Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

2021. FEBRUÁR 05.

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

A poszt-akut Covid-19 betegség („hosszú Covid”) multiszisztémás kórkép, ami esetenként viszonylag enyhe akut fázis után is bekövetkezhet. A BMJ cikke a közösségben vagy standard kórházi osztályon átvészelt akut megbetegedés után jelentkező poszt-akut Covid-19 betegség házi orvosi ellátását ismerteti. Az ilyen betegek két csoportba oszthatók: 1. súlyos szövődményt szenvedett betegek (például thromboemboliás komplikáció), 2. nem specifikus klinikai képpel bíró betegek, akik esetében a fáradtság és a légszomj a domináns tünet.

A poszt-akut Covid-19 betegséget a tanulmány szerzői (háziorvos-tudomány professzora, tüdőgyógyász, házi orvos, légúti fizioterapeuta, kutatási asszisztens) a következőképpen definiálják: ha a tünetek jelentkezésétől számítva 3 hét elteltével még panaszok vannak, illetve krónikus Covid-19 betegség: ha a tünetek még 12 hét elteltével is fennállnak. Mivel sok embert nem teszteltek és a fals negatív teszt valószínűsége nagy, a diagnózis felállításához nem tartják szükségesnek a pozitív Covid-teszt-eredményt.

A szerzők 10%-os gyakoriságúnak vélik a poszt-akut Covid-19 betegséget, azonban hozzáteszik: becslésük a nagy-britanniai COVID Tünet Tanulmány eredményein alapul, aminek során a betegek a fennálló tüneteiket okostelefonos applikáción rögzítették, míg egy egyesült államokbeli tanulmány adatai szerint csak az emberek 65%-a tér vissza korábbi egészségi szintjére a pozitív teszt után 14–21 napon belül.

Mi lehet az oka, hogy elhúzódik a Covid-19 betegség?, teszik fel a kérdést a brit kutatók, és mint írják, egyelőre csak találgatni tudunk; hiányos antitestválasz következtében kialakuló perzisztens viraemia, relapszus vagy újrafertőződés, gyulladásos immunreakció, mentális tényezők, például poszttraumatikus stressz egyaránt közreműködhet. Hosszú távú légúti, vázizomrendszeri és neuropszichiátriai szövődményeket a többi koronavírus (SARS, MERS) esetén is leírtak.

A poszt-akut Covid-19 betegség tünetei széles skálán mozognak. Még enyhe akut betegség után is maradhatnak hosszú távú tünetek: relapszáló köhögés, hőemelkedés, fáradtság. További poszt-akut tünet lehet a légszomj, a mellkasi fájdalom, a fejfájás, a neurokognitív probléma, az izomfájdalom és -gyengeség, a rendetlen emésztés, bőrkiütés, metabolikus zavar (például rossz diabeteskontroll), thromboemboliás komplikáció, depresszió.

Laboratóriumi tesztekre a kórtörténet gondos mérlegelése és fizikális vizsgálat után speciális klinikai indikációk esetében lehet szükség. Légszomj esetén az anaemiát kell kizárni, a lymphopaenia a súlyos, akut Covid-19 tünete. Az emelkedett biomarkerszint, például C-reaktív protein szintén akut fertőzés jele, az emelkedett natriuretikus peptid szívelégtelenségre, az emelkedett troponinszint akut coronaria szindrómára vagy myocarditisre, az emelkedett ferritinszint folytatólagos prothromboticus állapotra, az emelkedett D-dimer-szint thromboticus komplikációra utal. Ha a súlyos légúti tünetek 12 hét elteltével is fennállnak, mellkasröntgenre van szükség. Ha tüdőkárosodás jelei mutatkoznak, tüdőgyógyászhoz és pulmonalis rehabilitációra kell küldeni a beteget.

