Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2004. JÚNIUS 22.

A gyermekek dohányzással kapcsolatos vélekedéseinek orvosi antropológiai megközelítése

BAK Judit, PIKÓ Bettina

Vizsgálatunk célja iskolás gyermekek dohányzással kapcsolatos laikus elképzeléseinek feltárása volt. Elemzésünk középpontjában a következő kérdések álltak: a serdülőkor előtt milyen elképzeléseik vannak a gyerekeknek a dohányzásról, a dohányzás okozta betegségekről, kipróbálták-e már a dohányzást?

HUN 2004;14(06)

Magyar Radiológia

2003. DECEMBER 20.

A képalkotó eljárások nyújtotta új navigálási lehetőségek

HEINER Lajos, CHRISTIAN Krestan, STEPHAN Grampp, VADON Gábor, HERWIG Imhof

Az orvosi navigálás két alaptípusát tárgyaljuk. A betegalapú navigáció során a képalkotást követi az intervenciós beavatkozás. A modalitásalapú navigációnál a képalkotásra használt berendezés a műtőben van, és referenciarendszert használnak. Bemutatásra kerül mindkét navigációs fajta előnye és hátránya. Részletezzük és illusztráljuk egy intervenció menetét egy új navigációs rendszer kapcsán. Végül összegzésre kerül a navigáció várható alakulása és szerepe.

HUN 2003;77(06)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

A funkcionális MR-képalkotás

KENÉZ József, BARSI Péter, VADON Gábor, KOCHER Irén, THÁN Zoltán

A szerzők rövid történeti áttekintés után ismertetik a tág értelemben vett funkcionális MR-vizsgálatok fogalmát, valamint a vizsgálatok kialakulását az MR-technika fejlődésének tükrében. Ezt követően tárgyalják a mozgások ábrázolását szolgáló cine-MR-módszereket.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Az endoszkópos ventriculostomia jelentősége a hydrocephalus kezelésében

VETŐ Ferenc, HORVÁTH Zoltán, KÖVÉR Ferenc, DÓCZI Tamás, VADON Gábor

1994. november l. és 1998. október 31. között 110 endoszkópos Ill. kamrai ventriculostomiát végeztünk. Ez lehetővé teszi, hogy pontosan kijelölhessük a beavatkozás valódi értékét a különböző típusú hydrocephalusok kezelésében.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1998. JANUÁR 01.

Korai tapasztalataink MR-vezérelt stereotaxiás thalamotomiával a krónikus neurogén fájdalom kezelésében

BALÁS István, DÓCZI Tamás, HORVÁTH Zsolt, KÖVÉR Ferenc, VADON Gábor

A neurogén fájdalom a szomatoszenzoros rendszer bármely szintjének károsodásakor kialakulhat. A posteromedialis thalamusmagvak radiófrekvenciás termokoagulációja - a thalamotomia - a korábban gyógyszeres kezeléssel nem befolyásolható fájdalom teljes és végleges megszűnését eredményezheti.

HUN 1998;51(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁRCIUS 20.

Magyar Idegsebészek Társasága Képalkotó Diagnosztikai Központ Működésének Hatása az Idegsebészeti Fekvő- és Járóbeteg-ellátásra

RIDEG Lászlóné, DÓCZI Tamás, KÖVÉR Ferenc, VADON Gábor

Az egészségügyi vezetés egyik fő feladata a gazdaságosság javítása, és ennek eléréséhez – többek között - nélkülözhetetlen az intézmények kapacitásának felmérése, kihasználhatóságuk vizsgálata, fejlesztésük lehetőségeinek és az abban szerepet játszó tényezőknek az elemzése. Az elemzés mind a körülmények összetettsége, mind az érdekek eltérései miatt bonyolult, stratégiai következtetéseket csak az átlátható rendszer működésének elemzéséből lehet levonni. A jelen vizsgálat célja az, hogy a modern képalkotó diagnosztika hatását elemezze egy klinika gyógyító tevékenységére; néhány egyszerűen mérhető klinikai ápolási és vizsgálati adat összehasonlításával a gazdaságosság, hatékonyság és hasznosság megítéléséhez próbáljon meg szempontokat adni.

