Az intestinalis mikobióta hatalmas klinikai lehetőségeket tartogat
2023. JANUÁR 15.
2023. JANUÁR 15.
Szöveg nagyítása:
Az intestinalis mikrobióta többi tagjához (baktériumok, archeák, vírusok, protozoák) hasonlóan a gombák is alapvetően befolyásolják a bél fiziológiáját és a szervezet homeosztázisát. Az intestinalis mikobióta legmeglepőbb sajátossága, hogy számos extraintestinalis funkcióval bír.
A bélben élő szimbionták vizsgálata azok nagy száma miatt eddig főleg a baktériumokra koncentrált, a bélmikrobiom 0,1 százalékát kitevő gombák kevesebb figyelmet kaptak. Az mindazonáltal közismert, hogy kommenzális gombák a béltraktuson kívül a légutakban és a hüvelyben is élnek, míg immunkompromittált személyek esetében a patogén gombák inváziója felboríthatja az egyébként viszonylag stabil fungális homeosztázist.
A mikobiótával kapcsolatos relatív ismerethiányunkat az is magyarázza, hogy a tradicionális táptalajfüggő vizsgálati módszerek nem tették lehetővé alapos tanulmányozásukat. Az ezredforduló óta azonban a baktériumok vizsgálatára kifejlesztett szekvenáló technikákat és bioinformatikai módszereket elkezdték a gombák tanulmányozására is alkalmazni, így velük kapcsolatos tudásunk is exponenciális növekedésnek indult. Jelentős feltárandó terület a bélbaktériumok és a mikobióta közötti interakció működése és hatása is.
Xiaoyan Wu és munkatársainak a Microbiome című szaklapban megjelent áttekintő közleménye szerint a patogén gombák (Candida albicans, Fusarium, Acremonium, Trichosporon, Penicillium marneffei, Zygomycetes) környezeti szennyezés belégzése vagy kórházi fertőzés révén kerülhetnek az emberi szervezetbe.
A humán mikobióta főleg Saccharomyces, Aspergillus, Fusarium, Cladosporium, Candida és Malassezia fajba tartozó gombákat tartalmaz. A szimbionta gombák a baktériumokhoz hasonlóan nagy befolyással bírnak az immunrendszer működésére, lokálisan és distalisan is befolyásolják a stimulusokra adott immunválaszt. Az innát immunsejtek, valamint a T- és B-sejtek fejlődésére egyaránt hatással vannak, a direkt hatáson túl pleiotrop molekulák – például candidalysin, farnesol, oxylipinek, prosztaglandinok – előállításával is szabályozzák a szervezet immunválaszát.
Bár számuk a baktériumokhoz képest alacsony, a közelmúlt vizsgálatai feltárták, hogy a szimbionta gombák az immunműködésen kívül alapvetően befolyásolják a tápanyagok metabolizmusát és számos extraintestinalis szerv, így a máj, a tüdő és az agy működését is, továbbá felmerült, hogy a bél-vese és a bél-hasnyálmirigy tengely működésében is közreműködnek. A bélmikobióta zavara szerepet játszik a primer szklerotizáló cholangitis, a májcirrhosis, az alkoholos hepatitis és a hasnyálmirigy-adenocarcinoma kialakulásában, továbbá szerepe a diabetes kialakulásában is felmerült.
Bár a mikobióta tér- és időbeli összetételének elemzése és kolonizációjuk karakterizációja még gyerekcipőben jár, annyi ismert, hogy a gombák megtelepedése a bélben már a születés előtt megindul, és kolonizációjukat befolyásolja a szülés módja, a születéskori gesztációs kor, az újszülött táplálásának módja, az anyai diéta, a környezet és a humán genetika is.
A pathogén gombák elleni prolongált kezelés felboríthatja a bélmikobióta egyensúlyát, ezáltal a colitis és az allergiás légúti betegségek rosszabbodását okozza. Az allergiás légúti betegségek és az asztma kialakulásában a fungális diszbiózisnak nagyobb a szerepe, mint a bakteriális diszbiózisnak, olyannyira, hogy a fungális diszbiózis az asztma kimutatásában ideális marker lehet.
