Hogyan csökkenthető a szegények stroke-halálozása?
2023. DECEMBER 04.
2023. DECEMBER 04.
Szöveg nagyítása:
Világviszonylatban a stroke a harmadik vezető halálozási és rokkantsági ok. Korábbi vizsgálatok szerint az alacsony társadalmi-gazdasági státusz (TGS) – függetlenül attól, hogy azt országok között vagy országokon belül mérik – összefüggésbe hozható a stroke fokozott kockázatával, a súlyosabb stroke-kal és a rossz kimenetellel, beleértve a magasabb halálozást és a súlyosabb rokkantságot.
A Neurology című szaklap regiszteralapú kohorszvizsgálata mediációs elemzést alkalmazva annak járt utána, hogy az alacsony TGS-ű betegek esetében megfigyelhető rosszabb stroke-kimenetel milyen mértékben küszöbölhető ki a komorbiditás, a stroke-súlyosság és az akut ellátás terén fennálló különbségek kiegyenlítésével.
Anita Lindmark és munkatársai a Svéd Stroke Regiszter, a Svéd Halálozási Regiszter és a Svéd Statisztikai Hivatal 2014 utáni adatait, továbbá a betegek által 3 hónappal a stroke után kitöltött egészségiállapot-kérdőív adatait használták. A TGS-t az iskolai végzettség és a tercilisekre osztott jövedelem (alacsony, közepes, magas) alapján számolták ki. Alacsony TGS-nek számított az általános iskolai végzettség + alacsony jövedelem, magas TGS-nek számított az egyetemi végzettség és a magas jövedelem; a közepes TGS a kettő közötti értékeket foglalta magába. A TGS és a stroke-kimenetel közötti mediátorok közül a következő hármat vizsgálták:
1. A cardiovascularis komorbiditások közül a diabetes, a pitvarfibrilláció és a korábbi stroke, valamint a dohányzás (egyéb komorbiditásokkal kapcsolatban nem álltak rendelkezésre adatok);
2. a stroke súlyossága (enyhe: NIHSS ≤5, illetve közepesen súlyos-súlyos: NIHSS >5);
3. az akut ellátás minősége (alkalmaztak-e reperfúziós terápiát, illetve ápolták-e a beteget stroke-központban/intenzív terápiás részlegen). Kimenetként a 3 hónapos utánkövetés mortalitási, illetve napi aktivitási adatait (mennyire képes a beteg önállóan öltözködni, mosakodni és mozogni a lakáson belül) használták. A mediátorok direkt és indirekt hatása közötti különbségtétel érdekében kauzális mediációs analízist alkalmaztak.
Összesen 25 846 beteget vontak be az elemzésbe (a svéd stroke-betegek 90%-a; 46,7% nő); az átlagos életkor 74,4 év volt. A betegek 26,3%-a volt halott vagy önálló napi aktivitásra képtelen a 3 hónapos utánkövetési időpontnál; az alacsony TGS a kedvezőtlen kimenetel jelentősen nagyobb kockázatával járt együtt: az alacsony TGS-ű betegek 39,2% volt halott vagy önálló napi aktivitásra képtelen, szemben a közepes TGS-ű betegek 25%-ával és a magas TGS-ű betegek 17,7%-ával. Az alacsonyabb TGS-ű betegeknél magasabb volt a cukorbetegség és a pitvarfibrilláció aránya, továbbá gyakrabban írtak fel számukra vérnyomáscsökkentő és thrombocytaaggregációt gátló szereket, mint a magas TGS-ű betegeknek, míg a statin- és véralvadásgátló kezelésben elhanyagolható különbség volt a TGS alapján. Az alacsony TGS a közepesen súlyos-súlyos stroke nagyobb kockázatával járt együtt (alacsony TGS esetén 35%, közepes TGS esetén 27%, magas TGS esetén 23% volt a közepesen súlyos-súlyos stroke aránya). Az akut ellátás minősége, beleértve a reperfúziós terápia alkalmazását és a stroke-osztályon történő kezelést, a TGS növekedésével nőtt.
A nem és az életkor szerinti kiigazítás után az alacsony TGS a halál vagy az önálló napi aktivitásra való képtelenség abszolút kockázatának 5,4%-os növekedésével járt együtt a közepes TGS-hez képest, míg 10,1%-os abszolút kockázatnövekedéssel a magas TGS-hez képest. A mediációs analízis szerint ennek a megnövekedett kockázatnak 60%-a maradna meg, ha a közvetítő tényezőket úgy módosítanánk, hogy az alacsony TGS-ű betegek körében ugyanaz legyen az eloszlásuk, mint a kiváltságosabb betegek esetében. Más szavakkal: az 5, illetve 10%-os kockázatnövekedés 40%-át okozza az alacsonyabb TGS-ű betegekre jellemző több komorbiditás, súlyosabb stroke és az esetükben kevésbé alkalmazott reperfúziós terápia – ha ezeket a különbségeket ki tudnánk egyenlíteni, minden 1000 stroke-betegből 40-nel kevesebb halna meg vagy válna önellátásra képtelenné. Mint a szerzők megjegyzik: a klinikusoknak különösen nagy hangsúlyt kell fektetniük alacsony TGS-ű betegeik pitvarfibrillációval, hipertóniával és diabétesszel kapcsolatos ellátására.
Szemlézte: dr. Kazai Anita
eredeti:
Neurology. 2023 Nov 8:10.1212/WNL.0000000000207939.
doi: 10.1212/WNL.0000000000207939.
Mediation Analyses of the Mechanisms by Which Socioeconomic Status, Comorbidity, Stroke Severity, and Acute Care Influence Stroke Outcome
Anita Lindmark, Marie Eriksson, David Darehed
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Hírvilág
A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.
Idegtudományok
A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.
A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?
A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.
Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.