Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚLIUS 22.

Multiplex thoracalis homokóratumor eltávolítása hemi-semi laminectomia és minimálisan invazív paraspinalis feltárás együttes alkalmazásával

PAPP Zoltán

Az elsődleges gerincdaganatok közel egyharmadát a neurinomák alkotják, amelyek leggyakrabban intraduralisextramedullaris elhelyezkedésűek, de az esetek mintegy 15- 25%-ában a daganat a gerinccsatornából a neuroforamenen keresztül a paraspinalis régióba is terjed. A neurofibromatosis részjelenségeként gyakran fordul elő a gerinc különböző szakaszán Schwann-sejt-eredetű daganat, legtöbbször neurofibroma.

HUN 2009;62(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2008. MÁRCIUS 30.

A gerinccsatornában elhelyezkedő térfoglaló folyamatok eltávolítása féloldali parciális feltárásból, a „hemi-semi laminectomia”

BANCZEROWSKI Péter, VAJDA János, VERES Róbert

A gerinccsatornában elhelyezkedő daganatok és más kóros elváltozások eltávolítására használt hagyományos műtéti feltárások a hátsó csontos struktúrák elvételével, a ligamentum supraspinale és interspinalia szalagrendszer megbontásával, valamint a paraspinalis izomzat leválasztásával járnak, amelyek megváltoztatják a gerinc biomechanikai viszonyait, a gerinc deformitásához, instabilitásához vezethetnek.

HUN 2008;61(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2003. OKTÓBER 20.

Akusztikus neurinoma kezelése képfúzió-vezérelt szövetközi 125-jód-izotóp-besugárzással - Új műtéti eljárás

VIOLA Árpád, MAJOR Tibor, VALÁLIK István, SÁGI Sarolta, MANGEL László, SPELLENBERG Sándor, HÁVEL János, JULOW Jenő

Az akusztikus neurinoma (vestibularis schwannoma) kezelésére a műtéti eltávolítás mellett elterjedt a gamma-késsel és a multileaf kollimátoros Linackal történő besugárzás. Ahol ilyen eszközök nem állnak rendelkezésre, elvégezhetőnek tartjuk a daganat 125-jód-izotóppal történő szövetközi besugárzását. Betegeink idősek, rossz általános állapotúak voltak, elsősorban csökkent műtéti teherbíró képességük miatt döntöttünk a fenti eljárás alkalmazása mellett.

HUN 2003;56(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JANUÁR 01.

CAVERNOUS ANGIOMA OF THE CEREBELLOPONTINE ANGLE MIMICKING RECURRENT ACOUSTIC SCHWANNOMA

ISTVÁN Vajtai MD, JÁNOS Tarjányi, ZSUZSANNA Varga MD, ERIKA Vörös MD

A szerzők egy 59 éves férfi esetét ismertetik, akinek jobb kisagy-híd szögletéből akusztikus neurinomát, majd évekkel később haemangioma cavernosumot távolítottak el. Az első műtét után 29 évvel ismételten jelentkező típusos tünetek recidívára utaltak.

HUN 1995;48(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az arcideg működésének megőrzése akusztikus daganatsebészetben]

TÓTH Z., SZABÓ Z., KOLLÁR Gy., ERŐSS L., TÓTH Sz.

[Az akusztikus neuróma műtétek során a mikrosebészeti technikák alkalmazása óta az arcfunkció és a hallás megőrzése az elsődleges szempont. Az arcideg anatómiai megőrzése nem mindig korrelál az ideg funkcionális épségével (1. táblázat). Az irodalomban számos lehetőségről számoltak be az arcideg funkciójának intraoperatív monitorozására az akusztikus tumor műtétje során. (1., 2., 3.) Beszámolónkban egy szemléltető eset elektrofiziológiai adatait mutatjuk be a 4. fokozatú akusztikus neurinóma teljes reszekciója során és után. ]

ENG 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Sebészeti tapasztalat trigeminális neuriómákkal ]

JURAJ Steno, IVAN Bizik, VIKTOR Matejcik, JOZEF Surkala, VIT'AZOSLAV Belan

[A trigeminális neurinómák általában a ganglionhoz centrálisan elhelyezkedő érzékszervi gyökérből, esetenként magából a Gasserian-féle ganglionból, vagy akár annak perifériás ágaiból erednek. A daganat elsődleges növekedési helye szerint túlnyomórészt a hátsó, vagy a középső koponyaüregben lokalizálódhat. A mindkét koponyaüregben elhelyezkedő, súlyzó alakú daganatok általában kombinált supra- és infratentoriális műtéti megközelítést igényelnek. Az 1990-1993 közötti időszakban három trigeminalis neurinomás beteggel találkoztunk.]

