Ökológia

Döntően a környezet határozza meg az emberibél-mikrobiomot, nem az egyén genetikai háttere

2022. JÚNIUS 16.

Bélmikrobiomunk összetétele többféle tényezőn múlik, ezek relatív fontosságával kapcsolatban azonban még számos kérdés nyitott. Egy a Nature folyóiratban megjelent cikk, az Environment dominates over host genetics in shaping human gut microbiota szerzői kutatásuk során több mint ezer egészséges ember genotípusát és mikrobiomját vizsgálták meg. A rokonsági viszonyokról, környezeti hatásokról, és életmódbeli sajátosságokról gyűjtött információk mellett a vizsgálatuk a fenotípusos jellemzőkre is kiterjedt.

Eredményeikből kiderült, hogy a bélmikrobiomot legnagyobb részben a környezeti tényezők határozzák meg, a személy genetikai eredetével és egypontos nukleotidpolimorfizmusával (SNP – single nucleotide polimorphism) nem találtak szignifikáns kapcsolatot. A környezeti hatások elsődlegességét alátámasztják azzal is, hogy a genetikailag nem közeli rokon, de közös háztartásban élő emberek bélmikrobiomjának összetétele közelebb áll egymáshoz, mint közeli rokon, de külön háztartásban élőké. Az általuk leírt „mikrobiom-kapcsolat index” (microbiome-association index) tekintetében szignifikáns 22–36%-os összefüggéseket találtak például a testtömegindexszel (25%), a glykaemiás állapottal (25%), a HDL-koleszterin szintjével (36%), a derék-csípő aránnyal (24%) és a laktózfogyasztás mértékével (36%) is. Ugyanakkor kiemelik, hogy korrelációkról van szó, az ok-okozati összefüggések tehát nem derülnek ki ezekből az adatokból. Elképzelhető például, hogy akár a környezet mint közös háttérok befolyásolja ezeket. Ahol a megfigyelt kapcsolati háttérben ok-okozati összefüggés áll, ennek iránya szintén nem ismert.

A kutatók eredetileg izraeli csoportokon (1046 fő) végezték kutatásukat, de eredményeiket egy független holland mintán (836 fő) is ellenőrizték, és azok (a populációk, adatgyűjtési módszerek és feldolgozási folyamat jelentős eltérései ellenére) konzisztensnek bizonyultak. A szerzők szerint így eredményeik általánosan érvényesnek tekinthetők. Egy ikrekkel végzett kutatás újraelemzése alapján úgy becsülik, hogy a teljes mikrobiomot nézve körülbelül 1,9% és 8,1% közé tehető az örökölhetőség aránya. Bár a további kutatások feltehetően azonosítanak majd újabb olyan taxonokat, amelyek esetében nagy szerepet tölt be az öröklődés, várhatóan nem fog alapjaiban átalakulni a mikrobiom és genetikai származás kapcsolatáról eddig kirajzolódott kép. Azaz meglehetősen bizonyos, hogy a nem genetikai tényezők hatása messze felülmúlja az öröklődését.

Számos friss kutatásban arra a következtetésre jutottak, hogy a mikrobiom nem csak hogy stabil időben, hanem bizonyos mértékig képes ellenállni a felmerülő zavaroknak, mint például az antibiotikumoknak vagy patogéneknek – e stabilitás kiterjedtsége és meghatározói azonban még ismeretlenek. Mivel valószínűtlen, hogy a kisszámú öröklődő mikroba eredményezi ezt az állandóságot, érdekes kutatási téma lehet az e mögött húzódó okok feltárása, valamint annak felfedése, hogy milyen zavarok okozzák a diszbiózist, ami a betegségekre való nagyobb fogékonysággal is együtt járhat.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Rothschild, D., Weissbrod, O., Barkan, E., Kurilshikov, A., Korem, T., Zeevi, D., ... & Segal, E. (2018). Environment dominates over host genetics in shaping human gut microbiota. Nature, 555(7695), 210-215.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

A boldogság közgazdaságtana

Elmondható, hogy a piacok leginkább a boldogtalan és elégedetlen fogyasztókra várnak. Ők ugyanis a vásárlói azoknak a nagy mennyiségben előállított komforttermékeknek – pl. cipők, autók, TV-k -, amelyek használata rövidtávon közvetlen ösztönzést és kellemes érzetet nyújt. Azonban ezeknek a termékeknek gyorsan csökken a hasznosságuk, sőt tartós fogyasztásuk hosszútávon függőséghez vezet(het), ugyanis a múltbeli örömérzet megszerzéséhez a jelenben még több komfortjószágot kell fogyasztani.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az immunitás nemi különbségeinek hatása a vakcinafejlesztésre

Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology összefoglaló közleménye áttekinti a férfi, illetve női nem hatását az oltásokkal kapcsolatos immunválaszra, és az „ugyanazt az oltást mindenkinek”, illetve az „egy kórokozó, egy vakcina” szemlélet helyett a különböző populációkat figyelembe vevő oltásfejlesztési és oltási stratégia mellett érvel.

Klinikum

Gyorsan változó bélflóránk

A Nature-ben megjelent kutatás eredményei alapján táplálékunk akár egy héten belül is megváltoztatja a bélrendszerünket kolonizáló mikroflóra összetételét. Az állati eredetű étrendet követők bélflórájában elszaporodtak az epetűrő mikroorganizmusok, míg a növényi poliszacharidokat fermentáló baktériumok száma csökkent. A bélflóra gyors változásában tapasztalt egyéni különbségek új megközelítésbe helyezhetik a mikrobiom gyulladásos bélbetegségek kialakulásában játszott szerepéről alkotott eddigi elképzeléseinket.

Ökológia

Korallfehéredés az ausztráliai Nagy-korallzátony legészakibb részén

A legmagasabb szintre emelték a hét végén a korallfehéredés miatti riasztást az ausztráliai Nagy-korallzátony legészakibb részén. Tizennyolc évvel ezelőtt a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség hatására hatalmas mennyiségű meleg víz áramlott szét a bolygón, elpusztítva a világ korallállományának hatodát és súlyosan károsítva a Nagy-korallzátony felét.

Hírvilág

Kevesebb hússal

Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig, jelentősen csökkenne a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadások - állítják a kutatók.

A gén X környezet