nagy járványai következtek Európában. Az egyre növekvő esetszám és haláleset, valamint az egészségügyi rendszerek megőrzése érdekében az európai országok - akárcsak Ázsiában - intézkedéseket hajtottak végre járványaik visszaszorítására. Ezek a nagyszabású, nem orvosi beavatkozások országonként eltérőek, de magukban foglalják a távolságtartást (például a nagy összejövetelek betiltását), a határzárakat, az iskolabezárásokat, a tünetekkel küzdő egyének és kapcsolataik elszigetelésére irányuló intézkedéseket. Az egyes régiók, települések lezárását, illetve valamennyi, nélkülözhetetlen belföldi utazás tiltását. Annak megértése, hogy ezeknek a beavatkozásoknak a kívánt hatása volt-e a járvány visszaszorításában, és mely beavatkozások szükségesek az ellenőrzés fenntartásához, a nagy gazdasági és társadalmi költségeik miatt kritikus.

„Olaszország volt az első európai ország, amely megkezdte a nem orvosi beavatkozásokat, és ezt követően hamarosan más országok is követték őket. Elemeztük a Covid-19 okozta halálozás adatait 11 európai országban 2020. május 4-ig, ekkor enyhítették a zárlatokat Olaszországban és Spanyolországban. Minden országot modelleztük a fertőzések száma, a halálesetek száma és a terjedés tekintetében, amely modell csak akkor változott, amikor beavatkozás történt. A modellünk által becsült napi fertőzések száma egy beavatkozás után azonnal csökkent, mivel feltételezzük, hogy minden fertőzött ember azonnal kevésbé fertőzővé válik a beavatkozás révén. Modellünk az ECDC napi konszolidált halálozási adatait használja a COVID-19 járványt jelenleg sújtó 11 európai országra vonatkozóan: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság. Az ECDC információt nyújt a COVID-19-nek tulajdonítható megerősített esetekről és halálesetekről. Ezen kívül adatokat gyűjtöttünk a főbb nem orvosi beavatkozások jellegéről és típusáról. Megnéztük az egyes országok kormányzati weboldalait, valamint azok hivatalos közegészségügyi weboldalait, hogy meghatározzuk a kormány és a közegészségügyi hatóságok által kiadott legfrissebb tanácsokat vagy törvényeket. Összegyűjtöttük az elrendelték az iskola bezárását, az eseti alapú intézkedéseket, a nyilvános rendezvények betiltását, a társadalmi távolságtartást és a karantén valamint az első és az utolsó beavatkozás időpontja”—írják a szerzők.

Ezeket az eredményeket erősítheti Svédország példája, itt nem zárkóztak be a koronavírus terjedése alatt, nem történtek intézkedések. A gazdaság megóvásának viszont a Portfólio beszámolója szerint jelentős emberi áldozata volt: csak májusig 4350 azonosított koronavírus-fertőzött halt meg az országban, a halálozási ráta közel 12 százalék, a világon az egyik legmagasabb. Ez valószínűleg nem a svéd egészségügyi rendszer gyengeségének a testamentuma, hanem azt jelenti, hogy rengeteg a nem azonosított fertőzött az országban: a hivatalos, 36 500-as fertőzésszám a negyede, ötöde lehet a tényleges fertőzöttek számának.

De mégis mennyire megbízhatóak és hogyan készülnek ezek a statisztikák? Lantos Zoltán egészségügyi közgazdász szerint rendszerszinten figyelve a folyamatokat és az adatokat törvényszerű jelenségeket lehet látni.

„Ez inkább egy durva becslés, hiszen országonként eltérő volt a tesztelési gyakorlat és a COVID-19 mint halálok megállapítása sem teljes mértékben egységes. Egy járvány lefutását viszont lehet országonként, regionálisan vizsgálni, ahogy az annak elkerülése, enyhítése érdekében tett intézkedéseket is. Így a karantén, a rendezvények betiltása, a vásárlási idősávok vagy a maszk viselésének Covid-19 elkerülési hatását. Ha összefüggéseiben ezek kellően erősek, láthatóak és igazolhatóak törvényszerűségek. Összességében az adatok gyarapodásával megannyi tényezőt figyelembe fognak venni a népegészségügyi számítások, hiszen rengeteg járulékos hatása van a világjárvány ellen bevetett intézkedéseknek. Mert például látjuk már most, hogy a karantén és a bezárkózás ideje alatt csökkent a balesetek, a tüdőgyulladások, a szívinfarktusok vagy a stroke gyakorisága számos országban, aminek a háttere egy újabb, ugyanilyen szintű elemzést követel. Részben logikus, részben bátor hipotéziseken alapuló adattudományi kutatások tudnak folyamatokat, rendszerszintű jelenségeket igazolni”—mondja a vezető szakértő.

Eredeti közlemény:
Flaxman, S., Mishra, S., Gandy, A. et al. Estimating the effects of non-pharmaceutical interventions on COVID-19 in Europe. Nature 584, 257–261 (2020). https://doi.org/10.1038/s41586-020-2405-7

Kun J. Viktória

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament pénteki állásfoglalása.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések nagy száma segíti a járvány gyors terjedését

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések prevalenciájának és fertőzőképességüknek becslése alapvetően fontos a COVID-19 betegség prevalenciájának és pandemikus potenciáljának megértéséhez. A kínai szerzők a jelentett fertőzések és mobilitási adatok alapján becsülték meg, hogy a fertőzések hány százalékát jelenthették a Wuhanban január 23-án életbe lépett utazási korlátozások előtt, illetve után.

COVID-19

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?

Agykutatás

A cannabidiol hatása a Lennox–Gastaut szindrómával járó epilepsziás rohamokra

A CBD-kezelésben részesülők szignifikánsan nagyobb száma érte el az astatikus rohamfrekvencia 25, 50 és 75%-os csökkenését, továbbá a CBD-kezelés szignifikánsan csökkentette az összrohamszámot és a nem astatikus rohamfrekvenciát is, ami arra utal, hogy a szernek széles spektrumú rohamcsökkentő hatása van.

Klinikum

Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.

COVID-19

Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

Hongkong és Szingapúr január végén fedezte fel az első új-koronavírus eseteket, majd az esetek számának gyors növekedését tapasztalták. Betiltották a nagy összejöveteleket, az embereket otthoni munkavégzésre irányították, és ösztönözték a távolságtartást a hétköznapi találkozásokban is