Klinikum

Gyakran használt, nem antibiotikus gyógyszerek is károsíthatják a bélmikrobiomot

2023. OKTÓBER 16.

Szöveg nagyítása:

-
+

A baktériumok vírusai gyakran integrálódnak profágként a baktériumok genomjába, és a gazdaszervezettel együtt passzívan replikálódnak. Egyes környezeti feltételek profágindukciót eredményeznek, ilyenkor a vírus a passzív profág-replikációról lyticus replikációra vált, és elpusztítja a baktériumot. A humán bélben milliárdnyi szimbionta mikroorganizmus él, amiket a növekvő gyógyszerfogyasztás jelenleg még többnyire ismeretlen módon befolyásol. Kimutatták már, hogy számos xenobiotikum (orálisan elfogyasztott anyag) gátolja a bélbaktériumok osztódását, jelen in vitro vizsgálat pedig annak járt utána, hogy öt gyakran használt gyógyszerosztály tagjai eredményeznek-e nyolc különféle fajba tartozó, profághordozó humán bélbaktériumban profágindukciót.

A bélből izolált baktériumfajok fele tartalmaz profágot, amik jelentős ökológiai szereppel bírnak, így pl. akadályozzák a kórokozó vírusokkal való felülfertőződést, és számos olyan gént is hordoznak, amik részt vesznek az aminosav-, a szénhidrát-, a nukleotid-, a lipid-, sőt a xenobiotikus metabolizmusban. A profágindukciót tipikusan a bakteriális genom sérülése váltja ki.

Steven G. Sutcliffe és munkatársai vizsgálatukhoz nyolc olyan baktériumfajt választottak a humán mikrobiomból, amelyek jól reprezentálják a bélben élő baktériumtörzseket (Bacteroidetes: Bacteroides caccae, Bacteroides ovatus, Bacteroides eggerthii; Firmicutes: Clostridium beijerinckii, Clostridium scindens, Enterococcus faecalis; Proteobacteria: Escherichia coli; Actinobacteria: Bifidobacterium longum subsp. infantis). A baktériumokat a humán vastagbélüreget szimuláló, anaerob körülmények között növesztették, majd a baktériumtenyészeteket kezelték az oldott állapotú gyógyszerekkel. Az alkalmazott gyógyszer-koncentrációkat igyekeztek a vastagbélben jellemző gyógyszer-koncentrációkhoz igazítani, amit az orális felhasználású gyógyszerek humán dózisa és biohasznosulási adatai alapján számítottak ki. Négy olyan gyógyszer-kategóriát választottak ki, amelyek korábbi tanulmányok szerint hatással vannak az emberi bélbaktériumokra: nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID: diklofenák, ibuprofen, tolmetin), kemoterápia (busulfan, fludarabin), szívgyógyszerek (digoxin) és antibiotikumok (ampicillin, ciprofloxacin, norfloxacin, streptonigrin, mitomicin), valamint megnézték a leggyakrabban alkalmazott nem receptköteles fájdalomcsillapító, a paracetamol profágindukáló hatását is (összesen 12 különböző gyógyszer). A direkt antibakteriális hatáson kívül mérték a vírusszerű részecskék (VLP) számának növekedését is a különböző bakteriális izolátumokban, a tisztított virális DNS-t pedig szekvenálással azonosították.

A kezelt baktériumtenyészetek 13%-ában alakult ki növekedésgátlás, az E. faecalis kivételével valamennyi bakteriális izolátumot gátolta legalább az egyik gyógyszer. Mint várni lehetett, az antibiotikumoknak volt a legnagyobb növekedésgátló hatása (az ampicillin öt bélbaktériumfajt, a mitomicin hetet gátolt).

Minden nem antibiotikus gyógyszer képes volt gátolni legalább egy baktériumizolátum növekedését. A nyolc baktériumizolátum közül három (B. eggerthii, B. caccae és C. beijerinckii) növekedését gátolták a nem antibiotikumok. A diklofenák és a tolmetin voltak azok a nem baktériumokra ható gyógyszerek, amelyek 50%-nál nagyobb mértékű növekedéscsökkenést eredményeztek. A legtöbb növekedésben gátolt baktériumizolátum (84%) esetében a vírusszerű részecskék mennyisége a növekedésgátlással arányosan növekedett, és több mint a felük (55%) esetében a VLP-szám a kontrollokhoz képest szignifikánsan (p < 0,05) megnőtt, ami profágindukciót jelez. A profágindukció izolátum- és gyógyszerspecifikus volt: egyetlen gyógyszer sem indukálta az összes indukálható profágot, és átlagosan három különböző gyógyszer indukált egy-egy baktériumot. A tizenkét vizsgált gyógyszer közül tíz vezetett profágindukcióhoz, ez a tíz az összes gyógyszer-kategóriát felölelte: diklofenák (NSAID), tolmetin (NSAID), fludarabin (kemoterápia), paracetamol (fájdalomcsillapító), digoxin (szívgyógyszer). A diklofenák volt az egyetlen nem antibiotikum, ami egynél több baktériumizolátumban okozott indukciót (B. eggerthii, B. caccae). A nem antibiotikus profágindukció több mint fele B. caccae és C. beijerinckii fajokban történt. Ez azt jelzi, hogy bizonyos bélbaktériumok érzékenyebbek a nem antibiotikus gyógyszerekre. Csak két nem antibiotikum nem váltott ki profágindukciót: az ibuprofén (NSAID) és a busulfan (kemoterápia). A C. beijerinckii volt a legszélesebb körben indukált baktérium, és e baktérium esetében volt megfigyelhető a legnagyobb mértékű VLP-növekedés.