A szerzők tapasztalata szerint a kórházi ápolásra nem szorult betegek zöme 4–6 hetes könnyű aerobik mozgásformával (például séta vagy Pilates) jól regenerálódik. Ha nincs felülfertőződés vagy egyéb komplikáció (például fájdalmas pleuralis gyulladás), a krónikussá váló (8 héten túl fennmaradó) köhögés a legjobban a rekeszizom-működést támogató légzőgyakorlatokkal kezelhető (naponta gyakran, 5-10 perces időtartamban). A légszomjjal küzdő betegnek javasolható pulzoximéter beszerzése (a hypoxia tünetmentesen is fennállhat), a 92%-os oxigénszaturáció alatti szint oxigénpótlást, a folyamatosan 94-95%-os vagy az alatti szint kivizsgálást igényel; krónikus tüdőbetegek esetében elfogadható a 88–92%-os oxigénszaturáció is.

A poszt-akut Covid-19 betegség jellemző tünete lehet a krónikus fáradtság szindróma, azonban ennek szegényes kezelési lehetőségeivel kapcsolatban csak indirekt bizonyítékokkal rendelkezünk; a tünetek elmúlta után 2-3 héttel, fokozatosan kell visszatérni az aktivitáshoz. Krónikus fáradtsággal együtt nem specifikus neurológiai tünetként gyakori a fejfájás, szédülés és a zavarodottság, fontos ezek szupportív kezelése és monitorozása.

A cardiopulmonalis szövődmények több héttel az akut fázis után jelentkezhetnek, a kórházban ápolt betegek kb. 20%-a esetében (myocarditis, pericarditis, myocardialis infarktus, ritmuszavarok, tüdőembólia), főleg korábban meglévő kardiovaszkuláris betegség talaján, de fiatal, korábban aktív betegeknél is. A mellkasi fájdalom gyakori poszt-akut Covid-19 betegségben, a klinikusi prioritás a vázizomrendszeri és egyéb nem specifikus mellkasi fájdalom, illetve a súlyos kardiovaszkuláris betegség elkülönítése. Thromboticus epizód után az antikoaguláció és a monitorozás a standard irányelvek szerint történhet.

A súlyos akut betegséget túlélt idős betegek körében magas a sarcopenia, a malnutríció, a depresszió és a delirium kialakulásának kockázata, míg a poszt-akut Covid-19 betegség bármely korosztálynál együtt járhat rossz hangulattal, reménytelenséggel, szorongással, alvászavarral, különösen a szegény, diszkriminációnak kitettek körében. Ezekben a bizonytalan időkben, zárják tanulmányukat a brit szerzők, a körzeti orvosok kiemelt feladata azoknak a betegeknek a meghallgatása és tüneteik komolyan vétele, akik felépülése szokatlan módon zajlik.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:
Greenhalgh, Trisha, Matthew Knight, Maria Buxton, and Laiba Husain. "Management of post-acute covid-19 in primary care." BMJ 370 (2020).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Átoltottságot növelő stratégiák

Az Egyesült Államok 10 milliárd dollárral támogatta a Covid-19 elleni oltások fejlesztését, az USA állami szervei ezért is fontosnak tartják az átoltottság növelését. Tavaly novemberi adatok szerint az amerikai lakosság 40%-a nem akarta beoltatni magát, és az oltást nem akarók mindössze 46%-a mondta, hogy esetleg megfontolja a vakcinációt, ha majd több információ áll rendelkezésre. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy az oltásfelvételt promotáló kommunikációs szakmai csoportoknak hatalmas munkát kell elvégezniük: ahhoz, hogy az élet visszatérhessen a normális kerékvágásba, az átoltottságnak el kell érnie a 80%-ot.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Káros a gyulladásos markerek túlhasználata

A gyulladásos markerek laboratóriumi vizsgálata nem alkalmas a releváns betegségek kiszűrésére, állapította meg két nagy-britanniai, körzeti orvosi adatokon alapuló vizsgálat.

Hírvilág

Ischaemiás szívbetegség: ignorálandók az új kockázati tényezők?

Az ischaemiás szívbetegség kockázatának meghatáro-zásakor nem érdemes figyelembe venni a nem hagyományos kockázati tényezőket.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.