Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 600

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

hirdetés

A hosszú távú antiepileptikum-monoterápia hatása a vascularis kockázati tényezőkre és az atherosclerosisra

NOVÁK István

Az epilepsziás betegek jelentős része hosszú távú vagy élethosszig tartó antiepileptikum-kezelést igényel. A hosszú távú kezelés sokféle mellékhatással járhat: metabolikus és endokrin változások, viselkedési és kognitív zavarok mellett a májenzimrendszer olyan változásai is előfordulhatnak, melyek a vascularis kockázati tényezők fokozódásával járnak. Ez a hatás különösen a korábbi generációkhoz tartozó antiepileptikumoknál figyelhető meg. Egy tajvani kórház kutatói keresztmetszeti vizsgálatot végeztek a különböző antiepileptikumokkal végzett monoterápiák vascularis kocká­zati tényezőkre és az atherosclerosisra kifejtett ha­tásának összehasonlítására.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Klinikum

2024. ÁPRILIS 10.

Másképp működik az infantilis agy

A csecsemőkori amnézia rejtélye azt sugallja, hogy a fejlődő agyban másképp működik a memória. Bármennyire is valóságosnak tűnnek, becsben őrzött legkorábbi emlékeink valószínűleg fényképek láttán vagy a szüleink elmesélése alapján alakultak ki, írja a Science folyóirat.

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

[Az Informant Assessment of Geriatric Delirium Scale török verziójának érvényessége és megbízhatósága]

CELIK Buket , BILIK Ozlem, KOÇBILEK Deveci Zeynep , DAMAR Turhan Hale , ÖZ Didem , DENIZMEN Zeynep

[Az idős betegeknél a delírium gyakran kialakuló szövődmény, ezért fontos korai diagnózisa. A gondoskodó családtagok aktív szerepet játszanak a delírium korai diagnózisában, és hidat építenek az egészségügyi szakemberek és betegek között. Kutatásunk célja az volt, hogy elérjük az Informant Assessment of Geriatric Delirium Scale (I-AGeD) török verziójának érvényességét és megbízhatóságát.

Ez egy módszertani tanulmány. A minta 125 gondozóból állt, akik vál­lalták a részvételt a tanulmányban, és 60 éves vagy a feletti csípőtöréses idős be­tegeket gondoztak. Az adatokat műtét előtt és a műtét utáni 0., 1. és 2. napon gyűj­töttük össze. A skála nyelvi és tartalmi ér­vényességét elérve az ismert csoportok összehasonlítását alkalmaztuk a szerkezeti ér­vényesség eléréséhez. A ROC-görbe elemzését végeztük el a skála érzékenységének és specificitásának meghatározásához. Az elem-összeg korrelációk és az elemanalízis az alsó 27% és a felső 27% közötti különbségeken alapultak, a Kuder–Richardson 20 (KR-20) együtthatót, valamint a NEECHAM Konfúzióskálával való párhuzamos formák meg-bízha­tóságát alkalmaztuk az I-AGeD-elemek disz­kriminanciamutatóinak értékelésére.

A skála elem-összeg korrelációs együtthatói 0,54-tól 0,89-ig terjedtek, és a KR-20 együttható 0,09-tól 0,91-ig terjedt a mérési időtől függően. Az ROC-görbe elemzése szerint a skála érzékenysége és specificitása ≥ 91% és ≥ 96% volt. A párhuzamos formák megbízhatósági elemzése minden mérésnél nagyon szignifikáns, erős negatív összefüggést mutatott az I-AGeD és a NEECHAM Konfúzióskála között.

Az I-AGeD érvényes és megbízható eszköz a delírium diagnosztizálására idős török betegeknél a perioperatív folyamatok során.]

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

A fájdalom intenzitását mérő skálák összehasonlítása ágyéki gerincfájdalommal élők körében

NAGY Zoltán, KISS Nóra, SZIGETI Mátyás, ÁFRA Judit, LEKKA Norbert, MISIK Ferenc, MUCSI István, BANCZEROWSKI Péter

A fájdalomkutatás leggyakrabban tanulmányozott aspektusa klinikai vizsgálatokban a fájdalomintenzitás. Ennek mérése az ágyéki gerincbeteg populációban legtöbb esetben a numerikus skála és a vizuális analóg skála (VAS) segítségével történik. A betegek általános életminősége és a skálák közötti kapcsolat kiszámításával meghatározzuk a klinikailag relevánsabb információval rendelkező mérőeszközt.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Újra virágozni – női életutak agysérülés után

MASÁT Orsolya, BÁLINT Brigitta, BOLLA Brigitta, GORJANÁCZ Ilona, SIPOS Hédi, BÚZÁS Lili, DÉNES Zoltán

Súlyos agysérülés, trauma után az érintett személyek funkcióképessége mellett az önképe is sérül. Hagyományos rehabilitáció során kevés figyelem irányul a nőbetegek elveszett nőiségére. A jelen munka célja a nőiség pszichés és fizikai megélése segítésének bemutatása agysérülés után. Az OORI Agysérültek Rehabilitációs Osztályán kezelt női betegek rehabilitációját a szerzők heti egy alkalommal női csoportfoglalkozásokkal egészítették ki.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

„A patiens practicusan elaludt” – Interjú Nádasdy Ádám nyelvész professzorral

KOVÁCS Sándor

Úgy tapasztalja, hogy sokkal nyíltabbá, őszintébbé vált az orvos-beteg kommunikáció. Bár bizonyos nyelvi jelenségek láttán „a hazafias lelke lázadozik”, őt nyelvészként nem szabad, hogy bármi „zavarja” a nyelvben.

Klinikum

2024. MÁRCIUS 20.

Az Anton-szindróma

Az anosognosia egy olyan neurológiai tünet, melyben az érintett beteg nincs tudatában a saját neurológiai vagy pszichiátriai problémáinak. Az anosognosia egyaránt érintheti a nyelvi funkciókat, az ítélőképességet, az érzelmeket, az emlékezőképességet, az egzekutív és a motoros funkciókat is.

Hírvilág

2024. MÁRCIUS 19.

MÁRCIUSBAN IRÁNY A NAGYVILÁG!

Az emberi agy semmihez sem hasonlítható, lenyűgöző tulajdonságai kimeríthetetlen kutatási területet biztosítanak a szakembereknek. Az egyik legújabb felfedezés az agy rugalmasságára, fejleszthetőségére vonatkozik.

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

A lipidanyagcsere eltéréseinek vizsgálata felnőtt hypertoniás betegek esetén adatbányászati módszerrel

KOVÁCS Beáta, NÉMETH Ákos, DARÓCZY Bálint, KARÁNYI Zsolt, MARODA László, DIÓSZEGI Ágnes, PÁLL Dénes, HARANGI Mariann

A hypertonia és a hyperlipidaemia együttes előfordulása gyakori, és közös jelenlétük fokozza a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát. Célul tűztük ki a lipidanyagcsere eltéréseinek vizsgálatát és annak összefüggését a testtömegindexszel egy nagyméretű, felnőtt hypertoniás betegpopuláción adatbányászati módszerek alkalmazásával. A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában kezelt 18 év feletti betegek adatait értékeltük egy 20 éves vizsgálati időszakban.