Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1420

Egészségpolitika

2021. SZEPTEMBER 08.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása

Változatlan formában közöljük A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2021. szeptember 15-ei állásfoglalását.

Hírvilág

2021. MÁRCIUS 29.

hirdetés

A Richter Gedeon Nyrt. bioszimiláris készítménye nyerte el a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága a Richter Gedeon Nyrt.-nek ítélte a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat a csontritkulás kezelésére szolgáló bioszimiláris készítmény, a Terrosa® létrehozásáért.

Ideggyógyászati Szemle

2021. MÁRCIUS 30.

hirdetés

A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság konszenzusajánlása a felnőttkori spinalis izomatrophia (SMA) kezeléséhez

BOCZÁN Judit, KLIVÉNYI Péter, KÁLMÁN Bernadette, SZÉLL Márta, KARCAGI Veronika, ZÁDORI Dénes, MOLNÁR Mária Judit

Célkitűzés – A spinalis izomatrophia (SMA) az alsó motoneuronok pusztulásával járó progresszív, auto­szomális recesszív betegség. Az elmúlt években fordulat következett be az SMA oki kezelésében, két SMN2 splicing módosító és egy génterápiás gyógyszer vált elérhetővé. Kérdésfelvetés – Az új gyógyszerek az SMA gyermekkori lefolyását érdemben módosítják, és egyes gyógyszerek felnőttkori hatásáról is egyre több adat érhető el. Nem áll azonban rendelkezésre olyan szakirodalom, ami a legújabb eredmények alapján segítséget nyújtana a felnőtt SMA-betegek kezeléséhez szükséges döntések meghozatalában. A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság vezetősége áttekintette az SMA palliatív kezelésének irányelveit, a randomizált, kontrollált gyógyszervizsgálatokat, a felnőtt SMA-betegek retrospektív és prospektív gyógyszeres vizsgálatainak eredményeit. A vizsgálat alanyai – A konszenzusajánlás megalkotása szempontjából azokat a közleményeket értékeltük, amelyek a felnőttkort elérő, főként SMA II- és III-csoportba tartozó betegek gyógyszeres kezelésének eredményeiről szolgáltatnak adatokat. A konszenzusajánlást a felnőtt SMA-betegek kezeléséről kilenc pontban fogalmaztuk meg, ami kitér a gyógyszeres kezelés technikai, szakmai feltételeire, biztonságossági szempontjaira, a betegek kiválasztására, és hosszú távú monitorizálására. Ajánlásunk a legújabb információkra alapozva segíti a felnőtt SMA-betegek palliatív ellátását és gyógyszeres kezelését, a személyre szabott kezelés során figyelembe veendő hatékonysági és biztonságossági szempontokat nyújt. Rávilágít a későbbiekben megválaszo­lan­dó, egyelőre nyitott kérdésekre is. Az ajánlás mindennapi gyakorlatban való használata a kezelés optimalizációját eredményezheti.

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

hirdetés

A hosszú távú antiepileptikum-monoterápia hatása a vascularis kockázati tényezőkre és az atherosclerosisra

NOVÁK István

Az epilepsziás betegek jelentős része hosszú távú vagy élethosszig tartó antiepileptikum-kezelést igényel. A hosszú távú kezelés sokféle mellékhatással járhat: metabolikus és endokrin változások, viselkedési és kognitív zavarok mellett a májenzimrendszer olyan változásai is előfordulhatnak, melyek a vascularis kockázati tényezők fokozódásával járnak. Ez a hatás különösen a korábbi generációkhoz tartozó antiepileptikumoknál figyelhető meg. Egy tajvani kórház kutatói keresztmetszeti vizsgálatot végeztek a különböző antiepileptikumokkal végzett monoterápiák vascularis kocká­zati tényezőkre és az atherosclerosisra kifejtett ha­tásának összehasonlítására.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Hírvilág

2024. SZEPTEMBER 03.

Immár 3. alkalommal pályázhatnak a háziorvosok a Richter Érdemérem díjra

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

A Richter Gedeon szellemi öröksége előtt tisztelgő, 2022-ben indított díj olyan jó gyakorlatok, innovatív elképzelések megvalósítását teszi lehetővé, amelyek hosszú távon elősegítik a vállalat egyik legfontosabb társadalmi célkitűzésének, a hazai egészségügyi ellátórendszer modernizációjának megvalósítását.

Ideggyógyászati Szemle

2024. JÚLIUS 30.

[A COVID-19 hatása a rohamokra és a viselkedésre epilepsziás betegeknél]

GÖNÜL AKDAĞ, NIYAZI UYSAL, MUSTAFA ÇETİNER, FATMA AKKOYUN ARIKAN, SIBEL CANBAZ KABAY

[A COVID-19 világjárványnak a rohamok gyakoriságára és a mentális distressz szintjére gyakorolt hosszú távú hatásainak értékelése epilepsziás személyeknél, valamint a rohamgyakoriság növekedésével összefüggő lehetséges kockázati tényezők azonosítása. Ez egy keresztmetszeti vizsgálat, amit 2021 májusában, Törökországban végeztünk, telefonon. Az epilepsziás szindrómákra, a rohamellenes gyógyszerekre, és a gyógyszer-rezisztenciára vonatkozó információt az orvosi feljegyzésekből szereztük be. ]

Hírvilág

2024. JÚLIUS 13.

Hétvégi lapszemle: pestis ütötte fel a fejét az USA-ban

LAPSZEMLE eLitMed

2050-re megsokszorozódik a demenciával küzdők száma, a világ össznépessége viszont 2080-ra tetőzhet; hacsak nem visz el hamarabb minket a pestis. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.

Nővér

2024. JÚLIUS 01.

Gyermekbetegek ellátása során alkalmazott hosszú távú centrális vénás kanül (port-a-cath) speciális ápolási kérdései

STREHÓ Virgínia

Magyarországon évente körülbelül 250-300 új daganatos gyermek beteg diagnosztizálása történik. A hosszú távú kezelés miatt hosszú távú vénás hozzáférés (port-a-cath) szükséges, ezzel elkerülhető a perifériás vénák gyakori szúrása. Ezek a katéterek használatosak a kemoterápiában, citosztatikus hígító kezelésben, valamint palliatív helyzetekben. A port-a-cath javítja az életminőséget. A vizsgálat célja a biztonságos betegellátás elősegítése egységes irányelvek kialakításával. 

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁJUS 30.

[Kognitív károsodás hosszú Covid esetén]

JULIDE TOZKIR, CIGDEM TURKMEN, BARIS TOPCULAR

[A hosszú Covid összetett állapot, amit a Covid-fertőzést követően hetekig és hónapokig fennmaradó tünetek jellemeznek, és a mindennapi életet negatívan befolyásoló kognitív károsodás kísér. Ennek az összetett állapotnak a megértése fontos a diagnosztikus és terápiás stratégiák kifejlesztéséhez.]