Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2024. SZEPTEMBER 06.

A lizoszomális savas lipázdeficientia jelentősége, felismerése és hatékony kezelése

HARANGI Mariann, HOMORÓDI Nóra

A lizoszomális savas lipázdeficientia ritka, autoszomális recesszív öröklésmenetet mutató lizoszomális tárolási betegség, melyet a lipidanyagcsere zavara, valamint számos szerv, elsősorban a máj és az emésztőszervek érintettsége jellemez. A kór­kép hátterében a LIPA gén homozigóta vagy összetett heterozigóta mutációja áll, melynek következtében a gén által kódolt lizoszomális savas lipáz enzim aktivitása jelentősen csökken.

HUN 2024;34(7-8)

Klinikum

2024. AUGUSZTUS 12.

Sikeres újraélesztést követően jelentkező pitvarfibrilláció rövid- és hosszútávú hatásai

SZEMLE eLitMed

A sikeresen újraélesztett betegekben a pitvarfibrilláció magasabb rövidtávú halálozással társul, ugyanakkor ennek mechanizmusa nem kellőképp tisztázott. Cikkünkben a megfigyelés egy lehetséges magyarázatát mutatjuk be.

HUN

Immunonkológia

2024. JÚLIUS 15.

Immunmediált endokrin mellékhatások

MEZŐSI Emese

Az elmúlt évtizedben az immunellenőrzőpont-gátlók forradalmasították az onkológiai kezeléseket. A kiváló hatékonyság mellett azonban új mellékhatásprofillal kellett szembenézni a betegeknek és orvosoknak. Az immunmediált mellékhatások közül gyakoriságukat tekintve kiemelkednek az endokrin mellékhatások, amelyek akár a betegek 40%-ánál is jelentkeznek.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

A rilmenidinterápia hatása a szívfrekvencia- és a vérnyomás- variabilitásra, a baroreflex-szenzitivitásra

FINTA Ervin

A szimpatikus idegrendszer fontos és széles körben tanulmányozott szerepet játszik a hypertoniában és a társuló kórfolyamatokban. A különböző típusú antihipertenzív szerek között, amelyekkel lehetséges a túlzott szimpatikus aktivitás mérséklése, a centrális hatású szerek kiemelt szerepet játszanak. Az imidazolin I1-receptor-agonista rilmenidin néhány speciális tulajdonsága kerül áttekintésre az összefoglalóban.

HUN 2024;28(2)

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Újabb barangolások a primer aldosteronismusnak nevezett rengetegben

BAJNOK László

A primer (hyper)aldosteronismus (PA) kérdésköre sok ellentmondással terhelt, a beazonosítására tett kísérletek fontosak, de méltatlanul ritkán történnek meg. Az utóbbi időben bevezetett, gyakorlati haszonnal is járó hisztológiai módszer újabb aspektusát jelzi a spektrumbetegség jellegnek, és egy forradalmi tanulmány is megjelent a PA funkcionális (izotópos) képalkotásával kapcsolatban.

HUN 2024;28(2)

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Újabb barangolások a primer aldosteronismusnak nevezett rengetegben című cikkhez

Bajnok László újabb figyelemfelhívó dolgozatában a szekunder hypertoniák leggyakoribb és méltatlanul aluldiagnosztizált endokrin kórokával, a primer aldosteronismussal (PA) kapcsolatosan tesz kísérletet az ellátási algoritmusok közös nevezőre hozására és egy lehető legegyszerűbb, de legitim megközelítés megfogalmazására.

HUN 2024;28(2)

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Összetört női szívek klubja: mítosz vagy valóság? MINOCA – Takotsubo-cardiomyopathia – esetismertetés

BODOR Alexandra, BENCZÚR Béla

A „myocardialis infarktus coronariaokklúzió nélkül” olyan gyűjtőfogalom, mely különböző betegségeket foglal magába - ezek közé tartozik a Takotsubo-cardiomyopathia, vagy más néven „összetört szív szindróma”.

HUN 2024;34(4)

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

A diabeteses, a veseelégtelen és a perimenopausás hypertoniás betegek

ÁBRAHÁM György

A cardiovascularis morbiditás és mortalitás meghatározó kóroki tényezője a szimpatikus túlsúly, amely a fő kockázati tényezők káros hatásait szignifikánsan potenciálja. A központi idegrendszerben a rostralis, a caudalis, a spinalis, a rostro-ventrolateralis és a caudalis ventrolateralis medulla, valamint a nucleus tractus solitarii és a locus coeruleus azok a predilekcionált területek, amelyek a szimpatikus túlsúly meghatározásában központi szerepet játszanak.

HUN 2024;28(1)

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

A renin-angiotenzin rendszer és az angiotenzinreceptorgátlók legfontosabb hatásai. Fókuszban a valzartán

FARSANG Csaba

Az AT1-receptor-antagonisták hatására az arteriolákon vasodilatatio következik be, ezért a teljes perifériás érellenállás csökken, csökken az aldoszteronszekréció is és a Na-reabszorpció és a vízreabszorpció a vesetubulusokban. A vesében csökken az intraglomerularis nyomás. A preszinaptikus gátlás feloldása miatt csökken a centrális szimpatikus tónus, az endotelintermelődés, egyes sejtnövekedési faktorok termelődése.

HUN 2024;28(1)

Klinikum

2023. DECEMBER 11.

hirdetés