Egészségpolitika

Szívelégtelenség – a szoros kontroll életet ment

2021. OKTÓBER 04.

Magyarországon a szívelégtelenség évente több életet követel, mint egyes daganatos megbetegedések: felismerését követő 5 éven belül a halálozás eléri, vagy meg is haladhatja a rákos betegségekét. A súlyosabb stádiumban a betegek életminősége nagymértékben megromlik, egyre nehezebben tudják napi tevékenységüket ellátni. Megközelítőleg 250-300 ezer az érintettek, 30-35 000 az évente újonnan diagnosztizált esetek száma. A korai felismerés, a folyamatos kontroll mellett legalább ilyen fontos a terápiákhoz való hozzáférés és a pszichés támogatás, a gyökeresen megváltozott élet elfogadtatása.

„A szívelégtelenség a szív működésének zavara, melynek következtében a szív nem képes normális pumpafunkcióját – azaz a vér szövetekhez, illetve szövetektől történő elszállítását – a megfelelő módon ellátni. Ennek következtében a szervezet szervei, szövetei nem jutnak a normális működésükhöz szükséges oxigénhez és tápanyaghoz. A szív elégtelenül működik, nem tudja, vagy csak már ártalmas erőfeszítések árán eljuttatni a vért a szervezet különböző részeibe. Éppen azért, mert valamennyi szervet érinti, így nagyon kiterjedt problémákat okozhat, a folyamatosan romló működésnek pedig testi jelzései vannak, gyengeség, fáradékonyság, lábdagadás, nehézlégzés, éjszaka gyakran arra ébred, hogy fullad. Enyhébb esetekben ezek a tünetek csak terheléskor, súlyos esetekben azonban már nyugalomban is jelentkeznek. Ha nincs időbeni diagnózis, megfelelő kezelés, idővel a szív feladja a »szolgálatot« és sajnos, ahogy ma a betegek jelentős részénél, kimenetele halálos”— kezdte Nyolczas Noémi, a Magyar Kardiológusok Társasága szívelégtelenség és szívizombetegségek munkacsoportjának elnöke azt a kerekasztal-beszélgetést, amit a Szívünk Napján szerveztek.

A betegség részben örökletes, részben életmódunknak köszönhetően szerzett. Vagyis részben megelőzhető, illetve időben felismerhető, megelőzhető. A szívelégtelenség nem egyetlenegy kórkép, hanem az összes szövetet érintő károsodásnak egy végállapota. Ha szerzett oka van, akkor a klasszikus, szív- és érrendszert védő egészséges életmóddal, a meglévő krónikus problémák, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség megfelelő kezelésével, ha pedig genetikai háttere van, akkor a családban történt előzetes szív- és érrendszeri problémák hívják fel időben a figyelmet.

„A betegek megfelelő szintű betegellátásban részesüljenek, ez azonban leghatékonyabban és legmagasabb szakmai színvonalon csak egy jól szervezett gondozási program keretében az úgynevezett szívelégtelenség-ambulanciákon adható. Az elmúlt években az egyetemi klinikákon, kardiológiai centrumokban, számos megyei kórház kardiológiai osztályán alakultak meg szívelégtelenség-ambulanciák, amelyből egyrészt profitálnak a betegek, akik ezáltal magas szakmai színvonalú ellátáshoz jutnak, ugyanakkor az intézmények is, amelyekben csökken a szívelégtelenség miatti kórházi felvételek egyébként növekvő számából adódó nyomás. Nem beszélve a finanszírozóról, hiszen az ambulanciák működtetésével szignifikánsan csökken a szívelégtelenség következtében a kórházi felvételekből származó költség. A gondozás kulcsa a betegoktatás, amelyet a diagnózis felállítását követően azonnal meg kell kezdeni, ugyanakkor a beteg gondozása során végig folytatni kell, nagyon fontos, hogy semmiképpen se ad-hoc kezelések történjenek, hanem kell az állandó nyomon követés, még ha a páciens panaszmentes is. Folyamatosan szélesedik a gyógyszerpaletta, a kezelési lehetőségek, fontos, hogy ezek be tudjanak épülni a terápiába, és a beteg »önmenedzselése«, hogy figyelje saját teste jelzéseit. Ebben ad óriási segítséget a SZÍVSN Országos Betegegyesület, most még erősebben azzal a betegedukációs koordinátori hálózattal, amely éppen alakul az ország húsz kardiológiai centrumában” – tette hozzá Nyolczas Noémi.

„A betegek és hozzátartozóik tájékoztatása, felvilágosítása, amelyet a Covid ideje alatt is online végzett a szervezetünk, jelentősen javítja az együttműködést, a gyógyszerhűséget, aktívabbak lesznek, de nagyon-nagyon sokat segít pszichésen is a közösségi lét. A betegség diagnózisának feldolgozása lényegében egy gyászfolyamat, nagyon komoly lelki teher szembesülni azzal, hogy onnantól az élet megváltozik, méghozzá véglegesen. Hogy érzékeljük, hogy ez mennyire komoly probléma: a szívbetegek harminc százaléka hosszabb-rövidebb ideig küzd depresszióval. Nekik egyrészt tudunk pszichológusi segítséget adni, de van szívelégtelenség-csoportunk, ahol sorstársak találkozhatnak, szakmai kontrollal cserélhetik ki a tapasztalataikat, adhatnak életvezetési ötleteket. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a páciensek sokszor nem a legjobb anyagi körülmények között élnek, egy-egy, az állapotát követő okoseszköz, akár egy vérnyomásmérő, WIWE, vagy INR-mérő készülék ára nem megfizethető, így kialakítottunk egy kölcsönzési hálózatot” – mondta Bernáth-Lukács Zsuzsa a SZÍVSN országos betegegyesület vezetője. Most azon dolgoznak, hogy a szívelégtelenséggel küzdőknek ne kelljen feltétlenül hosszú hónapokig várakozniuk csak arra, hogy kiderülhessen: milyen súlyos az állapotuk, hanem időben szakorvos lássa őket. „Rendszerint bemegy a háziorvoshoz a beteg a panaszokkal, majd kap egy beutalót az adott szakambulanciára, ahol ma több hónapot kell várni, míg egyáltalán kardiológus látja, közben súlyosbodik az állapotuk. Azon dolgozunk, hogy összeállítsunk egy listát, szakemberek nevével és elérhetőségével, rendelési lehetőségeikkel állami és magánszinten, így megadjuk a lehetőséget, hogyha valahol egy hónapnál többet kell várnia, tudjon lépni saját ügyében” – hívta fel a figyelmet a vezető.

A nemzetközi adatok alapján a felnőtt lakosság mintegy két-három százaléka szenved szívelégtelenségben. A 65 év fölöttiek körében a betegség megjelenése akár elérheti a tíz százalékot is. Az elmúlt 15 év terápiás sikerei ellenére a betegség progresszív és magas halálozású. Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye a betegség kialakulására, amely megfelelő kezelés nélkül fokozatosan romlik, végül halálhoz vezet. A diagnózis felállítását követő 4 éven belül a betegek közel 50 százaléka meghal, ugyanakkor a legsúlyosabb állapotú betegek fele nem éri meg az egy évet sem. Ugyanakkor 45-65 százalékra tehető a korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre kerülő betegek körében az egy éven belüli újabb kórházi kezelés aránya. Éppen ezért a szakemberek szerint rendkívül nagy jelentősége van a prevenciónak, a betegtájékoztatásnak, a szoros nyomon követésnek és a páciensek együttműködésének.

Kun J. Viktória

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.