ENG 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az abducens ideg neurinomája]

KUNCZ Ádám, BORDA Lóránt

[A nervus abducens neurinoma nagyon ritka. Eddig mindössze 5 esetet publikáltak az irodalomban. Egy újabb abducens ideg neurinoma esetét mutatjuk be.]

ENG 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1993. SZEPTEMBER 20.

Multiplex agy- és gerincvelő-daganat neurofibromatosis részjelenségeként

BARÁTH Barna, KRENÁCS László, BODOSI Mihály

A szerzők egy 18 éves fiú esetét ismertetik, akinél neurofibromatosis részjelenségeként multiplex intracranialis és spinalis tumort mutattak ki. Először a bal oldali konvexitásnak megfelelően, valamint a supra- és infratentorialisan terjedő occipitalis meningeomát és az ugyancsak bal oldali akusztikus neurinomát távolították el. Az alsó nyaki szakaszon elhelyezkedő intramedullaris ependymoma műtéte újabb beavatkozást indokolt. A tünetet nem okozó jobb oldali medialis ékcsontszárnyi kicsiny meningeoma, valamint a caudarostok többszörös, babnyi daganatai nem képeztek műtéti indikációt. Irodalmi áttekintést adva foglalkoznak a neurofibromatosissal kapcsolatos genetikai, differenciáldiagnosztikai kérdésekkel és a gyógykezelés elveivel.

HUN 1993;46(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1987. NOVEMBER 01.

Az arcideg intrateinporalis neurinomáiról

DR. JAKAB György

Az irodalom rövid áttekintése után az arcideg neurinomájának két új esetét tárgyaljuk.Az első bemutatott esetben a daganat nagy kiterjedésű volt, és a ganglion geniculateustól az arcidegtörzs szegmentációjáig terjedt. A kombinált (intra- és extratemporális) neurinóma eltávolítása után a szabad idegátültetés jó terápiás eredményt hozott. A másik esetben a műtétre hat évvel a bénulás kialakulása után került sor. A rövid követési idő miatt a terápiás eredmény nem értékelhető megbízhatóan. Hangsúlyozni kell, hogy az arcideg bénulásának minden esetében mind a részletes fül-orr-gégészeti és korszerű radiológiai (CT, polytomográfia) vizsgálatot kell végezni. vizsgálatokat következetesebben kell elvégezni.

HUN 1987;11(11)

Ideggyógyászati Szemle

1986. OKTÓBER 01.

A műtéti dekompresszió helye és lehetőségei a Bell-bénulás terápiájában

DR JÓRI József, DR RIBÁRI Ottó

A szerzők gyógyszeresen nem kezelt vagy a konzervatív terápiára nem javuló 17 Bell-bénulásban — elsősorban a neuromiográfia eredményeire támaszkodva — a 7—10. nap között végeztek vertikális-horizontális dekompressziót. 4 beteg (23,5%) gyógyult tünetmentesen. A regenerációs szak lezajlása után, a 3—6. hónap között reinnervációs jelek hiánya miatt 35 beteget operáltak. Szokatlanul gyors és nagyfokú javulást figyeltek meg egyik 20 é. nőbetegükön; egy 49 é. férfi arcidegének dobüregi szakaszán neurinomát találtak. A korai és a késői dekompressziók után kialakult maradványtünetek statisztikailag szignifikánsan enyhébbnek bizonyultak, mint a totális degenerációval járó bénulások spontán gyógyulását követőek; a két operált csoport között nem volt különbség.

HUN 1986;39(10)