Összességében a tanulmány alátámasztja, hogy számos gyógyszer gátolja fajspecifikusan a bélbaktériumok növekedését profágindukció révén, és megváltoztathatja a humán bélrendszer baktériumdiverzitását.

dr. Kazai Anita

eredeti:

Common Oral Medications Lead to Prophage Induction in Bacterial Isolates from the Human Gut.

Sutcliffe SG, Shamash M, Hynes AP, Maurice CF. Viruses. 2021 Mar 11;13(3):455. doi: 10.3390/v13030455.

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az immunitás nemi különbségeinek hatása a vakcinafejlesztésre

Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology összefoglaló közleménye áttekinti a férfi, illetve női nem hatását az oltásokkal kapcsolatos immunválaszra, és az „ugyanazt az oltást mindenkinek”, illetve az „egy kórokozó, egy vakcina” szemlélet helyett a különböző populációkat figyelembe vevő oltásfejlesztési és oltási stratégia mellett érvel.

Klinikum

Gyorsan változó bélflóránk

A Nature-ben megjelent kutatás eredményei alapján táplálékunk akár egy héten belül is megváltoztatja a bélrendszerünket kolonizáló mikroflóra összetételét. Az állati eredetű étrendet követők bélflórájában elszaporodtak az epetűrő mikroorganizmusok, míg a növényi poliszacharidokat fermentáló baktériumok száma csökkent. A bélflóra gyors változásában tapasztalt egyéni különbségek új megközelítésbe helyezhetik a mikrobiom gyulladásos bélbetegségek kialakulásában játszott szerepéről alkotott eddigi elképzeléseinket.

Ökológia

Bőrünk mikrobiomja és a környezet, amiben élünk

Az emberi mikrobiom, különösen a testfelszín mikrobaközössége és a környezet milyensége erősen összefügg. Egy az American Journal of Clinical Dermatology szaklapban megjelent cikk, a Skin Microbiome and its Interplay with the Environment szerzői néhány mikrobiommal kapcsolatos kutatás főbb eredményeit összegzik. A szekvenálás, a bioinformatika és az analatika terén zajló előrelépések lehetővé teszik, hogy nagyobb részletességgel tárjuk fel teljes mikrobaközösségek struktúráját, működését és összefüggéseit. A környezeti és orvosi mikrobiológia határain átívelő multidiszciplináris megközelítések nagyban segítik a különféle mikrobaközösségek viszonyainak alaposabb feltárását. A mikrobiális ökológia kihívásainak egyike a gazdákhoz kapcsolódó mikrobák filogenetikai diverzitásának összekapcsolása azok közösségekben betöltött funkcionális szerepével.

Ökológia

Mit tudunk a biodiverzitás és az emberi egészség kapcsolatáról?

A természetes vagy természetközeli környezet, a zöldterületek egészségre gyakorolt pozitív hatása jól ismert és alaposan alátámasztott összefüggés, a biodiverzitás ezzel kapcsolatos jelentőségéről azonban sokkal kevesebb ismerettel rendelkezünk. A Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces tanulmány szerzői a British Medical Bulletin szakfolyóiratban megjelent cikkükben az ezzel kapcsolatos ismereteket összegzik.

Ökológia

Döntően a környezet határozza meg az emberibél-mikrobiomot, nem az egyén genetikai háttere

Bélmikrobiomunk összetétele többféle tényezőn múlik, ezek relatív fontosságával kapcsolatban azonban még számos kérdés nyitott. Egy a Nature folyóiratban megjelent cikk, az Environment dominates over host genetics in shaping human gut microbiota szerzői kutatásuk során több mint ezer egészséges ember genotípusát és mikrobiomját vizsgálták meg. A rokonsági viszonyokról, környezeti hatásokról, és életmódbeli sajátosságokról gyűjtött információk mellett a vizsgálatuk a fenotípusos jellemzőkre is kiterjedt.