Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

2021. FEBRUÁR 05.

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

A poszt-akut Covid-19-betegség („hosszú covid”) multiszisztémás kórkép, ami esetenként viszonylag enyhe akut fázis után is bekövetkezhet. A BMJ cikke a közösségben vagy standard kórházi osztályon átvészelt akut megbetegedés után jelentkező poszt-akut covid-19-betegség házi orvosi ellátását ismerteti. Az ilyen betegek két csoportba oszthatók: 1., súlyos szövődményt szenvedett betegek (pl. thromboembóliás komplikáció), 2., nem specifikus klinikai képpel bíró betegek, akik esetében a fáradtság és a légszomj a domináns tünet.

A poszt-akut Covid-19-betegséget a tanulmány szerzői (háziorvos-tudomány professzora, tüdőgyógyász, házi orvos, légúti fizioterapeuta, kutatási asszisztens) a következőképpen definiálják: ha a tünetek jelentkezésétől számítva 3 hét elteltével még panaszok vannak, illetve krónikus covid-19-betegség: ha a tünetek még 12 hét elteltével is fennállnak. Mivel sok embert nem teszteltek és a fals negatív teszt valószínűsége nagy, a diagnózis felállításához nem tartják szükségesnek a pozitív covid-teszt-eredményt.

A szerzők 10%-os gyakoriságúnak vélik a poszt-akut Covid-19-betegséget, azonban hozzáteszik: becslésük a nagy-britanniai COVID Tünet Tanulmány eredményein alapul, aminek során a betegek a fennálló tüneteiket okostelefonos applikáción rögzítették, míg egy egyesült államokbeli tanulmány adatai szerint csak az emberek 65%-a tér vissza korábbi egészségi szintjére a pozitív teszt után 14-21 napon belül.

Mi lehet az oka, hogy elhúzódik a Covid-19-betegség?, teszik fel a kérdést a brit kutatók, és mint írják, egyelőre csak találgatni tudunk; hiányos antitest-válasz következtében kialakuló perzisztens viraemia, relapszus vagy újrafertőződés, gyulladásos immunreakció, mentális tényezők, pl. poszttraumatikus stressz egyaránt közreműködhet. Hosszú távú légúti, vázizomrendszeri és neuropszichiátriai szövődményeket a többi koronavírus (SARS, MERS) esetén is leírtak.

A poszt-akut Covid-19-betegség tünetei széles skálán mozognak. Még enyhe akut betegség után is maradhatnak hosszú távú tünetek: relapszáló köhögés, hőemelkedés, fáradtság. További poszt-akut tünet lehet a légszomj, a mellkasi fájdalom, a fejfájás, a neurokognitív probléma, az izomfájdalom és –gyengeség, a rendetlen emésztés, bőrkiütés, metabolikus zavar (pl. rossz diabétesz-kontroll), thromboembóliás komplikáció, depresszió.

Laboratóriumi tesztekre a kórtörténet gondos mérlegelése és fizikális vizsgálat után speciális klinikai indikációk esetében lehet szükség. Légszomj esetén az anaemiát kell kizárni, a lymphopaenia a súlyos, akut Covid-19 tünete. Az emelkedett biomarkerszint, pl. C-reaktív protein szintén akut fertőzés jele, az emelkedett natriuretikus peptid- szívelégtelenségre, az emelkedett troponin- akut koronária szindrómára vagy myocarditis-re, az emelkedett ferritin- folytatólagos prothrombotikus állapotra, az emelkedett D-dimer-szint thrombotikus komplikációra utal. Ha a súlyos légúti tünetek 12 hét elteltével is fennállnak, mellkasröntgenre van szükség. Ha tüdőkárosodás jelei mutatkoznak, tüdőgyógyászhoz és pulmonális rehabilitációra kell küldeni a beteget.

A szerzők tapasztalata szerint a kórházi ápolásra nem szorult betegek zöme 4-6 hetes könnyű aerobik mozgásformával (pl. séta vagy Pilates) jól regenerálódik. Ha nincs felülfertőződés vagy egyéb komplikáció (pl. fájdalmas pleurális gyulladás), a krónikussá váló (8 héten túl fennmaradó) köhögés a legjobban a rekeszizomműködést támogató légzőgyakorlatokkal kezelhető (naponta gyakran, 5-10 perces időtartamban). A légszomjjal küzdő betegnek javasolható pulzoximéter beszerzése (a hypoxia tünetmentesen is fennállhat), a 92%-os oxigénszaturáció alatti szint oxigénpótlást, a folyamatosan 94-95%-os vagy az alatti szint kivizsgálást igényel; krónikus tüdőbetegek esetében elfogadható a 88-92%-os oxigénszaturáció is.

A poszt-akut Covid-19-betegség jellemző tünete lehet a krónikus fáradtság szindróma, azonban ennek szegényes kezelési lehetőségeivel kapcsolatban csak indirekt bizonyítékokkal rendelkezünk; a tünetek elmúlta után 2-3 héttel, fokozatosan kell visszatérni az aktivitáshoz. Krónikus fáradtsággal együtt nem specifikus neurológiai tünetként gyakori a fejfájás, szédülés és a zavarodottság, fontos ezek szupportív kezelése és monitorozása.

A kardiopulmonális szövődmények több héttel az akut fázis után jelentkezhetnek, a kórházban ápolt betegek kb. 20%-a esetében (myocarditis, pericarditis, myocardialis infarktus, ritmuszavarok, tüdőembólia), főleg korábban meglévő kardiovaszkuláris betegség talaján, de fiatal, korábban aktív betegeknél is. A mellkasi fájdalom gyakori poszt-akut covid-19-betegségben, a klinikusi prioritás a vázizomrendszeri és egyéb nem specifikus mellkasi fájdalom, illetve a súlyos kardiovaszkuláris betegség elkülönítése. Thrombotikus epizód után az antikoaguláció és a monitorozás a standard irányelvek szerint történhet.

A súlyos akut betegséget túlélt idős betegek körében magas a sarcopenia, a malnutríció, a depresszió és a delirium kialakulásának kockázata, míg a poszt-akut Covid-19-betegség bármely korosztálynál együtt járhat rossz hangulattal, reménytelenséggel, szorongással, alvászavarral, különösen a szegény, diszkriminációnak kitettek körében. Ezekben a bizonytalan időkben, zárják tanulmányukat a brit szerzők, a körzeti orvosok kiemelt feladata azoknak a betegeknek a meghallgatása és tüneteik komolyan vétele, akik felépülése szokatlan módon zajlik.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:
Greenhalgh, Trisha, Matthew Knight, Maria Buxton, and Laiba Husain. "Management of post-acute covid-19 in primary care." BMJ 370 (2020).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

T2DM és a Covid-19