HUN 1997;50(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

[Első tapasztalataink MR-kompatíbilis Aneurysmaklipekkel a subarachnodieális vérzés ellátásában]

DÓCZI Tamás, KÖVÉR Ferenc, HORVÁTH Zoltán, MÉSZÁROS István, VADON Gábor

[Mivel a titániumötvözetből készült aneurysmaklipek jelentősen mérsékelhetik posztoperatív CT- és MR vizsgálatkor a fémartefaktumok keletkezését, használatuk elméletileg előnyösnek ítélhető. Klinikai alkalmazásuk előtt először fantom segítségével elemeztük a titániumklip (Aesculap) képtorzító hatását CT- és MR-vizsgálatkor. Miután az in vitro vizsgálatok pozitív eredménnyel jártak, az új implantátumot 21 betegnél alkalmaztuk, miközben a tradicionális phynox klip 17 beteg esetében került felhasználásra. Minden titániumklippel operált betegben posztoperatív T1, T2- és protonsúlyozott MR-felvételeket készítettünk. Tizenkét betegben pre- és posztoperatív; 9-ben pedig csak posztoperatív MR-angiográfia készült. Négy beteg esetében kontroll MR- és katéteres angiográfiát is végeztünk. A klinikai eredmények - legrövidebb követési idő 6 hónap - nem különböztek azokétól, akik esetét kontrollnak használtuk fel, tehát az 1992 és 1993-ban, ugyanazon munkacsoport által, ugyanazon diagnózissal operált betegek eredményeitől, továbbá hasonlóak voltak a mostanában publikált hazai és nemzetközi eredményekhez. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a klipközeli agy részletek a CT- és MR-metszeteken jobban vizualizálhatók, amennyiben az implantátum titaniumötvözetből készült. A posztoperatív – kontrasztanyaggal vagy a nélkül végzett - MR-angiografia diagnosztikai hasznosságáról az alábbi konkluzió vonható le: bár az aneurysmát hordozó artéria átjárhatósága minden alkalommal vizualizálható volt, MR angiográfiával egyetlen alkalommal sem sikerült biztonságosan megítélni, hogy az aneurysmazsák elzárása teljes volt-e. ]

ENG 1996;49(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁRCIUS 20.

Képalkotó diagnosztikai központ működésének hatása az idegsebészeti fekvő- és járóbeteg-ellátásra

RIDEG Lászlóné, DÓCZI Tamás, KÖVÉR Ferenc, VADON Gábor

HUN 1996;49(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1995. NOVEMBER 01.

MEGVÁLTOZTATTA-E A CT- ÉS AZ MR-VIZSGÁLAT A CONGENITALIS ÉRANOMÁLIÁK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN AZ ANGIOGRÁFIA INDIKÁCIÓJÁT?

NÁDOR Györgyi, VADON Gábor, CSÓKÁSI Zsolt

Akut subarachnoidealis vérzés esetében a vérzéses szak első napján a 4 ér angiográfia abszolút indokolt. Azon angiomák esetében, melyek a CT- és MR-vizsgálat alapján lokalizációjuknál, nagyságuknál vagy vérellátásuknál fogva inoperábilisak, és embolizációjuk sem lehetséges, az angiográfia elvégzése - mivel a terápiát nem változtatná meg - nem indokolt.

HUN 1995;48(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁJUS 01.

AZ ELZÁRÓDÁSOS HYDROCEPHALUSOK ÚJ KEZELÉSI LEHETŐSÉGE: A NEUROENDOSZKÓPIÁS VENTRICULOTOMIA A SÖNTMŰTÉT ALTERNATÍVÁJA?

DÓCZI Tamás, VETŐ Ferenc, HORVÁTH Zoltán, BALÁS István, KÖVÉR Ferenc, CSÓKÁSI Zsolt, VADON Gábor

A szerzők 7 beteg esetében végezték el a harmadik kamra endoszkópos ventriculotomiáját, liquorfelszívódási zavarral nem járó occlusiv hydrocephalus internus kezelésére. A modern képalkotó módszereket (CT, MR) nemcsak a diagnózis felállításához és a műtét utáni állapot ellenőrzéséhez, hanem az endoszkópos műtéti eljárás irányítására is használták (CT-vezérelt stereotaxia).

HUN 1995;48(5-6)