Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 567

Hírvilág

2021. AUGUSZTUS 24.

hirdetés

A TAGRISSO TM ▼ megkapta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyását a korai stádiumú, EGFR-mutációt hordozó, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek adjuváns kezelésére

A jóváhagyás a III. fázisú ADAURA vizsgálat eredményei alapján történt, ahol a TAGRISSO-kezelés 80%-kal csökkentette a halálozás, illetve a betegség kiújulásának relatív kockázatát.

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerű lehetőségeihez.

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

Klinikai Onkológia

2024. JÚNIUS 07.

A KORSZERŰ NUKLEÁRIS MEDICINA LEHETŐSÉGEI AZ ONKOLÓGIÁBAN

BESENYI Zsuzsanna, SIPKA Gábor, FARKAS István, BAKOS Annamária

Összefoglalónkban betekintést nyújtunk a korszerű nukleáris medicina eljárásaiba a mindennapi onkológiai gyakorlatban, bemutatva a már széles körben elterjedt, „konvencionális” FDG PET/CT-n túlmutató új diagnosztikai lehetőségeket, a perioperatív ellátás terén bekövetkezett újdonságokat, valamint a sugárterápia tervezésében alkalmazott korszerű hibrid képalkotó eljárásokat.

Klinikai Onkológia

2024. JÚNIUS 07.

ÚJ MEGKÖZELÍTÉSEK A B-SEJTES LYMPHOMÁK KEZELÉSÉBEN

LÁSZLÓ Tamás, CSACSOVSZKY Ottó, BÖDÖR Csaba

A non-Hodgkin-lymphomák a rosszindulatú nyiroksejtes megbetegedések heterogén csoportját képviselik, amelyek diagnosztikája és kezelése az elmúlt évtized során jelentősen átalakult.

Orvoslás és társadalom

2024. OKTÓBER 07.

Országos férfiegészség-kampány és PSA-szűrés indul a prosztatarák ellen

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Az akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődő prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több, mint 1 300 férfi hal meg a betegségben.

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

A felzárkózás kudarca. 1. rész. A magyarországi egészségügyi közkiadások trendjei nemzetközi összehasonlításban

OROSZ Éva

A magyar egészségügy nap mint nap tapasztalható válságjelenségei mögött két hosszabb távú trend húzódik meg: a felzárkózásnak és az egészségügyi rendszer reformjának a kudarca. A két részből álló tanulmány csak az első folyamattal foglalkozik: bemutatja, hogy Magyarország az egészségügyi kiadások és az egészségi állapot számos alapvető indikátorát tekintve leszakadó pályára sodródott nemcsak a fejlett EU-országokhoz, hanem a többi visegrádi országhoz képest is.

Hírvilág

2024. SZEPTEMBER 09.

MDOSZ XXV. Szakmai Konferencia – A dietetika kihívásai a 21. században

KONFERENCIA eLitMed

A klinikai dietetika aktualitásai mellett olyan kurrens táplálkozás- és élelmiszertudományi témákról is szó lesz, mint az MI helye a dietetikai praxisban, a hazai táplálkozás ökológiai lábnyoma vagy a ketogén terápia és a daganatok összefüggései.

Lege Artis Medicinae

2024. SZEPTEMBER 06.

Női epilepszia. 2. rész

JUHOS Vera, KELEMEN Anna

Az epilepsziával élők 60–70%-a – gyógyszeres terápia mellett – rohammentesen éli az életét, így a családtervezés, gyermekvállalás kérdése a mindennapok gondozási feladatai közé került.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri

TÍMÁR József, KENNETH V. Honn, MARY J. C. Hendrix, MARKO-VARGA György, SIRPA Jalkanen

A rosszindulatú daganatok plaszticitása egy fontos új alapvető jellegzetességük, ami a diagnosztikát is zavarhatja, de közrejátszik az áttétképző képesség formálásában is. Továbbmenve, daganataink jelentős részében különféle módon, de kialakul a részleges vagy teljes immunrezisztencia, amelynek alapvető mechanizmusait kezdjük megismerni.