Részletes keresés

Nővér

2019. OKTÓBER 30.

A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az ólomexpozíciónak kitett munkavállalók biológiai monitorozásában

SZOBOTA Lívia

A biológiai monitorozás a munka- és egészségvédelemben a környezetben előforduló vegyi anyagok mennyiségi meghatározása az exponált dolgozó biológiai mintájában, és összevetése a referenciaértékekkel. Ez a kézirat kizárólag az ólomexpozícióra fókuszál, mivel a biológiai monitorizálási lehetőségek közül leggyakrabban a vérólom koncentráció meghatározására kerül sor a foglalkozás-egészségügyben. A kéziratban bemutatásra kerül az ólomexpozíció jelentősége, rizikótényezői, a biológiai monitorizálással összefüggő szabályozási környezet, valamint a foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe a munkabiztonsági előírások népszerűsítése terén és prevenciós lehetőségei.

HUN 2019;32(05)

Lege Artis Medicinae

2024. SZEPTEMBER 06.

Immunpatológiai folyamatok célzott gyógyszeres gátlásának mechanizmusai

VERECKEI Edit

A gyulladásos reumatológiai betegségek szöveti és szervi szintű patológiáját és klinikai képének kialakulását a részt vevő sejtek citokinjeinek és receptoraik jeltovábbítása határozza meg. Az immunrendszer sejtjei alapvetően a kórokozók és a megváltozott saját struktúrák eliminálására differenciálódnak.

HUN 2024;34(7-8)

Ember és környezet

2024. AUGUSZTUS 13.

Egyelőre nem kell félnünk a szúnyogoktól

HUN-REN MKH eLitMed

Több ezer befogott példány genetikai szűrése alapján a hazánkban megjelent fajok nem fertőzöttek a nyugat-nílusi láz, a chikungunya, a dengue és a zika vírusával sem.

HUN

Gondolat

2024. AUGUSZTUS 09.

Citius, altius, fortius? – Sándor Judit bioetikus írása

SÁNDOR Judit

Nem tartom etikusnak, hogy az egész világ egy sportoló biológiai tulajdonságait, egészségügyi adatait firtatja, és a sportolót a napi találgatások alapján bélyegzi meg – írja Sándor Judit bioetikus.

HUN

Idegtudományok

2024. JÚNIUS 13.

A középkorú agy

SZEMLE eLitMed

A középkor (az emberi élet ötödik és hatodik évtizede) biológiáját eddig kevésbé tanulmányozták az idős koréhoz képest, de napjainkban több tanulmány is arra hívja fel a figyelmet, hogy ekkor az agy öregedésében van egy átmenet, ami előre jelzi az időskorbeli kognitív egészséget, miközben még hatékonyak lehetnek különböző öregedéslassító beavatkozások.

HUN

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Cholangiocarcinomák patológiai klasszifikációja és lehetséges molekuláris célpontjai

SZÁSZ Attila Marcell, HALÁSZ Judit

A cholangiocarcinomák (CCA) az epeutak hámsejtjeiből származó, agresszív biológiai viselkedésű, heterogén daganatok. A hepatocellularis carcinoma után a második leggyakoribb rosszindulatú primer májdaganat.

HUN 2023;10(4)

Klinikum

2024. ÁPRILIS 28.

Az átmeneti eszméletvesztés anatómiája

SZEMLE eLitMed

Amerikai neurobiológusok felfedeztek egy százötven éve keresett idegpályát a szív és az agy között, ami a syncope kialakulását vezérli.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[A ‘Hungarian Longitudinal Study of Healthy  Brain Aging’ (HuBA) egészséges agyi  öregedést vizsgáló kutatás protokollja]

BANKÓ M. Éva , WEISS Béla , HEVESI István , MANGA Annamária , VAKLI Pál , HAVADI-NAGY Menta , KELEMEN Rebeka , SOMOGYI Eszter , HOMOLYA István , BIHARI Adél , SIMON Ádám , NÁRAI Ádám , TÓTH Krisztina , BÁTHORI Noémi , TOMACSEK Vivien , HORVÁTH András , KAMONDI Anita , RACSMÁNY Mihály, DÉNES Ádám , SIMOR Péter , KOVÁCS Tibor , HERMANN Petra , VIDNYÁNSZKY Zoltán