A szimbionta baktériumok elölésével az antibiotikum-kezelés is felborítja a gombák és baktériumok közötti egyensúlyt, s így gombás betegségek kialakulásához vezethet. A bélmikobióta diszbiózisa vastagbélrák, gyulladásos bélbetegségek (IBD) és coeliakia esetén is kimutatható, a bőrgomba Malassezia restricta szerepet játszik a Crohn-betegség patogenezisében. A bélmikobióta modulációja a jövőben tehát szerepet játszhat a vastagbélrák, az IBD és a coeliakia – valamint egyéb autoimmun komponensű betegségek – kezelésében (például ismert, hogy a C. albicans egyik virulenciafaktora identikus egy coeliakiához asszociált T-sejt-antigénepitóppal).
A mikobióta extraintestinalis hatásai közül kiemelendő, hogy a szimbionta gombák részt vesznek a hippocampusban a kynurenin-útvonal génexpressziójának szabályozásában, továbbá szerepük lehet a sclerosis multiplex és a szkizofrénia alakulásában. Egy újabb, a Cell című szaklapban megjelent vizsgálat, ami Xiaoyan Wu és munkatársai áttekintésébe még nem került be, egérkísérletekben azt is kimutatta, hogy a bélfal gombái nem csak a bakteriális fertőzéstől védenek, de az általuk termelt IL-17 a neuronokra hatva a viselkedést is pozitív irányba befolyásolja.
Az áttekintő közlemény szerzői összefoglalójukban megállapítják: a mikobióta széles körű hatásai a diagnózis és terápia új lehetőségeit vetik fel, a gombák szekunder metabolitjai antibiotikumok, tumorellenes, immunszuppresszáns és antivirális szerek fejlesztésének alapjai lehetnek.
Szemlézte:
Kazai Anita dr.
Eredeti közlemény:
és
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology összefoglaló közleménye áttekinti a férfi, illetve női nem hatását az oltásokkal kapcsolatos immunválaszra, és az „ugyanazt az oltást mindenkinek”, illetve az „egy kórokozó, egy vakcina” szemlélet helyett a különböző populációkat figyelembe vevő oltásfejlesztési és oltási stratégia mellett érvel.
Klinikum
A Nature-ben megjelent kutatás eredményei alapján táplálékunk akár egy héten belül is megváltoztatja a bélrendszerünket kolonizáló mikroflóra összetételét. Az állati eredetű étrendet követők bélflórájában elszaporodtak az epetűrő mikroorganizmusok, míg a növényi poliszacharidokat fermentáló baktériumok száma csökkent. A bélflóra gyors változásában tapasztalt egyéni különbségek új megközelítésbe helyezhetik a mikrobiom gyulladásos bélbetegségek kialakulásában játszott szerepéről alkotott eddigi elképzeléseinket.
Az emberi mikrobiom, különösen a testfelszín mikrobaközössége és a környezet milyensége erősen összefügg. Egy az American Journal of Clinical Dermatology szaklapban megjelent cikk, a Skin Microbiome and its Interplay with the Environment szerzői néhány mikrobiommal kapcsolatos kutatás főbb eredményeit összegzik. A szekvenálás, a bioinformatika és az analatika terén zajló előrelépések lehetővé teszik, hogy nagyobb részletességgel tárjuk fel teljes mikrobaközösségek struktúráját, működését és összefüggéseit. A környezeti és orvosi mikrobiológia határain átívelő multidiszciplináris megközelítések nagyban segítik a különféle mikrobaközösségek viszonyainak alaposabb feltárását. A mikrobiális ökológia kihívásainak egyike a gazdákhoz kapcsolódó mikrobák filogenetikai diverzitásának összekapcsolása azok közösségekben betöltött funkcionális szerepével.
A természetes vagy természetközeli környezet, a zöldterületek egészségre gyakorolt pozitív hatása jól ismert és alaposan alátámasztott összefüggés, a biodiverzitás ezzel kapcsolatos jelentőségéről azonban sokkal kevesebb ismerettel rendelkezünk. A Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces tanulmány szerzői a British Medical Bulletin szakfolyóiratban megjelent cikkükben az ezzel kapcsolatos ismereteket összegzik.
Bélmikrobiomunk összetétele többféle tényezőn múlik, ezek relatív fontosságával kapcsolatban azonban még számos kérdés nyitott. Egy a Nature folyóiratban megjelent cikk, az Environment dominates over host genetics in shaping human gut microbiota szerzői kutatásuk során több mint ezer egészséges ember genotípusát és mikrobiomját vizsgálták meg. A rokonsági viszonyokról, környezeti hatásokról, és életmódbeli sajátosságokról gyűjtött információk mellett a vizsgálatuk a fenotípusos jellemzőkre is kiterjedt.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás