Klinikum

Hogyan csökkenthető a szegények stroke-halálozása?

2023. DECEMBER 04.

Szöveg nagyítása:

-
+

Világviszonylatban a stroke a harmadik vezető halálozási és rokkantsági ok. Korábbi vizsgálatok szerint az alacsony társadalmi-gazdasági státusz (TGS) – függetlenül attól, hogy azt országok között vagy országokon belül mérik – összefüggésbe hozható a stroke fokozott kockázatával, a súlyosabb stroke-kal és a rossz kimenetellel, beleértve a magasabb halálozást és a súlyosabb rokkantságot. 
A Neurology című szaklap regiszteralapú kohorszvizsgálata mediációs elemzést alkalmazva annak járt utána, hogy az alacsony TGS-ű betegek esetében megfigyelhető rosszabb stroke-kimenetel milyen mértékben küszöbölhető ki a komorbiditás, a stroke-súlyosság és az akut ellátás terén fennálló különbségek kiegyenlítésével.
Anita Lindmark és munkatársai a Svéd Stroke Regiszter, a Svéd Halálozási Regiszter és a Svéd Statisztikai Hivatal 2014 utáni adatait, továbbá a betegek által 3 hónappal a stroke után kitöltött egészségiállapot-kérdőív adatait használták. A TGS-t az iskolai végzettség és a tercilisekre osztott jövedelem (alacsony, közepes, magas) alapján számolták ki. Alacsony TGS-nek számított az általános iskolai végzettség + alacsony jövedelem, magas TGS-nek számított az egyetemi végzettség és a magas jövedelem; a közepes TGS a kettő közötti értékeket foglalta magába. A TGS és a stroke-kimenetel közötti mediátorok közül a következő hármat vizsgálták:
1. A cardiovascularis komorbiditások közül a diabetes, a pitvarfibrilláció és a korábbi stroke, valamint a dohányzás (egyéb komorbiditásokkal kapcsolatban nem álltak rendelkezésre adatok); 
2. a stroke súlyossága (enyhe: NIHSS ≤5, illetve közepesen súlyos-súlyos: NIHSS >5); 
3. az akut ellátás minősége (alkalmaztak-e reperfúziós terápiát, illetve ápolták-e a beteget stroke-központban/intenzív terápiás részlegen). Kimenetként a 3 hónapos utánkövetés mortalitási, illetve napi aktivitási adatait (mennyire képes a beteg önállóan öltözködni, mosakodni és mozogni a lakáson belül) használták. A mediátorok direkt és indirekt hatása közötti különbségtétel érdekében kauzális mediációs analízist alkalmaztak.
Összesen 25 846 beteget vontak be az elemzésbe (a svéd stroke-betegek 90%-a; 46,7% nő); az átlagos életkor 74,4 év volt. A betegek 26,3%-a volt halott vagy önálló napi aktivitásra képtelen a 3 hónapos utánkövetési időpontnál; az alacsony TGS a kedvezőtlen kimenetel jelentősen nagyobb kockázatával járt együtt: az alacsony TGS-ű betegek 39,2% volt halott vagy önálló napi aktivitásra képtelen, szemben a közepes TGS-ű betegek 25%-ával és a magas TGS-ű betegek 17,7%-ával. Az alacsonyabb TGS-ű betegeknél magasabb volt a cukorbetegség és a pitvarfibrilláció aránya, továbbá gyakrabban írtak fel számukra vérnyomáscsökkentő és thrombocytaaggregációt gátló szereket, mint a magas TGS-ű betegeknek, míg a statin- és véralvadásgátló kezelésben elhanyagolható különbség volt a TGS alapján. Az alacsony TGS a közepesen súlyos-súlyos stroke nagyobb kockázatával járt együtt (alacsony TGS esetén 35%, közepes TGS esetén 27%, magas TGS esetén 23% volt a közepesen súlyos-súlyos stroke aránya). Az akut ellátás minősége, beleértve a reperfúziós terápia alkalmazását és a stroke-osztályon történő kezelést, a TGS növekedésével nőtt.
A nem és az életkor szerinti kiigazítás után az alacsony TGS a halál vagy az önálló napi aktivitásra való képtelenség abszolút kockázatának 5,4%-os növekedésével járt együtt a közepes TGS-hez képest, míg 10,1%-os abszolút kockázatnövekedéssel a magas TGS-hez képest. A mediációs analízis szerint ennek a megnövekedett kockázatnak 60%-a maradna meg, ha a közvetítő tényezőket úgy módosítanánk, hogy az alacsony TGS-ű betegek körében ugyanaz legyen az eloszlásuk, mint a kiváltságosabb betegek esetében. Más szavakkal: az 5, illetve 10%-os kockázatnövekedés 40%-át okozza az alacsonyabb TGS-ű betegekre jellemző több komorbiditás, súlyosabb stroke és az esetükben kevésbé alkalmazott reperfúziós terápia – ha ezeket a különbségeket ki tudnánk egyenlíteni, minden 1000 stroke-betegből 40-nel kevesebb halna meg vagy válna önellátásra képtelenné. Mint a szerzők megjegyzik: a klinikusoknak különösen nagy hangsúlyt kell fektetniük alacsony TGS-ű betegeik pitvarfibrillációval, hipertóniával és diabétesszel kapcsolatos ellátására.

Szemlézte: dr. Kazai Anita

eredeti:
Neurology. 2023 Nov 8:10.1212/WNL.0000000000207939.
doi: 10.1212/WNL.0000000000207939. 
Mediation Analyses of the Mechanisms by Which Socioeconomic Status, Comorbidity, Stroke Severity, and Acute Care Influence Stroke Outcome
Anita Lindmark, Marie Eriksson, David Darehed

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kokain és hirtelen halál

A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.

Idegtudományok

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Hírvilág

Nyitott foramen ovale mellékleletként: Zárjam vagy ne zárjam?

A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?

Idegtudományok

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.