Döntően a környezet határozza meg az emberibél-mikrobiomot, nem az egyén genetikai háttere
2022. JÚNIUS 16.
2022. JÚNIUS 16.
Szöveg nagyítása:
Bélmikrobiomunk összetétele többféle tényezőn múlik, ezek relatív fontosságával kapcsolatban azonban még számos kérdés nyitott. Egy a Nature folyóiratban megjelent cikk, az Environment dominates over host genetics in shaping human gut microbiota szerzői kutatásuk során több mint ezer egészséges ember genotípusát és mikrobiomját vizsgálták meg. A rokonsági viszonyokról, környezeti hatásokról, és életmódbeli sajátosságokról gyűjtött információk mellett a vizsgálatuk a fenotípusos jellemzőkre is kiterjedt. Eredményeikből kiderült, hogy a bélmikrobiomot legnagyobb részben a környezeti tényezők határozzák meg, a személy genetikai eredetével és egypontos nukleotidpolimorfizmusával (SNP – single nucleotide polimorphism) nem találtak szignifikáns kapcsolatot. A környezeti hatások elsődlegességét alátámasztják azzal is, hogy a genetikailag nem közeli rokon, de közös háztartásban élő emberek bélmikrobiomjának összetétele közelebb áll egymáshoz, mint közeli rokon, de külön háztartásban élőké. Az általuk leírt „mikrobiom-kapcsolat index” (microbiome-association index) tekintetében szignifikáns 22–36%-os összefüggéseket találtak például a testtömegindexszel (25%), a glykaemiás állapottal (25%), a HDL-koleszterin szintjével (36%), a derék-csípő aránnyal (24%) és a laktózfogyasztás mértékével (36%) is. Ugyanakkor kiemelik, hogy korrelációkról van szó, az ok-okozati összefüggések tehát nem derülnek ki ezekből az adatokból. Elképzelhető például, hogy akár a környezet mint közös háttérok befolyásolja ezeket. Ahol a megfigyelt kapcsolati háttérben ok-okozati összefüggés áll, ennek iránya szintén nem ismert. A kutatók eredetileg izraeli csoportokon (1046 fő) végezték kutatásukat, de eredményeiket egy független holland mintán (836 fő) is ellenőrizték, és azok (a populációk, adatgyűjtési módszerek és feldolgozási folyamat jelentős eltérései ellenére) konzisztensnek bizonyultak. A szerzők szerint így eredményeik általánosan érvényesnek tekinthetők. Egy ikrekkel végzett kutatás újraelemzése alapján úgy becsülik, hogy a teljes mikrobiomot nézve körülbelül 1,9% és 8,1% közé tehető az örökölhetőség aránya. Bár a további kutatások feltehetően azonosítanak majd újabb olyan taxonokat, amelyek esetében nagy szerepet tölt be az öröklődés, várhatóan nem fog alapjaiban átalakulni a mikrobiom és genetikai származás kapcsolatáról eddig kirajzolódott kép. Azaz meglehetősen bizonyos, hogy a nem genetikai tényezők hatása messze felülmúlja az öröklődését. Számos friss kutatásban arra a következtetésre jutottak, hogy a mikrobiom nem csak hogy stabil időben, hanem bizonyos mértékig képes ellenállni a felmerülő zavaroknak, mint például az antibiotikumoknak vagy patogéneknek – e stabilitás kiterjedtsége és meghatározói azonban még ismeretlenek. Mivel valószínűtlen, hogy a kisszámú öröklődő mikroba eredményezi ezt az állandóságot, érdekes kutatási téma lehet az e mögött húzódó okok feltárása, valamint annak felfedése, hogy milyen zavarok okozzák a diszbiózist, ami a betegségekre való nagyobb fogékonysággal is együtt járhat. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Rothschild, D., Weissbrod, O., Barkan, E., Kurilshikov, A., Korem, T., Zeevi, D., ... & Segal, E. (2018). Environment dominates over host genetics in shaping human gut microbiota. Nature, 555(7695), 210-215.
Ember és környezet
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ember és környezet
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ember és környezet
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Ember és környezet
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Sok bélbaktérium tartalmaz a genomjába integráltan fágokat, amik bizonyos környezeti feltételek, így egyes bélbe jutó gyógyszerek indukáló hatására kiszabadulnak, és lyticussá válnak.
Focidrukkereket (is) veszélyeztető mentális stressz, halált hozó iparágak, munkafüggőség; a sokszínűség elfogadásának fontossága az egészségügyben. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
Épített környezet, globális felmelegedés – a környezet egyre inkább kulcsa egészségünknek
Holisztikus betegségkockázat-becslés
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás