A Pharmaceutical Care Network Europe Association (PCNE) definíciója szerint a gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémák (drug-related problems, DRP) megelőzése és kezelése a gyógyszerészeti ellátás része kell, hogy legyen. E tevékenység ugyanúgy magában foglalja a farmakoterápia nyomon követését és a betegoktatást, mint a farmakovigilanciát, azonban az egészségügyi rendszerekben ezek a szolgáltatások csak korlátozottan és igen különböző minőségben állnak rendelkezésre. E hiányosságok kiküszöbölése és az integrált gyógyszerészi ellátás érdekében tervezték meg a holisztikus gyógyszerészi medikációmenedzsment-szolgáltatásokat (comprehensive medication management, CMM) – írják a CMM-programok működését holisztikus szempontból értékelő tanulmányukban a kubai és belga szerzők.

A Pharmacy című szaklap februári számában megjelent scoping review, azaz pásztázó áttekintő közlemény célja a kutatási hiányosságok megtalálása és a jövő kutatási irányvonalainak felvázolása. Mint a pásztázó áttekintő közleményeknek általában, az az alapkérdése, hogy mit és mennyit tudunk a témában, illetve a jelenleg folyó projektek alapján mit tudhatunk meg róla. 

A tanulmány a következőképpen definiálja a CMM-et: olyan gondozási standard, amely biztosítja, hogy minden egyes beteg gyógyszereit (legyenek azok vényköteles, vény nélküli, alternatív vagy hagyományos készítmények, vitaminok vagy táplálékkiegészítők) egyedileg értékelik, annak megállapítása érdekében, hogy a gyógyszerek megfelelőek-e a beteg számára, hatékonyak-e az adott betegségre, biztonságosak-e a társbetegségek és a többi felírt gyógyszer figyelembevételével, illetve hogy a beteg képes-e a tervezett módon szedni azokat. A CMM átfogóbb, mint a gyógyszerterápia-menedzsment (medication therapy management, MTM), mivel a CMM minden szert és minden egészségi állapotot értékel, kollaboratív praxismegállapodást igényel, és a gyógyszeres kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása és a kezelési célok elérése érdekében végzett utánkövetést is magában foglalja. A CMM-et az Egyesült Államok, Kanada, Latin-Amerika és Spanyolország számos egészségügyi intézményében implementálták, Európa többi részén azonban egyelőre nem.

Napjainkban egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy az egészségügyi ellátásnak az egyén fizikai, mentális és érzelmi jóllétét, valamint társadalmi-gazdasági körülményeit egyaránt figyelembe kell vennie – folytatják a scoping review szerzői. Így a holisztikus gyógyszerészi ellátásba a beteg szubjektív tapasztalatait és az egészség társadalmi meghatározó tényezőit (social determinants of health, SDOH) is be kell vonni. 

Az áttekintés – amelynek az volt a célja, hogy a 2010 és 2020 között megjelent szakirodalom alapján jellemezze a CMM-szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos tudományos bizonyítékokat, és megállapítsa, hogy mennyire jellemző a holisztikus megközelítés ezekre a szolgáltatásokra – kifejti: az elért haladás ellenére számos akadály gátolta e szolgáltatások fejlesztését. Ezek közé tartozik többek között az erőforrások hiánya, a gyógyszerészek klinikai kompetenciájának hiánya, valamint a gyógyszerész és az orvosok közötti korlátozott kapcsolat. Az áttekintésbe bevont 218, angol, spanyol vagy portugál nyelvű tanulmány, diplomamunka és doktori tézis alapján a szerzők kijelentik: az alapellátó központokban és a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek főleg a következő öt krónikus betegségben szenvedő betegcsoport számára nyújtanak CMM-szolgáltatást: diabétesz, hipertónia, szívelégtelenség, mentális betegség, hyperlipidaemia. A CMM-szolgáltatás keretén belül a leggyakoribb intézkedések között szerepel a betegoktatás, az adagolás módosítására, a gyógyszeres kezelés megkezdésére, megváltoztatására vagy abbahagyására vonatkozó ajánlás, valamint a klinikai és laboratóriumi paraméterek utánkövetésére vonatkozó javaslat.

A tanulmányok számos kimenetelt mértek a CMM-szolgáltatások értékelése érdekében, például az azonosított, megoldott vagy megelőzött, gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémákat; a klinikai paraméterek és laboratóriumi vizsgálatok nyomon követését; a költségek csökkentését; a klinikai javulást; a gyógyszerészi beavatkozás elfogadottságát; a terápiás adherencia növekedését; az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének csökkenését; a nem megfelelő indikációjú gyógyszerek számának csökkenését; a betegek elégedettségét; a gyógyszerfelírás megszüntetését vagy a gyógyszerfogyasztás csökkenését; az életminőség javulását; a mellékhatások számának csökkenését; a gyógyszerfelírás minőségének javulását; a betegek gyógyszerekkel kapcsolatos ismereteinek bővülését; illetve a betegek gyógyszerekkel kapcsolatos pozitív tapasztalatait.

Az áttekintés a következő akadályokat azonosította, amelyek a CMM-szolgáltatások implementálásának útjában állnak: nincs elegendő idő a betegellátásra; a kivitelezéséhez képzésre volna szükség; a szolgáltatás helyigénye; az anyagi erőforrások hiánya; a gyógyszertár nem fizet a szolgáltatásért; szakmaközi együttműködési nehézségek; az egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférés hiánya; a betegdokumentáció rossz minősége.

Az áttekintés szerint a következő tényezők segítik a CMM-szolgáltatások implementálását: ha egyetemi és főiskolai hallgatók is részt vesznek a munkában, ha a szolgáltatás a tanulás és a képzés forrása is egyben; ha a gyógyszertár egyéb tevékenységet is végez a betegnek nyújtott klinikai szolgáltatások mellett; ha a tevékenységért a gyógyszerész díjazásban részesül; ha elektronikus nyilvántartás könnyíti a tevékenységet; a beteg holisztikusabb leírása; ha a gyógyszerész egy egészségügyi csapat tagja; ha együttműködés van a gyógyszertár és a kórházak között; továbbá, ha mérik, hogy a szolgáltatás mennyire csökkenti a költségeket, mennyire növeli a betegelégedettséget, mennyire javítja a beteg egészségi állapotát és életminőségét.

Mint a szerzők megállapítják, sajnos csak a tanulmányok kisebb része – a kvantitatív kutatások 15%-a és a kvalitatív kutatások 19%-a – számol be holisztikus megközelítésről. Ezekben a tanulmányokban a CMM-szolgáltatások tervezése során figyelembe vették a páciens családi és szociális kontextusát, mindennapi időbeosztását és szokásait, a testmozgást, a táplálkozást és a dohányzást, a beteg gyógyszerekkel és betegségekkel kapcsolatos hiedelmeit, aggodalmait és értelmezéseit. Mindazonáltal, az egészségi kimenetekben csak nagyon ritkán vették figyelembe a betegek perspektíváját, és még ma is roppant keveset tudunk arról, hogy mi a betegek véleménye a gyógyszerészi konzultációk hatékonyságával kapcsolatban.

Szemlézte:

Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:

Evelyn I Rojas, Niurka M Dupotey, Hans De Loof: Comprehensive Medication Management Services with a Holistic Point of View, a Scoping Review. Pharmacy (Basel). 2023 Feb 16;11(1):37.