A gyászfolyamat hibás bemutatása
2022. OKTÓBER 30.
2022. OKTÓBER 30.
Szöveg nagyítása:
A gyász Elisabeth Kübler-Ross nevéhez fűződő stádiumbeosztása tudományosan nem bizonyított és nem jól reprezentálja a gyászfolyamatot, ezért alkalmazása káros. Milyen mértékben utalnak a tankönyvek és a laikusoknak szóló internetes honlapok a „stádiumok”-ra, és mennyire vannak tisztában a szakemberek azok konstruált voltával? A gyászfolyamat öt stádium szerinti bemutatása Kübler-Ross 1969-ben megjelent A halálról és haldoklásról című könyvéhez vezethető vissza, amiben a szerző azt az öt stádiumot mutatta be, amin az általa meginterjúvolt végstádiumú, illetve haldokló betegek mentek keresztül diagnózisuk megismerése után (tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás). A stádiumbeosztást Kübler-Ross már ebben a művében, majd a 2005-ben A gyászról és a gyászfolyamatról címmel megjelent könyvében a gyászfolyamatra is kiterjesztette. A gyász stádiumbeosztása elterjedt a klinikai gyakorlatban, megjelent az orvos- és ápolóhallgatók tankönyveiben, és elfogadottá vált a lakosság körében is. Mindazonáltal, a stádiumbeosztással kapcsolatos kritikák már 1989-ben elkezdtek megjelenni, és szóvá tették, hogy a stádiumbeosztás nem gyászolókkal, hanem végstádiumú betegekkel folytatott interjúkon alapszik, hogy nem mindenki jut el az elfogadásig, és hogy a veszteség feldolgozásának folyamata stádiumok/linearitás helyett előre-hátra oszcillál. Maga Kübler-Ross is írt arról, hogy nem mindenki megy keresztül a stádiumokon az előírt sorrendben, illetve nem éli meg mindenki az összes stádiumot. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy nem létezik tipikusnak mondható reakció a veszteségre, ahogy tipikus veszteség sem létezik, és egyetlen tanulmány sem bizonyította a gyászstádiumok létét. A gyászfolyamattal foglalkozó szakemberek szerint a gyász téves, stádiumok szerinti bemutatása kifejezetten ártalmas lehet: a stádiumokat nem tapasztaló gyászolók úgy érezhetik, hogy nem megfelelő módon gyászolnak, továbbá a helytelen gyászképpel bíró egészségügyi szakemberek és barátok, családtagok nem tudják megfelelően támogatni a gyászolót. Jelen ismertetett tanulmány holland pszichopatológus szerzői szisztematikus narratív áttekintő közleményükben bemutatják többek között Charles A. Corr. munkásságát, aki 2018-as, 2019-es és 2020-as tanulmányaiban felmérte az USA és tíz USA-n kívüli ország tankönyveit, amik az egészségügyi és szociális területen dolgozó szakemberek számára készültek. Corr megállapítja: általános, hogy a tankönyvek a gyásszal kapcsolatos fejezetekben tévesen mutatják be a gyász folyamatát, nem említik a stádiumokkal kapcsolatos modell limitációit és kritikáját. Egy mentális egészségügyi szakemberek körében végzett 2021-es felmérés (Sawyer és munkatársai) szerint pedig a szakemberek 44%-a, míg az átlagos populáció 68%-a tartja igaznak a stádiummodellt. A holland pszichopatológusok szakirodalmi áttekintésük után ismertetik saját kutatásukat, ami azt mérte fel, hogy a gyászolókat segítő internetes források (információs oldalak, internetes fórumok, e-mail-csoportok, chat-szobák, online emlékhelyek) hogyan prezentálják a gyászfolyamatot. A kutatók három kérdésre keresték a választ: 1. Milyen hangsúlyozottan és milyen gyakorisággal említik az internetes források a gyász tudománytalan stádiumbeosztását? 2. Ha említik, hogyan ítélik meg a gyász stádiumbeosztását? Milyen figyelmeztetéseket és kritikákat fogalmaznak meg? 3. Említenek-e a stádiumbeosztással kapcsolatban tévesen pozitívumokat? A kutatásban elemzett internetes adatok 2020-ból származnak, a kutatók az angol nyelvű szövegeken belül egy fejlődő országra (Dél-Afrika, az összminta 25%-a) is koncentráltak, továbbá nem angol nyelvű (holland, az összminta 32%-a) internetes szövegek tartalomelemzését is elvégezték. Összesen 72 website-ot vontak be a vizsgálatba. Az eredmények szerint a honlapok 61,1%-a hivatkozik az öt stádiumot alkalmazó modellre (további 12,5%-a tényként említi stádiumok létét). A modellre hivatkozó oldalak szövegének 28%-a a stádiumokkal foglalkozik. A stádiumbeosztással kapcsolatos figyelmeztetések a stádiumot említő honlapok felében jelentek meg, azonban 54%-uk esetén csak annak említésére korlátozódtak, hogy a stádiumok nem feltétlenül lineáris sorrendben jelennek meg, illetve nem mindegyik stádium jelentkezik mindenkinél – ezek a honlapok tényként kezelték a stádiumok létét. A stádiumbeosztással kapcsolatban kritikát említő honlapoknak mindössze 22%-a hívta fel arra a figyelmet, hogy ez a modell nem reprezentálja a gyászolók valós tapasztalatait, és csak 18%-uk említette, hogy a stádiummodellnél jobb gyászfolyamattal kapcsolatos modellek is vannak. Összefoglalójukban a szerzők hangsúlyozzák: a szakemberek és a barátok is negatív módon reagálhatnak, ha azt tapasztalják, hogy a gyászoló nem megy át az általuk igaznak tartott gyászstádiumokon, és a gyászoló is úgy érezheti, valami baj van vele, ha nem az elvártak szerint gyászol. Érdemes tehát minden egészségügyi szakembernek tisztában lennie azzal, hogy a gyászfolyamat öt stádium szerinti bemutatásának csak történelmi jelentősége van, az nem jól reprezentálja a gyászt. A tudományosan is alátámasztott alternatív modellek áttekintése megtalálható Christopher Hall (2014), M. S. Stroebe (2017) és R. A. Neimeyer (2020) tanulmányaiban. Szemlézte: Kazai Anita dr. Eredeti közlemény: Avis, K. A., Stroebe, M., & Schut, H. (2021). Stages of Grief Portrayed on the Internet: A Systematic Analysis and Critical Appraisal. Frontiers in psychology, 12.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
A sürgősségi osztályokon jelentkező betegek 1–3%-ában vezető panasz a szédülés. A szédülés hátterében jóindulatú, perifériás betegségek, úgymint jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) és neuritis vestibularis, valamint életveszélyes, központi idegrendszert érintő kórképek, mint például cerebellaris és agytörzsi stroke, egyaránt állhatnak. Ez utóbbi kategóriába eső betegek körülbelül egyharmadában az első megjelenéskor a centrális ok nem kerül felismerésre. A szédüléssel járó, hátsó agyi keringést érintő stroke-okban gyakran egyéb fokális neurológiai tünet is jelen van, de nem mindig, és ilyen esetekben a stroke-perifériás szédülés elkülönítése nehéz lehet.
A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.
A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás