Egészségpolitika

Joghallgatóknak jogvédelemről

2014. JÚNIUS 10.

Szeptembertől jogvédelmi felsőoktatási képzés veszi kezdetét a Szegedi Tudományegyetem Jogklinikáján. Az erről szóló együttműködést Dr. Novák Krisztina, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) főigazgatója, Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, valamint Prof. Dr. Hajdú József, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja írták alá a Szegedi Tudományegyetemen.

A közös munkának köszönhetően a 2014/2015-ös tanévtől 30 fő joghallgató „A gyermekek, a betegek és az ellátottak jogvédelmének elméleti és gyakorlati kérdései” című fakultatív tárgyat is választhatja tanulmányai során. A képzés a hatékonyabb jogvédői munka gyakorlásához kíván átfogó ismeretet adni többek között a jogsértések főbb típusairól, az azokkal szembeni fellépés lehetőségeiről, továbbá a jogvédelem hazai és nemzetközi szabályozásáról.

Az együttműködési megállapodás ezen túl szakmai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések és egyéb rendezvények megszervezésével is segíteni kívánja a szakmai-tudományos élet élénkítését, a szélesebb körű tájékoztatást a jogvédelem területén.

Az OBDK és a Szegedi Tudományegyetem között létrejött megállapodás újabb fontos lépése annak a törekvésnek, amelyet az OBDK tavalyi évben már elindított a Miskolci Egyetemen hasonló együttműködés keretében a beteg-, ellátotti- és gyermeki jogok hatékonyabb érvényre juttatása, a békés társadalmi együttélés, a kölcsönös megértés erősítése érdekében.

eLitMed.hu, OBDK
2014-06-10

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok