Egymásra ható elmék
2023. OKTÓBER 13.
2023. OKTÓBER 13.
Szöveg nagyítása:
„Idegtudósként ötletbörzét tartunk, és kísérleti terveket dolgozunk ki kollégáinkkal és diákjainkkal. Paradox módon ez a csapatmunka egy olyan területet eredményezett, ami szinte kizárólag az egyéni agyműködés feltérképezésére összpontosít, mintha az elszigetelten fejlődött volna” – írták Thalia Wheatley és munkatársai 2019-es Neuron-tanulmányukban (Túl az izolált agyon: Az interaktáló elmék jelentette ígéret és kihívás). Azóta sokat haladtunk előre az emberi elmék társadalmi interakciók során történő kapcsolódásának megértésében, írja a kollektív idegtudomány jelenlegi állását bemutató cikkében Lydia Denworth.
Az új felfedezés
Az új tudományág kutatói egybehangzóan állítják: amikor emberek beszélgetnek vagy más módon megosztanak egy élményt, agyhullámaik szinkronizálódnak. A különböző agyak azonos területein lévő neuronok egyszerre tüzelve hasonló mintázatokat hoznak létre, mint amikor a táncosok egyszerre mozdulnak – magyarázza az eredményeket a Scientific American-ben megjelent írásában Denworth. Egy 2020-as tanulmány szerint a közönségbe tartozók és a zenész agya közötti átlagos koherencia előre jelzi a zenei előadás népszerűségét (Yingying Hou et al., NeuroImage), míg egy idei vizsgálat megállapítja: a tanárral „egy hullámhosszon lévő” diákok jobban tanulnak (a tanuló és a tanár agya közötti szinkronitás mértéke előre jelzi a tanuló eredményességét (Ido Davidesco et al., Psychological Science). Wheatley és munkatársai egy másik tanulmánya (Nature Communications) kimutatta: élettársak agya jobban szinkronizálódik, mint a nem romantikus pároké, és a hasonló neuralis válaszok előre jelzik a barátságot.
A szinkronitás
Az agyak közötti szinkronitást ezért a kapcsolat markereként lehet használni, mondja a Scientific American-nek nyilatkozó Wheatley, és hozzáteszi: az agyak közötti szinkronitás felkészíti az embereket az interakcióra. Mivel a szinkron agyműködéssel járó élmények gyakran igen élvezetesek, feltételezhetjük, hogy a szinkronitás nemcsak pillanatnyilag hasznos, hanem elősegíthette a szocialitás evolúcióját is. Ez az újfajta agykutatás arra is fényt deríthet, hogy miért olyan káros a fizikai és mentális egészségre a társadalmi elszigeteltség.
"Szuperagy"
Amikor beszélgetünk egymással, egyetlen "szuperagyat" hozunk létre, ami nem redukálható a részeinek összegére, folytatja Wheatley, aki EEG-n kívül fMRI-vel vizsgálja párok agyműködését, miközben azok közösen oldanak meg feladatokat, míg mások az olcsóbb és a vizsgálati alanyokat kevésbé igénybe vevő közeli infravörös spektroszkópiát (fNIRS) használják (ez az fMRI-hez hasonlóan a véráramlás oxigénszintjének változásait követi, de nem az agyi vénákban, hanem a kapillárisokban).
Weizhe Hong és munkatársai nem agyak, hanem egyes speciális neuronok közötti szinkronitást vizsgálnak. A U.C.L.A. kutatói mikroendoszkópos kalcium-képalkotással, egéragyakat vizsgálva fedezték fel, hogy szociális interakció során a prefrontális kéreg két különálló sejtpopulációja szinkronizálódik: a saját viselkedést kódoló self-sejtek és a másik egyed viselkedését kódoló más-sejtek. Mind a self-sejtek, mind a más-sejtek aktivitásának összege hasonló vagy korrelál a másik egyed agyában mért aktivitás összegével – magyarázza Hong. Meglepő módon, erősebb a szinkron olyan egerek neuronjai között, amelyek távolabb vannak egymástól a hierarchiában (egy 2015-ös kínai vizsgálat hasonló eredményre jutott emberek körében: a neuralis szinkronizáció nagyobb a vezetők és követőik, mint a követők között).
Wheatley és munkatársainak egy további, jelenleg preprintben elérhető tanulmánya konszenzuskeresés közben vizsgálta csoporttagok agyműködését, és megállapította: azoknak az embereknek az agya szinkronizálódott legelőször a többiekével, akik a legjobban figyeltek és leginkább törekedtek a konszenzusra (és nem azoké, akik a legtöbbet beszélték). Azáltal, hogy a csoport konszenzusra jutott, a résztvevők összehangolták az agyukat. Wheatley egyik munkatársa, Boncz Ádám szerint ennél is érdekesebb lenne látni, hogy az agyak képesek-e összehangolódni a megértés szintjén is.
dr. Kazai Anita
eredeti:
Lydia Denworth: Synchronized Minds
Scientific American 329, 1, 50-57 (July 2023)
doi:10.1038/scientificamerican0723-50
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.
Idegtudományok
A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai.
Idegtudományok
Az epilepsziabetegség és az epilepsziás rohamok diagnosztikája közismerten nehéz feladatot jelent a klinikus számára. Mivel a terápiát közvetlenül befolyásolja, a gyors és pontos diagnózis az akut ellátásban kritikus fontosságú lehet. Az epilepszia diagnózisának arany standardja a részletes anamnézisfelvételen túl a video-EEG-monitorozás, ugyanakkor ez az eljárás idő- és költségigényes, speciális szakértelmet kíván és egy akut helyzetben általában nem kivitelezhető. A görcsrohammal járó betegségek félrediagnosztizálása gyakori, ugyanis az epilepsziás rohamok pusztán a szemiológiára hagyatkozva összetéveszthetők egyéb rohamtípusokkal, mint például a pszichogén nem epilepsziás rohammal (PNER), vagy a konvulzív syncopéval. Ennek köszönhetően nagy az érdeklődés az epilepszia és az epilepsziás rohamok biomarkerei iránt.
Ma már nincsenek egyértelmű határok a korábban „funkcionális”-ként és „organikus”(strukturális) -ként elkülönített jelenségek között, és egyre inkább el kell fogadnunk a test és lélek oda-vissza kölcsönhatását az „interakcionalizmus”-t, ahogy Karl Popper nevezte...
Idegtudományok
A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.