[A neurokognitív öregedés és a vele járó agyi betegségek jelentős társadalmi és gazdasági terhet jelentenek, ami indokolja a közelmúlt jelentős tudományos erőfeszítéseit az egészséges neurokognitív öregedés életmódbeli, neurobiológiai és ge­netikai alapjainak feltárására.]

ENG 2024;77(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[A glioblastoma-epigenomika komplex biológiai folyamatokat és potenciális terápiás célpontokat tár fel]

KRABÓTH Zoltán , TOMPA Márton , URBÁN Péter , GÁLIK Bence , KAJTÁR Béla , GYENESEI Attila , KÁLMÁN Bernadette

[Az agydaganat legsúlyosabb típusát, a glioblastomát (GBM) mélyrehatóan tanulmányozták OMICS-módszerekkel az elmúlt években, és legjellegzetesebb molekuláris meghatározói a kórszövettani diagnó­zis részévé váltak. A kutatási ismeretek azonban csak részben kerültek át a klinikai gyakorlatba. Jelen tanulmányunk célja, hogy epigenomikai elemzéseink eredményei alapján bemutassuk a GBM korai és késői molekuláris meghatározóit a gyakorló szakemberek számára.

A GBM-mintákat az első diag­nózis után (GBM1) és kiújuláskor (GBM2) nyertük sebészeti úton. A DNS-t 24 pár for­­malinnal fixált, paraffinba ágyazott da­ga­nat­szövetből vontuk ki. A könyvtárkészí­tés a Reduced Representation Bisulfite Sequen­cing kit alkalmazásával történt. A könyvtára­kat egy Illumina NextSeq 550 készüléken szek­venáltuk. A metilációs kontrollokat (MC) egy nyilvánosan elérhető adatbázisból nyer­tük. Bioinformatikai elemzéseink során azo­nosítottuk a differenciálisan metilált útvo­nalakat és azok elemeit az MC-, GBM1- és GBM2-csoportokban.

Számos differenciáltan metilált útvonalat találtunk a GBM1 vs. MC és a GBM2 vs. MC összehasonlítások során, amelyek intracelluláris biológiai és agyszövet-fejlődési folyamatokban vesznek részt. Ezzel szemben, a GBM2 vs. GBM1 differenciáltan metilált útvonalai közül az immunszabályozásban, a neurotranszmitter- (különösen a dopaminerg, noradrenerg és glutaminerg) válaszokban, valamint az őssejt-differenciálódás és -proliferáció szabályozásában részt vevő útvonalak emelhetők ki.

Elemzésünk a korai és késői gliomagenezis biológiai komplexitását tárta fel, ami az alapvető biológiai elemektől az eltorzult idegfejlődési folyamatokon át a tumor-mikrokörnyezet specifikusabb immun- és neurotranszmitter-folyamatáig terjed. Ezek az eredmények célpontokat jelölnek meg új terápiás megközelítések számára.]

ENG 2024;77(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Beszámoló az MTA Orvostudományi és a Biológiai Osztályai közös szervezésében megrendezett A mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazása és perspektívája a biológiában és az orvostudományban. Tények és kérdőjelek című 2023. novemberi konferenciáról

BALKÁNYI László

Az elmúlt hónapokban sokat és sokszor hallunk a mesterséges intelligenciáról, itt, a LAM Mes­terséges intelligencia rovatában is. A terület fontosságát mutatja, hogy az MTA két (számunkra releváns) tudományos osztálya, akadémikus el­nö­keik, Ádám Vera és Lénárd László vezetésével 2023 novemberében konferenciát szervezett, ahol a hazai kutatásokról, gyakorlati eredményekről hallottunk érdekesebb beszámolókat.

HUN 2024;34(1-2)